hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hankó: jó a gyógyszerészeknek a jövő évi költségvetés


Hankó: jó a gyógyszerészeknek a jövő évi költségvetés

| |
 

December 15-én, a parlament őszi ülésszakának utolsó napján várható a 2015-ös költségvetés végszavazása. A gyógyszerésztársadalom számára a tervezet a gazdasági stabilizációt támogatja, vélekedik dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, aki az eLitMed.hu-nak adott interjújában azt is elmondta, a patikai ügyelet szofisztikált szabályozást kíván, ezért hosszú egyeztetésekre számít, ugyanakkor reméli, hogy a jövő évtől biztonságosabban lehet étrend-kiegészítőket vásárolni a gyógyszertárakban.

– Az adótörvények esetében a novemberi végszavazást megelőzően visszavonták az egyes cafetéria-elemeket érintő eredeti elképzeléseket, amelyek nehéz helyzetbe hozták volna a patikák fenntartóit. Most már megnyugodhatnak?

– Az első elképzelés gyógyszerellátási szempontból valóban aggályos volt, és az egészségpolitikai célokkal sem egyezett, hiszen jelentősen szűkítette az egészségpénztári szolgáltatások igénybevételét a gyógyszertárakban. Azért pedig különösen érzékenyen érintette volna a patikusokat a változás, mert régi törekvésünk, hogy a patikai termékkör teljes egészére kiterjedjen az egészségkártyás fizetés lehetősége.

– A patikai forgalom milyen hányada származik egészségkártyás költésből?

– Évente több tízmilliárd forint az egészségpénztári forgalom a gyógyszertárakban, az egészségpénztári költéseknek nagyjából az 55-60 százaléka történik ott. Kamarai számítások szerint a patikákban döntően azok vásárolnak egészségpénztári befizetéseik terhére, akiknek a cafetéria juttatása nem haladja meg a 200 ezer forintot, így az országgyűlés által végül jóváhagyott törvény szerint ezek a betegek továbbra is változatlan adóterhekkel számolhatnak. Azt ez után is szorgalmazzuk, hogy a gyógyszertárakban kapható valamennyi termékre legyen felhasználható az egészségpénztári kártya.

– Például az étrend-kiegészítőkre? Sokféle visszásság rombolja ezek piacát.

– Tudunk az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos problémákról, ugyanakkor sikerült kapcsolatot kiépíteni azokkal a piaci szereplőkkel, akik a jelenleginél nagyobb rendezettséget szeretnének. Ilyen például a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (MÉKISZ), és a gyógyszer-nagykereskedők is. A kamara célja, hogy kimondhassuk: a gyógyszertárakban forgalmazott étrend-kiegészítők megfelelnek mindazoknak a minőségi követelményeknek, amelyeket a pácienseink joggal elvárnak egy gyógyszertárból beszerzett terméktől. Az előbb említett partnereinkkel közösen egy ilyen rendszer létrehozásán dolgozunk.

– Korábban már több szervezet is szorgalmazta olyan adatbázis felállítását, amelyben alapinformációk érhetőek el az étrend-kiegészítőkről. A gyógyszerészek számára hozzáférhetőek ilyen adatok?

– Ez a másik területe az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos törekvéseinknek. A gyógyszertáraknak ugyanis egészségügyi feladatként írja elő az étrend-kiegészítők forgalmazását a gyógyszer-gazdaságossági törvény, ez pedig az előbb említett minőségi garanciákon túl csak akkor teljesíthető, ha a gyógyszerész objektív tájékoztatást tud adni a termékről. Ennek viszont előfeltétele, hogy ő maga rendelkezzen ezekkel az információkkal. Ennek érdekében több ízben egyeztettünk a különböző szereplőkkel, és most ez a probléma is megnyugtatóan rendeződni látszik. December elejétől már nyilvános az az adatbázis, amelyet az expediáló programokban elérhetővé szeretnénk tenni a gyógyszerészek számára is.

– Az adótörvények módosításakor most sem sikerült elérniük, hogy a patikatulajdonosok mentesüljenek a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettség alól…

– Az a vita, miszerint a gyógyszertárak egészségügyi szolgáltatók, és nem kiskereskedők, már korábban eldőlt. A kamara többször is felvetette, hogy a patikákat ezt figyelembe véve kezeljék az adózással kapcsolatos és egyéb jogszabályokban. Bár ez eddig nem következett be, álláspontunk továbbra sem változott.

– Mit hoz a jövő évi költségvetés a gyógyszerészek számára?

– A tervezetből, és a korábbi évek adatait ismerve úgy tűnik, hogy a gyógyszertárak gazdasági megerősítését segíti. Feldolgozva a 2013-as mérlegbeszámolók adatait – a munkával szeptember végén készültünk el –, úgy tűnik, elindult a stabilizáció és látjuk, hogy milyen eszközökkel lehet konszolidálni a szektort. Mindazok az elemek szerepelnek a tervezetben, amelyek az idei költségvetésnek is a részei. Ehhez kapcsolódóan pedig kezdeményeztük, hogy a kisforgalmú gyógyszertárak működési célú támogatásának és a kamatmentes támogatás-előlegnek a részletes szabályozását nézzük át, hogy az eddiginél hatékonyabban lehessen felhasználni ezeket a lehetőségeket. A patikaalaphoz kapcsolódva jövőre is megmarad a kormányzati készfizető kezességvállalás és a patikaalap-támogatás.

– Ami azért ez idáig nem volt túl sikeres.

– Kevés megkötött szerződésről tudok, de egyre több kollégától hallom, hogy a bankok sem könnyítik meg a hitel lehívását. Valóban kívánatos lenne egy felhasználóbarátabb eljárás, és a jelenleginél kedvezőbb kamatot is üdvözölnénk, csakúgy, mint azt, hogy ne csak az 51 százalékos tulajdonrész megszerzéséig, hanem afölött is igényelhessék a kollégák. Ezekről miniszterelnökkel is megállapodtunk.

– A hálózati gyógyszertárak tulajdonosai egyelőre nem úgy viselkednek, mintha el akarnák hagyni a magyar piacot. Lehet, hogy a háttérben megegyeztek az „új tulajdonosokkal”?

– Érzékelem én is, hogy a hálózati tulajdonosok egy része kivár, mások pedig franchise szerződésekkel előre menekülnek. Egyrészt azt remélték, hogy az áprilisi választások után változni fog a gyógyszerpolitika, másrészt az általuk kezdeményezett uniós eljárás eredményességében bíznak. A politika azonban ezen a területen nem változott, és a szabályozás is egyértelmű: az esetleges háttérszerződések – tartalmazzanak is bármit – semmisek. Ha bárki kötött is ilyet, sem a bíróság, sem a hatóság előtt nem hivatkozhat az abban foglaltakra, így mind a gyógyszerész kollégának, mind pedig a hálózatot fenntartó tulajdonosnak komoly kockázatot jelent a megállapodás. Azt várom, hogy 2017-re ezek a problémák megoldódnak és a már említett felhasználóbarátabb patikaalap is segítheti, hogy teljes körűvé váljon a valódi gyógyszerészi többségi tulajdon.

– Nem hiányolják a büdzsé tervezetéből azt a kétmilliárd forintot, amelyből egyes felmérések szerint a sok éve késő ügyeleti ellátás kérdését rendezhetnék?

– Miután egyeztettünk Zombor Gábor államtitkárral, a nyáron elkezdtük a kamara ügyelettel kapcsolatos elképzeléseinek megvitatását különböző fórumainkon, a szervezeten belül az alapelveket illetően konszenzus van. Megindultak a tárgyalások az OTH illetékeseivel, és bízom abban, hogy hamarosan az államtitkárságon is egyeztethetünk erről. Ugyanakkor azt gondolom, hogy csak a szabályozási elvek tisztázását követően beszélhetünk a finanszírozásról. A patikai ügyelet tisztázása várhatóan hosszadalmas folyamat lesz, viszont húsz éves adósság, amit minél hamarabb rendezni kellene.

– Zombor Gábor néhány nappal ezelőtt a Népjóléti Bizottság ülésén azt mondta, egyelőre nem született döntés a gyógyszer-nagykereskedelem államosításáról, de gondolkodnak rajta. Milyen hatással lenne ez a kiskereskedelemre?

– A nagykereskedelem működési feltételeinek, és így az állami szerepvállalás mértékének újragondolása kormányzati kompetencia, azonban az államosítás a gyógyszertáraknak nyújtott szolgáltatási színvonalat nem javítaná, ráadásul én még emlékszem azokra az évtizedekre, amikor egy állami tulajdonú nagykereskedő látta el a gyógyszertári központokat… A patikákkal kapcsolatban viszont egyértelműen fogalmazott az államtitkár: a kormány fontosnak tartja a patikai szektorban kialakult modell megtartását.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-12-13

Kulcsszavak

gyógyszertár, étrend-kiegészítő, költségvetés, MGYK

Kapcsolódó anyagok

A betegek milyen értéket tulajdonítanak a gyógyszertárak minőségi értékelésének?

Recept nélkül is legyen biztonságban a beteg

Tumoros anorexia-cachexia szindróma - mesterséges táplálás

100 órás gyógyszertárak

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Tízből két magyar érintett valamilyen légúti betegségben

Magyarországon a népesség csaknem 25 százalékánál fordul elő légúti allergiás megbetegedés, az asztmás és COPD-s betegek száma pedig közel 1 millióra tehető. Többlépcsős, nagyszabású kampányt indított „Mozdulj Oxigénnel” elnevezéssel a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet hátterével létrehozott Légzéssel a Lélekért Alapítvány, hogy felhívják a figyelmet a súlyos légúti betegségekre a betegek mobilitásának lehetőségeire, a megelőzés és a terápiás együttműködés kiemelkedően fontos szerepére. A kampány megkoronázásaként filmvászonra illő kisfilm készült Magyarország legkülönlegesebb kórusáról, mely bemutatja hogyan készült fel a kórus első nagy fellépésére.

Tovább


Global Generic, Biosimilar and Value Added Medicines Conference

Industry leaders from the generic, biosimilar and value added medicines industries discuss challenges and opportunities in ensuring sustainable, worldwide patient access to pharmaceuticals.

Tovább


Öt új nemzeti kutatás-fejlesztési program indul

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatásával öt nemzeti kutatás-fejlesztési program indul tíz új projekttel, összesen öt milliárd forint támogatással - hangzott el az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Tovább


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Tovább


Hankó: jó a gyógyszerészeknek a jövő évi költségvetés