hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Harci üzemmód


Harci üzemmód

| |
 

Május elsején a városi kórházak is az állam fennhatósága alá kerülnek, pedig a fővárosi és a megyei fekvőbetegellátók átadás-átvételének tanulságait sem összegezték még. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár szerint az egy kézből irányított rendszer könnyíti a struktúra átalakítását, s miközben készülnek az új finanszírozási szerződések, és folyamatban van a funkcióváltás, igyekeznek orvosolni a humánerőforrás krízist, de nem felejtkeznek el a népegészségügyről sem. A Figyelő című hetilap csütörtöki, egészségügyi konferenciáján a szakpolitikus azt mondta: az egészségügy igenis prioritást élvez a kormányzati politikában, még akkor is, ha néha ez nem így látszik.

„Harci üzemmódban, töretlen küzdőszellemmel dolgozunk az új szervezet kialakításán” – kezdte expozéját az államtitkár, elismerve, olykor hibákat is vétenek, de csak azért, mert több területen egy időben folyik a munka. Míg korábban 17-19 funkcióváltó kórházról beszéltek, mára 16 maradt, de nem azért, mert az államtitkárság megadta magát a helyi, vagy politikai lobbinak. Ez inkább szakmai konszenzus eredménye, hiszen nem az intézmények listája a fontos, hanem az, kiről, hol, milyen ellátási formában tudnak gondoskodni. Ezért a városi kórházak közül is azok kerülnek majd első körben a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fenntartása alá, amelyek funkciót váltanak. Míg korábban az idei év második felében tervezték a városi tulajdonú fekvőbetegellátók államosítását, addig Szócska most úgy fogalmazott, ezek átvétele „május elsejére komplett lesz”.

A struktúra átalakításának nem feltétele az államosítás, ám a szakpolitikus úgy vélte, e nélkül nehezebb és lassabb lenne a folyamat. Az eredmények eléréséhez még kell néhány hónap, de az intézmények átvételével „magunkra rántottuk a rendszer gennyedző problémáit is”: elavult épületek, szétforgácsolt diagnosztika, hiányos kataszterek és nyilvántartások akár a nagyértékű eszközökről, akár a humán erőforrásról. Ám szakma együttműködésének első csíráit jelzi, hogy a kórházvezetők maguk tettek javaslatot a nagyértékű eszközök koncentrálására.

A kapacitásszervezés térségi munkamegosztásra épül, amely hatással lesz valamennyi ágazati munkafolyamatra, így a mentésre, betegszállításra is. A Térségi Egészségügyi Szolgáltató Központok (TESZK) igazgatóit kinevezték, a központok működési mechanizmusának kialakítása folyamatban van. Előkészítés alatt állnak az új finanszírozási szerződések. A már feltérképezett betegutak azt is megmutatják, mely szakmai műhelyeket kell támogatni, továbbépíteni. Megindult a közbeszerzés áthangolása is, a tárgyalásokról mindössze annyit mondott az államtitkár, hogy „az egészségügy eddig monopolizált jellegű, zárt piac volt a beszállítók számára”.

Nincs elvtelen osztogatás, a kórházak év végi adósságállományának összesítésével ugyan még nem végeztek, de már most látszik, hogy a konszolidáció majdnem teljes összegét a lejárt határidejű adósságok kifizetésére fordították. A forrásszűke továbbra is jellemző az ágazatban, ám több 10 milliárd értékű projekt nyílt vagy nyílik meg idén, a népegészségügyi innovációra uniós forrásból van lehetőség. Az Új Széchenyi Terv keretében épülő vagy megújuló intézményekben korszerűsítés zajlik, ez a munka- és ellátási körülményekben érezhető javulást hoz. Alternatív forrásbevonást jelenthet a sportbiztosítás, a munkahelyi balesetbiztosítás.

A szolidaritás és a közös kockázatviselés elve az ágazatban nem sérülhet, „versengő biztosítókra nem is gondolok” – mondta Szócska Miklós, ám hozzátette, a magánszolgáltatókat be kell engedni az rendszerbe, hiszen ha lappangva is, de jelen vannak, ezért jelenlétüket szabályozni kell.

A bértárgyalás résztvevőitől kommunikációs moratóriumot kért az államtitkár, cserébe megígérte, hogy ő sem törekszik politikai előnyszerzésre. A követelések jogosságát nem tagadja, az idei év ígérete az, hogy a népegészségügyi termékadó teljes összegét, a hatékonysági beavatkozásokból származó megtakarításokat és az Új Széchenyi Terv humánerőforrásra fordítható minden forintját a bérek rendezésére fordítják. A végleges számokat most ellenőrzik, a szervezetek pedig napokon belül megtudják, mi az az összeg, amit javaslatként a kormány elé terjesztenek. Ám ez csupán az első lépés, a hosszú távú béremelés lehetőségeiről a Nemzetgazdasági Minisztériummal folyamatosan egyeztet az egészségügyi államtitkárság.

A humánerőforrás megtartása érdekében a képzésen is igyekeznek javítani, ezért létrehozzák az országos főápolói és főrezidensi posztokat. Az elvándorlásáról szólva azonban Szócska azt is mondta, a szakmai szervezetek „ne használják őt siratófalnak”, hanem tegyenek meg mindent, hogy a depressziós hangulat ellenére is itthon maradjanak a dolgozók. Mindemellett az államtitkárság támogatja az orvosokat és szakdolgozókat az iparkamarának fizetendő regisztrációs díj elleni fellépésben, ahogyan az ingatlanadó-mentesség elérésében is.

Bár lehet, nem úgy tűnik, de az egészségügy mégis prioritás a kormány számára, hiszen a tavaly keletkezett plusz forrásokat nem vonták el, a megtakarítások az ágazaton belül kerültek felhasználásra – indokolta vélekedését az államtitkár.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-23

Kulcsszavak

struktúraátalakítás, bértárgyalás, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Harci üzemmód