hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hálózati népegészségügy


Hálózati népegészségügy

| |
 

Egészségkommunikációs szakértőt kért fel az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) vezetésére dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár 2013 májusában. Léder László pszichológus, nevéhez köthető az Egészségfejlesztési Kutató Intézet megalapítása, és tanácsadóként már korábban is feltűnt a közigazgatásban.

– Csendesen nevezték ki…

– Inkább hirtelen. Váratlanul érte az államtitkárságot dr. Vokó Zoltán lemondása, és mivel akkor már felkértek az OEFI Egészségkommunikációs Központjának szakmai vezetésére, így több hónapja dolgoztam együtt a távozó főigazgatóval. A munka folyamatosságának megtartása volt kinevezésem legfőbb indoka. Mellettem szólt talán az is, hogy nagyon nagy hangsúlyt szeretnénk fektetni a modern kommunikációra a népegészségügyi mozgósításban.

– Akkor ön felel majd a népegészségügyi „bikicsunájokért”, amelyeket az egészségügyért felelős államtitkár korábban oly sokat emlegetett?

– Egy-egy „színes-szagos” videó valóban több millió nézőt vonzhat, vagy letöltést hozhat az interneten, ez a tematizálás miatt fontos lehet, de én inkább a hálózatépítést segítő kommunikációra gondolok, amikor a modern kommunikációra épülő, hatékony népegészségügyről beszélek. Ezt szolgálja majd az intézetünkben hamarosan felálló, hatvan fővel dolgozó egészségkommunikációs központ is, amelynek elindításához a források is rendelkezésre állnak.

– Az elmúlt húsz évben több, ciklusokon átívelő népegészségügyi program is készült, amelyek aztán nem, vagy csak részleteikben valósultak meg. Ezek szerint a rossz kommunikáció volt az ok?

– Alapvetően itt buktak el, azt gondolom. Kitalálhatjuk itt legjobb projekteket is, ha azok utána nem jutnak el helyi szintre, majd a megfelelő, hiteles szakembereken keresztül a célcsoportokhoz. Hálózatot csak ezzel a modern kommunikációval építhetünk, médiával, szórólapokkal nem.

– Az államtitkárság célja az, hogy olyan csoportokat érjenek el a népegészségügyi programokkal, amelyeket eddig soha. Hogyan teszik meg?

– Nagyon újszerű dolog ez, még a nyugat-európai szakemberek is felkapják rá a fejüket. A hálózatépítés trendi megoldásnak hangzik, de a célja valóban az, hogy az Egészségfejlesztési Irodák (EFI) a lokális környezet ismeretében, decentralizáltan tudjanak az adott területen a hátrányos helyzetű emberekhez eljutni. Mi csak módszertant, kommunikációs tréninget nyújthatunk, de a legfőbb támpont számukra mégis a helyismeretük, nekik kell tudni, érdemes-e a helyi kocsmába bemenni, tudnak-e ott valamit javítani a túl sokat italozók helyzetén, akár a tulajdonos bevonásával.

– Tulajdonosnak az a jó, ha minél többen minél többet isznak.

– Berögzült elképzeléseken is lehet változtatni, kiderülhet, hogy maga a tulajdonos örül a legjobban, hogy nem dohányozhatnak a helyiségben. Vannak szigorú szabályok, tudjuk, hogy 18 éven aluli nem léphet be italboltba, nem gyújthat rá, de azért ezt egy tanyasi környezetben nehéz ellenőrizni. Első sorban az ott élő emberek viselkedésén, hozzáállásán múlik, hogy mit kezdenek vele. Ha majd maga a kocsmáros mondja azt – és nem a büntetéstől tartva – hogy ne dohányozz, ne igyál az én kocsmámban, annak már lesz pozitív hozadéka. Sok mindent meg lehet változtatni azzal, hogy a helyben élő, meghatározó emberekkel vesszük fel a kapcsolatot.

– Ezek szerint a dohányfüst-mentesítés után elindul az alkoholmenetesítés is?

– Az EFI hálózathoz hasonlóan, a járási rendszerre épülve alakulnak meg a Lelki Egészség Központjaink (LEK), amelyekre a Norvég Alap biztosít forrást. Szeretnénk, ha már jövőre megkezdenék a munkát. Feladatuk a lelki higiéné támogatása, egyik kiemelt témájuk az öngyilkosság megelőzés. El tudom képzelni, hogy a LEK és az EFI összehívja a területükön lévő vendéglátó ipari egységek tulajdonosait, együttműködésre kérve őket.

– Önök irányítják tehát az EFI-k munkáját?

– Bár nem vagyunk jogi viszonyban az uniós forrásokból létrehozott EFI-kkel, de mi teremtjük meg munkájukhoz a szakmai bázist, háttéranyagokkal segítjük a munkájukat, biztosítjuk a koordinációt, illetve mi adjuk a minőségbiztosítást a feladatellátásban.

– Ellenőriznek is?

– Azért ez nagyon sarkos megfogalmazás lenne, sokkal inkább pozitív visszacsatolást nyújtunk, ami alapján tovább tudnak lépni a feladatokban.

– Az uniós forrás csak az első két évben fedezi az Irodák működését. Utána honnan lesz pénz a fenntartásukra?

– A kormányzat tervei szerint a most kiépülő hálózat hosszú távon is fennmarad, a harmadik évtől az Egészségügyi Alapból lesz pénz a működtetésükre. Bár a pályázónak kellett vállalnia az öt éves fenntarthatóságot. Túlnyomó részt alapellátási és szakellátási intézmények pályáztak EFI kialakítására, néhány helyen az önkormányzatok.

– Mikor indul a tényleges munka?

– Azokon a helyeken, ahol működő népegészségügyi program mellett pályáztak, már elindult. A legutóbbi ESZA jelentés szerint 16 pályázóval még nem kötötték meg a támogatási szerződést, így még az infrastrukturális beruházásokat sem tudták elkezdeni. Van, ahol egy, és van ahol három hónap múlva tudnak belevágni a munkába. Két ízben már találkoztunk az Irodák vezetőivel, de továbbképzéseket is szervezünk nekik, várhatóan a következő év első negyedében.

– Az Irodák vezetőit milyen szempontok szerint választották?

– Végzettségüket tekintve van közöttük orvos, diplomás ápoló, egészségfejlesztő, pszichológus, igen széles a paletta, de erre kifejezetten törekedtünk. A legfőbb szempont az, hogy a helyi viszonyokat jól ismerő szakemberek vezessék az EFI-ket, hiszen az a tapasztalatunk, ha olyan emberektől kapnak segítséget a helyiek, akit ismernek, jobban elfogadják. Igaz ez akár a szűrési programokra való mozgósításra, amiben most még elég rosszul állunk, de az új hálózatnak köszönhetően én drámai változásokat remélek. Az EFI vezetőjének 10-15 fős teammel kell együttműködnie, a házorvostól a védőnőig, az önkormányzatoktól az ÁNTSZ-ek helyi szerveiig, családgondozókkal, betegklubokkal. Közösségi színtereken kell megjelenniük, tanácsadással, egészségút-szervezéssel kell foglalkozniuk.

– Minden korosztályt felölel az EFI hálózat?

– Hivatalosan 18 éves kortól foglalkozhatnak kliensekkel, de nyilvánvaló, hogy a családi programok keretében elérik a gyerekeket is.

– Ha rá is veszik az érintetteket, hogy fontos a szűrés, hogyan jutnak el a szűrőhelyre?

– Helybe kell vinnünk a szűréseket, a mobil szűrőállomásokat. De éppen a szűrőprogramok feltérképezésekor tudtam meg például, hogy két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzatnak saját szűrőkamionja van, amelyet felváltva használnak. Én magam is csak most szembesülök azzal, milyen sok, párhuzamosan futó, a népegészségügyhöz kapcsolható program van az országban, amelyeket az EFI-k segítségével összekapcsolhatnánk, növelve ezzel a hatékonyságukat. Ezért is kezdeményeztük, hogy az Államtitkárság Népegészségügyi Főosztálya hívja össze a négy-öt nagy, népegészségügyi, vagy népegészségügyi hatású szakmai projekt a vezetőjét, hogy ne véletlenszerűen tudjuk meg, hogy ki mit csinál, hanem mindenki ajánlja, mutassa be a saját tevékenységét.

– A korábbi évek OEFI felméréseit, adatait felhasználják a munkában?

– Muszáj újabb felméréseket készítenünk, az EFI-k másik feladata éppen az adatgyűjtés lesz. De nem magyar sajátosság, hogy sok népegészségügyi program, felmérés, projektértékelés az asztalfióknak készült, ez más országokban is így van. A megváltozó életmód, a rapid információs környezet következtében nagyon gyorsan változik a népegészségügyi helyzet is, lépést kell tartanunk vele. Mondhatom úgy is, a népegészségügynek muszáj felnőnie a XXI. századhoz.

– Míg Ön úgy véli, kommunikációs hiányosságok is okozták a korábbi népegészségügyi programok sikertelenségét, én hozzátenném: forrás sem nagyon volt rá. Több pénz lesz a jövőben a népegészségügyre?

– Igyekszünk forrásokat szerezni, ilyen lehet a NETA, amelyet célzottan a népegészségügyre fordítanak, és a 2014-20 közötti ciklusban érkező uniós források.

– Amelyekből az egészségügyre jóval kevesebb jut, mint a mostani időszakban.

– Az egészségügyre igen, de oktatásra, kutatásra, népegészségügyre több. Ha az EFI hálózaton keresztül megvalósuló programjainkkal sikerül népegészségügyi áttörést elérnünk, óriási pénzek és kapacitások szabadulnának fel a betegellátásban.

– Mit nevezne népegészségügyi áttörésnek?

– Megelégednék a Visegrádi Négyek jellemzőivel, Magyarország tekintetében már ez is óriási előrelépés lenne. De nagyon gyors eredmények is elérhetőek. Bár nálunk még csak most folyik a nemdohányzók védelméről szóló törvény hatásvizsgálata, de más példákból tudjuk, hogy ennek befolyása pár hónap után megjelenik a mortalitási és morbiditási statisztikákban.

– Tehát tehermentesítik az egészségügyet?

– Az alapellátókon nagy a nyomás, hogy helyben ellássák a népegészségügyi feladatokat, de gyógyítás közben sem idejük, sem kapacitásuk arra, hogy életmód vezetési tanácsokat adjanak a betegeknek. Így ha a háziorvos életmódproblémát tapasztal, az EFI-hez tudja iránytani a pácienst. Hiszen az orvosokat az frusztrálja a leginkább, ha a beteg nem működik együtt a terápiában. Hiába adja az orvos a legjobb gyógyszert, vagy emeli a dózist, ha nem tudja rávenni a pácienst, hogy dobja el a cigarettát, vagy fogyjon le öt kilót: ott hal meg előtte.

– Sokan és sokat beszéltek már erről, az eredményeket ismerjük. Önöknek most sikerülhet?

– Az OEFI-nek, és segítségével az EFI hálózatnak a WHO öt nagy irányelvének megvalósításán kell dolgoznia: helyes táplálkozás, dohányzás és alkoholfogyasztás visszaszorítása, fizikai aktivitás növelése és a lelki egészség megőrzése. Ezek pedig egymással összefüggenek. Most támogató a politikai környezet is, a nemdohányzók védelméről szóló törvény, vagy a transzzsírsav szabályozás precedens értékű. Ha elgondolkodnak az emberek, hogy hogyan lehetséges, hogy a csodásan becsomagolt, vagy ízletesnek tűnő termék megbetegítheti őket, már jó úton járunk. Ezek persze nehezebb dolgok, de fokozatosan, lépésről lépésre mi is eljuthatunk oda, ahová Finnország. Ott már húsz éve senki nem eszik fehér kenyeret.

(Az interjú elkészítésénél segítségünkre volt Kovács Zsuzsanna, az OEFI EFI-kért felelős koordinátora.)

***

Az Egészségfejlesztési Irodák (EFI) kialakítására az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” és az „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben elnevezésű” TÁMOP TÁMOP-6.1.2/LHH/11/B és TÁMOP-6.1.2/11/3 pályázatokból nyílt lehetőség, összesen 7 milliárd forintra, a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja tájékoztatta lapunkat az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

A leghátrányosabb kistérségekből 18 nyertes projekt 80 millió forint és 125 millió forint közötti támogatást nyert, míg a közép-, nyugat- és dél-dunántúli, az észak- és dél-alföldi, valamint az észak-magyarországi régiókban negyven EFI alakulhat, 92 millió forint és 125 millió forint közötti támogatásból.

Egyelőre nem zárult le a támogatási szerződések megkötése, néhány nappal ezelőtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint támogató képviseletében eljáró ESZA Kft. az 58 projektből 51-el már hatályos szerződést kötött. Az 58 nyertes projektből két projekt esetében a már meglévő program tevékenységeinek bővítésére, fejlesztésére kerül sor, 56 helyen pedig új EFI-t hoznak létre. A megítélt támogatás tíz százaléka fordítható a projekt megvalósításához szükséges helyiségek felújítási, valamint építési engedélyhez nem kötött átalakítási költségeire, továbbá a támogatható tevékenységekhez egyértelműen kapcsolódó eszközök beszerzésére. Felújításra, átalakításra 36 projektnél kerül sor megközelítőleg 200 millió Ft összegben, eszközbeszerzést mind az 58 projektben terveztek összességében több mint 300 millió Ft értékben.


Egészségfejlesztési Irodák hálózata (forrás: www.egeszseg.hu)




A kistérségi pályázatok célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták kialakítása a lakosság és speciális, magas kockázatú célcsoportok körében kistérségenként egy-egy koordinált fejlesztési projekt keretében az egészségfejlesztést kistérségenként támogató intézmény kialakításával és az egészségügyi ellátórendszer egészségfejlesztéssel összefüggő feladatainak összehangolásával, kapcsolatainak fejlesztésével.

A tervezett fejlesztések egy országos egészségfejlesztési kapacitásbővítés első fejlesztési ütemét jelentik. Ennek keretében az egészségügyi ellátórendszerhez integráltan egészségfejlesztési irodák jönnek létre, amelyek koordinálják a kistérség egészségfejlesztési programjait, összekötő kapocsként működnek az egészségügyi alapellátás, a járóbeteg szakellátás, és az egészségfejlesztési programokat megvalósító szervezetek között.

Az egészségfejlesztési irodák – közvetlen kapcsolatot kialakítva az egészségfejlesztési programok célcsoportjaival – oly módon javítják az egészségügyi ellátórendszer prevenciós tevékenységét, hogy a háziorvosi szolgálatoktól, a járóbeteg szakrendelésről vagy fekvőbeteg szakellátást követően az egészségfejlesztési irodákba irányított életmódváltásra szorulókat, vagy saját elhatározásukból életmódváltást kezdeményezőket kockázatbecslés alapján életmódváltó programokba vonják be és követik a programokban való részvételüket.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-24

Kulcsszavak

népegészségügy, OEFI, EFI

Kapcsolódó anyagok

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2016. évi és 2010-2016 közötti összefoglaló adatai

Mostohagyerek az iskola-egészségügy

A corpus callosum agenesia viselkedéses és kognitív profilja - összefoglaló

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) eredményei 2015-ben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az elmegyógyintézet csak ürügy - Horváth Csaba rendező a Száll a kakukk fészkére című előadásról

A székesfehérvári Vörösmarty Színház az egyik legizgalmasabb vidéki színház mostanában. Kiváló társulata magas művészi igényű, markáns, merész rendezésű, mégis széles közönség számára befogadható előadásokat játszik, számos műfajban. 2016 tavaszán mutatták be a Száll a kakukk fészkére című produkciót. Az előadás rendezőjével, Horváth Csabával beszélgettünk.

Tovább


A transzgenerációs tünetekről - interjú Olga Szuligával

Néha elég csak annyi, hogy megkérdezzük, hogy az ön szülei életében mi volt akkor, amikor olyan idősek voltak, mint amilyen idős volt ön, amikor a tünetei megjelentek. Persze a kliens nem mindig tud tünetekről. Életeseményekről, furcsaságokról, viselkedésről, ismétlődő eseményekről, főleg érzésekről érdemes kérdezni.

Tovább


Őrségváltás a LAM-nál

Prof.Dr.Kiss Istvánt és Dr.Kapócs Gábort főszerkesztőket kérdeztük a 25 éves Lege Artis Medicinae (LAM) folyóirat jövőjéről.

Tovább


A hitvilág és a fogyasztás – videointerjú Antal Z. Lászlóval

Antal Z. László akadémikust a SZVT-n tartott előadását követően az emberi hitvilág és a fogyasztási mintázatok összefüggéséről kérdeztük. A kutató meglátása szerint a fogyasztói társadalom az emberkép és a hitvilág, a halálon túli történésekről alkotott kép erőteljesen összefügg.

Tovább


Hálózati népegészségügy