TARTALOM

 VISSZA

 


Hálózatos ellátás szívbetegeknek


Hálózatos ellátás szívbetegeknek

| |
 

Nem a markukat tartják, hanem már le is tettek valamit az asztalra, a további bővítéshez azonban már központi támogatásra is szükség lenne a Magyar Kardiológusok Társasága szerint. Az elmúlt évben országszerte 25 kardiológiai ambulancia állt fel, ahol a szívelégtelenség III-IV. stádiumában lévő betegek gondozását végzik. Erről beszéltek a szakemberek a Magyar Egészségkommunikációs Egyesület rendezvényén, Budapesten.

A betegek 30 százaléka a szívelégtelenség diagnosztizálásának első évében, mintegy felük a pedig öt éven belül meghal a szívpumpa funkciójának elégtelensége miatt. A gyógyíthatatlan, de gyógyszeres és eszközös kezeléssel jól karban tartható betegségnek rosszabb a halálozási aránya, mint a ráké, így egyértelműen népbetegségnek nevezhető – összegezte prof. dr. Tomcsányi János, hozzátéve, hogy a páciensek 20 százaléka 60 éven aluli, ugyanennyien pedig 80 éven felül vannak.

Jelentősen javíthatja a túlélési adatokat a gyógyszeres terápia rendszeres felülvizsgálata, a páciensek ellenőrzése. Ma ez sok nehézségbe ütközik, hiszen a betegek többségét nem kardiológus, hanem belgyógyász, a háziorvos, időnkét pedig pulmonológus gondozza, esetenként nem is a szívelégtelenséget kezelve. Nehezíti a szakszerű gondozást az is, hogy nem túl jók a betegegyüttműködési adatok sem, a páciensek nem veszik komolyan az orvosi utasításokat, 40 százalékuk nem szedi megfelelően a gyógyszereit, pedig generikumokkal viszonylag jól szinten tartható az állapotuk.

A szívelégtelenség gyógyszeres és a kamraműködést támogató eszközös kezelést egyaránt igényel, a komplex gondozással jelentősen csökkenthető lenne a halálozások száma – fűzte hozzá dr. Nyolczas Noémi, az Állami Egészségügyi központ Kardiológiai Osztályának főorvosa. – A betegeket hazánkban is strukturált gondozás keretében kellene ellátni, ahogyan Svédországban, Olaszországban többségüket ilyen speciális ambulanciákon kezelik.

A kardiológiai ambulanciák létrehozásában konszenzus alakult ki a szakmán belül. Jelenleg Budapesten 5, nagyobb vidéki városokban 17 ambulancia már működik, hozzájuk csatlakozott még 3 egyetem is, befogadva – mint Tomcsányi János fogalmazott – „a szakma vére árán létrehozott” kísérleti modellt, ahol 500-1000 pácienst gondoznak. Országos szinten legalább 100 ambulanciára lenne szükség ahhoz, hogy az összes szívelégtelenséggel élő ember harmadát, a mintegy 50-60 ezer, III-IV. stádiumú beteget fogadhassák.

Az elmúlt évtizedekben a várható élettartamban elért öt év nyereség nagyrészt a kardiológiának volt köszönhető, az ambulanciahálózat kiépítésével ezt a számot tovább lehetne növelni – hangsúlyozta Prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója. Felhívta a figyelmet arra is, hogy létfontosságú lenne egy szívelégtelenség regiszter kialakítása, ebből választ kaphatnának arra, hogy milyen betegségek vezetnek a szívelégtelenség kialakulásához. Ehhez azonban a regiszterbe minden betegnek be kellene kerülnie, ez a sok munka és idő mellett anyagi ráfordítást is igényel, páciensenként mintegy 3000 forintot, ami az 50 ezer betegre számítva milliárdos tétel. Ám e nélkül nem lehet megalapozott az ellátás.

A kardiológiai ambulancián egy beteg ellátásának költsége 10 ezer forintba kerül, jelenleg a biztosító ezek működtetéséhez nem járul hozzá. Míg Tomcsányi János azt fejtegette, hogy az OEP részéről talán lenne szándék a hálózat finanszírozására, addig dr. Nyolczas Noémi az egymilliárd forintot meghaladó megtakarítási lehetőségre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, évente ötezer halállal lenne kevesebb az ambulanciáknak köszönhetően. Most 5,3 milliárdot költünk szívelégtelenség miatt kezelt betegek ellátása, ennek negyede, majdnem másfél milliárd forint lenne megspórolható az új ellátó-hálózatban.

Az ambulanciákra támaszkodva könnyebb helyzetben lennének a betegek többségét manapság ellátó háziorvosok is. Nyolczas főorvos asszony most hiányolja a folyamatos együttműködést az alapellátókkal, Tomcsányi professzor szerint viszont a magyar háziorvosok műszeres felszereltsége nem megfelelő a szívelégtelenségben szenvedő betegek kezeléséhez, emellett szakmai továbbképzésük is indokolt lenne. Sok esetben a teljesítményvolumen-korlát szab határt például a szükséges laborvizsgálatok elvégzéséhez. Merkely Béla hozzátette, az I-II. stádiumú betegeket továbbra is a háziorvosuk látná el, ez a feladat jól megoldható az alapellátásban is.

Kis anyagi áldozattal nagy nyereségre lehetne tehát szert tenni az MKT szerint, a nem területi elv alapján működő ambulanciákon speciális szakemberek kezelhetnék a speciális ellátást igénylő betegeket. Az ambulanciákhoz kapacitást, ehhez pedig finanszírozást kellene biztosítani. A teljes hálózat kiépítése két évet venne igénybe.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-25

Kulcsszavak

kardiológia, szívelégtelenség, ambulancia-hálózat

Kapcsolódó anyagok

A hyponatraemia differenciáldiagnózisa és kezelése

Sportolói szívszűrés a városmajori klinikán

A szívelégtelenség megelőzésének lehetőségei egy belgyógyász szemével

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább


Hálózatos ellátás szívbetegeknek