hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hálózatos ellátás szívbetegeknek


Hálózatos ellátás szívbetegeknek

| |
 

Nem a markukat tartják, hanem már le is tettek valamit az asztalra, a további bővítéshez azonban már központi támogatásra is szükség lenne a Magyar Kardiológusok Társasága szerint. Az elmúlt évben országszerte 25 kardiológiai ambulancia állt fel, ahol a szívelégtelenség III-IV. stádiumában lévő betegek gondozását végzik. Erről beszéltek a szakemberek a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület rendezvényén, Budapesten.

A betegek 30 százaléka a szívelégtelenség diagnosztizálásának első évében, mintegy felük a pedig öt éven belül meghal a szívpumpa funkciójának elégtelensége miatt. A gyógyíthatatlan, de gyógyszeres és eszközös kezeléssel jól karban tartható betegségnek rosszabb a halálozási aránya, mint a ráké, így egyértelműen népbetegségnek nevezhető – összegezte prof. dr. Tomcsányi János, hozzátéve, hogy a páciensek 20 százaléka 60 éven aluli, ugyanennyien pedig 80 éven felül vannak.

Jelentősen javíthatja a túlélési adatokat a gyógyszeres terápia rendszeres felülvizsgálata, a páciensek ellenőrzése. Ma ez sok nehézségbe ütközik, hiszen a betegek többségét nem kardiológus, hanem belgyógyász, a háziorvos, időnkét pedig pulmonológus gondozza, esetenként nem is a szívelégtelenséget kezelve. Nehezíti a szakszerű gondozást az is, hogy nem túl jók a betegegyüttműködési adatok sem, a páciensek nem veszik komolyan az orvosi utasításokat, 40 százalékuk nem szedi megfelelően a gyógyszereit, pedig generikumokkal viszonylag jól szinten tartható az állapotuk.

A szívelégtelenség gyógyszeres és a kamraműködést támogató eszközös kezelést egyaránt igényel, a komplex gondozással jelentősen csökkenthető lenne a halálozások száma – fűzte hozzá dr. Nyolczas Noémi, az Állami Egészségügyi központ Kardiológiai Osztályának főorvosa. – A betegeket hazánkban is strukturált gondozás keretében kellene ellátni, ahogyan Svédországban, Olaszországban többségüket ilyen speciális ambulanciákon kezelik.

A kardiológiai ambulanciák létrehozásában konszenzus alakult ki a szakmán belül. Jelenleg Budapesten 5, nagyobb vidéki városokban 17 ambulancia már működik, hozzájuk csatlakozott még 3 egyetem is, befogadva – mint Tomcsányi János fogalmazott – „a szakma vére árán létrehozott” kísérleti modellt, ahol 500-1000 pácienst gondoznak. Országos szinten legalább 100 ambulanciára lenne szükség ahhoz, hogy az összes szívelégtelenséggel élő ember harmadát, a mintegy 50-60 ezer, III-IV. stádiumú beteget fogadhassák.

Az elmúlt évtizedekben a várható élettartamban elért öt év nyereség nagyrészt a kardiológiának volt köszönhető, az ambulanciahálózat kiépítésével ezt a számot tovább lehetne növelni – hangsúlyozta Prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója. Felhívta a figyelmet arra is, hogy létfontosságú lenne egy szívelégtelenség regiszter kialakítása, ebből választ kaphatnának arra, hogy milyen betegségek vezetnek a szívelégtelenség kialakulásához. Ehhez azonban a regiszterbe minden betegnek be kellene kerülnie, ez a sok munka és idő mellett anyagi ráfordítást is igényel, páciensenként mintegy 3000 forintot, ami az 50 ezer betegre számítva milliárdos tétel. Ám e nélkül nem lehet megalapozott az ellátás.

A kardiológiai ambulancián egy beteg ellátásának költsége 10 ezer forintba kerül, jelenleg a biztosító ezek működtetéséhez nem járul hozzá. Míg Tomcsányi János azt fejtegette, hogy az OEP részéről talán lenne szándék a hálózat finanszírozására, addig dr. Nyolczas Noémi az egymilliárd forintot meghaladó megtakarítási lehetőségre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, évente ötezer halállal lenne kevesebb az ambulanciáknak köszönhetően. Most 5,3 milliárdot költünk szívelégtelenség miatt kezelt betegek ellátása, ennek negyede, majdnem másfél milliárd forint lenne megspórolható az új ellátó-hálózatban.

Az ambulanciákra támaszkodva könnyebb helyzetben lennének a betegek többségét manapság ellátó háziorvosok is. Nyolczas főorvos asszony most hiányolja a folyamatos együttműködést az alapellátókkal, Tomcsányi professzor szerint viszont a magyar háziorvosok műszeres felszereltsége nem megfelelő a szívelégtelenségben szenvedő betegek kezeléséhez, emellett szakmai továbbképzésük is indokolt lenne. Sok esetben a teljesítményvolumen-korlát szab határt például a szükséges laborvizsgálatok elvégzéséhez. Merkely Béla hozzátette, az I-II. stádiumú betegeket továbbra is a háziorvosuk látná el, ez a feladat jól megoldható az alapellátásban is.

Kis anyagi áldozattal nagy nyereségre lehetne tehát szert tenni az MKT szerint, a nem területi elv alapján működő ambulanciákon speciális szakemberek kezelhetnék a speciális ellátást igénylő betegeket. Az ambulanciákhoz kapacitást, ehhez pedig finanszírozást kellene biztosítani. A teljes hálózat kiépítése két évet venne igénybe.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-25

Kulcsszavak

kardiológia, szívelégtelenség, ambulancia-hálózat

Kapcsolódó anyagok

A hyponatraemia differenciáldiagnózisa és kezelése

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

A szívelégtelenség megelőzésének lehetőségei egy belgyógyász szemével

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az előre jelzettnél lényegesen gyorsabban melegszik Európa

Az előre jelzettnél gyorsabban melegszik Európa, ahol a klímaváltozás növeli a szélsőségesen meleg és csökkenti a szélsőségesen hideg napok számát - írták a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói az amerikai geofizikai társság folyóiratában, a Geophysical Research Lettersben megjelent tanulmányukban.

Tovább


Jelentősen romlott a Csendes-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota

A roncsot a sókorrózió és a fémevő baktériumok is pusztítják. Jelentősen romlott az 1912 óta az Atlanti-óceán mélyén nyugvó Titanic állapota. Az első útján egy jéghegynek ütközött és elsüllyedt luxushajó maradványait 14 év után először kereste fel augusztus elején egy expedíció, amely nagyfelbontású képeket készített a roncsról.

Tovább


Egészségügyi egyetemi szóvivői és kommunikációs képzés indul szeptembertől

A Soproni Egyetem egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó szakot hirdet 2019. szeptemberétől. A szóvivőképzés két féléves, Budapesti helyszínű, teljes értékű egyetemi diplomát ad a sikeres elvégzést és államvizsgát követően. 

Tovább


53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Tovább


Hálózatos ellátás szívbetegeknek