hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Háziorvosi dilemmák


Háziorvosi dilemmák

| |
 

Az önkormányzatok nem igyekeztek az év során megkötni háziorvosaikkal az új feladat-ellátási szerződéseket, bár ezek felülvizsgálatát egy tavaly januárban életbe lépett jogszabály-módosítás rendelte el. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP), illetve Területi Hivatalaihoz beérkezett néhány, a praxistörvénynek már megfeleltetett megállapodás, de a dömping a következő hetekben várható. Bár a kötelezettség elmulasztása nem jár szankciókkal, január 1. után a praxisok OEP ellenőrzése során az új szerződések meglétét is vizsgálják majd.

December első napján gyűltek össze a háziorvosok a Granum-Praxis Családorvos Továbbképző Konferencián Budapesten, ahol több, az alapellátásban tevékenykedőket akutan érintő problémát vetettek fel a résztvevők. Sokan panaszolták, hogy az önkormányzat decemberig nem kereste meg őket a feladat-ellátási szerződés megkötése miatt, pedig azokat a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) is egyeztetniük kell aláírás előtt. Kérdésként merült fel az is, hová fordulhatnak jogi segítségért, tanácsért. Többféle gyakorlat is kibontakozott, volt, aki ügyvéd bevonását javasolta, „mert az önkormányzat csak az orvos kötelezettségeit sorolta”, más orvos-jogászhoz fordult tanácsért.

– A feladatellátást illetően nem kellett módosítani az önkormányzat és a háziorvos közötti megállapodás tartalmán, első sorban a háziorvosi ügyeleti szolgálat változásai miatt írtuk át a szerződést, ami a napokban került a képviselőtestület asztalára – mondta lapunknak dr. Balogh Lóránd, a Fejér megyei Vál község jegyzője. Azt is hozzátette, korábban a területileg illetékes Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével próbált egyeztetni a szerződés tartalmát illetően, ám ott nem tudtak segíteni neki. A kötelezettségre egyébként az OEP Területi Hivatala még novemberben felhívta a figyelmét, az elkészült iratot pedig az előírásoknak megfelelően a MOK-hoz is továbbítják.

Ötvenegy felnőtt-, gyermek- valamint fogorvosi praxissal kellett szerződést módosítania a XII. kerületi önkormányzatnak, mert a vonatkozó jogszabályban támasztott néhány kötelező elemet azok korábban nem tartalmazták. December 31-ig minden szerződés aláírásra kerül, de kérdésünkre válaszolva azt is közölték, „ezek kivétel nélkül az alapellátás körébe tartoznak, ezért a szerződések megkötésének, módosításának nem feltétele a MOK-kal vagy az OEP-vel történő egyeztetés, a mostani módosításon kívül további feladatunk, illetve egyeztetési kötelezettségünk nincs.”


Kivel kell egyeztetni?


Míg a konferencián Füredi Gyula, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) képviseletében azt mondta, a MOK-kal való egyeztetés csupán lehetőség, addig dr. Éger István, a kamara elnöke lapunknak leszögezte: a szakmai kamarákról szóló törvény kimondja, hogy a szerződéseket aláírás előtt véleményeztetni kell a MOK területileg illetékes képviseleteivel. Füredi Gyulának arra a megjegyzésére, miszerint bíztak abban, hogy a köztestület, amelynek „lehettek volna javaslatai az ügyben, segítséget nyújt tagjainak a jogi kérdésekben, de a kamara most néma maradt” – Éger úgy reagált: a kötelező véleményeztetés már önmagában jogi segítségnyújtást jelent, de honlapjukon és hírleveleikben is folyamatosan tájékoztatták a kollégákat a tudnivalókról.

– Nem kell az önkormányzatoknak december 15-ig megküldeniük a feladat-ellátási szerződéseket, illetve az OEP területi kirendeltségeivel egyeztetniük azokat. Az OEP egyik Területi Hivatala tévesen adta ki ezt az információt, amit azóta már korrigáltak – tájékoztatta lapunkat dr. Kőrösi László, az OEP Általános Finanszírozási Főosztályának főosztályvezető-helyettese. Első körben az ÁNTSZ megfelelő szerveinek kell elküldeni a módosított feladat-ellátási szerződéseket, az OEP területi szervei csak ezt követően ellenőrzik az iratot.

A közel 6300, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi praxis új szerződéseiből néhány már eljutott a Pénztárhoz, de mivel a vonatkozó jogszabály nem rendelkezik szankcióról a január 1-i határidő elmulasztását illetően, így az addig be nem érkező megállapodások esetében sem kell büntetéstől, pláne nem a finanszírozási szerződés felbontásától tartani. Felszólítás érkezhet azonban az OEP-től az irat pótlására, vagy az abban fellelhető jogszabályi hiányosságok javítására. Kőrösi László felhívta a figyelmet arra, 2013-tól is lesznek ellenőrzések a praxisoknál, amelyek a feladat-ellátási szerződésekre is kiterjednek, így mindenkinek alapvető érdeke, hogy azok a megfelelő formában és tartalommal rendelkezésre álljanak.


Értesíteni kell a pacientúrát


Két éves finanszírozást vontak vissza egy háziorvostól azért, mert a betege ez idő alatt egyetlen alkalommal sem jelent meg a rendelőben, így a finanszírozás feltételeként előírt vizsgálatok elvégzésére sem volt lehetőség – hangzott el a panasz a konferencián. Válaszában Füredi Gyula kifejtette, ha a háziorvos tesz lépéseket a törzskarton kitöltésének érdekében, nem kell kijelentenie a betegét, mert a finanszírozásnak nem feltétele az orvos-beteg találkozó. Javaslatként felvetette, akár a jegyzői hirdetőtáblára is kifüggeszthető a felhívás.

– Az érvényességi időhöz kötött finanszírozásról szóló kormányrendeleti szabályozás 12 éve hatályos, s kimondja, hogy a háziorvosnak tájékoztatnia kell a pácienseit annak lejártáról, illetve arról, hogy a páciens keresse fel őt – összegzi Kőrösi László. Szerinte a hirdetőtáblás megoldás nem szerencsés, mert a kommunikációnak személyesnek kell lennie. Így praktikusabb a tértivevényes, vagy ajánlott levélben való kiértesítés, vagy a körzeti ápolóval aláírás ellenében kiküldött felhívás, amely így leellenőrizhető. A bizonylatok birtokában a háziorvosnak nem kell kijelentenie a páciensét, a továbbiakban is megkapja utána a „kártyapénzt”, és retorziótól sem kell tartania. A háziorvos tehát azért felelős, hogy kezdeményezze a páciensnél a rendelésen való megjelenést, de azért nem tehető felelőssé, ha a páciens nem jelenik meg nála – szögezte le a főosztályvezető-helyettes.


Még mindig fáj az IPA


A konferencián egyébként sok kritikát kapott a márciusban életbe lépett receptfelírási rendszer, ami az orvosok szerint félresikerült, s oda vezetett, hogy a betegek már az egyhavi gyógyszeradagot sem váltják ki. Mint jelezték, a patikákban is sok feszültséget okoz, hogy csak 30 napra elegendő készítmény adható ki. Füredi Gyula szerint az új rendelkezésre első sorban azért volt szükség, hogy a korábbiakkal ellentétben a társadalombiztosításnak ne kelljen két hónapra előre kifizetnie a gyógyszertámogatást, miközben lehet, hogy ezalatt a terápiában is változás történik, és adott esetben a beteg be sem szedi a kiváltott orvosságot. Egyébként azt is jelezte, az ő rendelőjében – első sorban az asszisztenciának köszönhetően – nem okoz problémát az új receptfelírási rendszer.

Továbbra is sérelmezik a háziorvosok az őket terhelő iparűzési adófizetési kötelezettségüket. Füredi Gyula itt arra emlékeztetett, hogy a ciklus kezdetén Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár első parlamenti interpellációja éppen az IPA megszüntetését célozta a tb-finanszírozott körben, ám ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium megvétózta. Általános derültség fogadta azt a megjegyzését, hogy bár az önkormányzatok senkit nem diszkriminálhatnak az IPA beszedését illetően, ám a háziorvosoktól befolyó összeget teljes egészében visszaforgathatják a helyi egészségügybe.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-10


Kulcsszavak

háziorvos, praxis, feladatellátási-szerződés,

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

A gyógyszerész mint menedzser

A klinikai gyógyszerészek oktatása Kínában

Twitter használata a gyógyszerészi oktatásban

Klinikai gyógyszerész a hollandiai alapellátásban: négy lehetséges modell

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Háziorvosi dilemmák