hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hálapénz: a félelem bére


Hálapénz: a félelem bére

| |
 

Míg csupán az orvosok egyharmada véli úgy, hogy a páciensek a jobb ellátás, az előnyszerzés reményében ad nekik paraszolvenciát, addig a betegek közel fele ezzel az indokkal csúsztat pénzt orvosa zsebébe – derült ki a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) és a Szinapszis Kft. 2013 augusztusában felvett online kérdőívének elemzéséből, amelyet 1319 orvos és 761 beteg töltött ki online. Az alacsony orvosi bérek, valamint ellátórendszer bizonytalansága és rendezetlensége továbbra is életben tartják a hálapénzt, amelyet dr. Dénes Tamás, a MRSZ elnöke a félelem bérének is nevezett keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

Mindössze az orvosok 19 százaléka utasítja el teljes mértékben a hálapénzt, s bár egytizedük elfogadhatatlannak, egy százalékuk természetesnek tartja, túlnyomó többségük (hetven százalék) szükséges rossznak véli. A megkérdezett betegek több mint kétharmada adott már csúszópénzt az egészségügyi ellátás igénybevétele során.


Nem megoldás a béremelés


Az orvosok 31 százalékának véleménye az volt, hogy pácienseik valóban hálájuk jeleként fizetnek zsebbe, 22 százalékuk vélte úgy, az előnyszerzés reménye motiválja a borítékot adó betegeket, huszonegy százalék szerint a jobb ellátás reménye generálja a csúszópénzt. Míg a gyógyítók tíz, addig a betegek csupán három százaléka gondolta azt, hogy az egészségügyi dolgozók alacsony fizetése indokolja a hálapénzt.

Rontja az orvosok megítélését a hálapénz rendszere, erről maguk az érintettek is így vélekednek, az orvosok 90 százaléka egyetértett ugyanis ezzel a megállapítással, 63 százalékuk a legteljesebb mértékben. Dénes Tamás ehhez azt is hozzátette, hogy csupán a bérek emelésével nem lehet kiirtani ezt a „torzszülöttet”, ami frusztrációt okoz. Az orvosok életéből hiányzik a jövőkép, erre csak a teljes életpályamodell bevezetése jelenthet megoldást.

A jelenlegi alapbérek nem biztosítják a tervezhető jövőt, a fizetéseket az orvosok 90 százaléka szerint emelni kellene, nettó 250-500 ezer forintos jövedelem mellett lemondanának a hálapénzről. A felmérésből kiderült az is, hogy a lakosság nagy része nem tudja, mennyit keresnek valóban az orvosok, önmagában a béremelés 53 százalékuk szerint nem jelent megoldást a paraszolvenciára.

Az ellátottak csupán 14 százalékát motiválja a hála, amikor pénzt tesz a borítékba, ugyanis leginkább szolgáltatást vásárolnának ezzel a pénzzel, amit negyvenöt százalékuk a jobb ellátás reményében ad. Legtöbben a szabad orvosválasztást fizetik, fizetnék meg, 63 százalék nyúl a zsebébe azért, hogy ott vehesse igénybe az ellátást, ahol szerinte a legmegfelelőbb.


Népszavazást kezdeményeznének


A hálapénz miatt nincsenek minőségi indikátorok az orvosképzésben sem, amelyet leginkább perverz motivációk működtetnek. Dénes Tamás azt is elmondta, az oktatókat jobban meg kell fizetni, érdekeltté tenni abban, hogy valóban oktassanak. Ennek szükségességét támasztotta alá az a vélekedés is, amelyből kiderült, az orvosok 78 százaléka szerint a minőségi szakképzés gátja szintén a paraszolvencia.

A betegek egyelőre nem hiszik el, hogy az orvosok érdekeltek lennének a hálapénz megszüntetésében, annak ellenére, hogy ők is (86 százalék), és gyógyítóik is (82 százalék) megalázónak vélik a csúszópénzt, amit azonos mértékben tartanak korrupciónak, büntethetőségét tisztességes alapbér mellett az orvosok 77, míg a betegek 81 százaléka pártolná.

A felmérést összegezve Dénes Tamás elmondta, a tapasztalatok, javaslatok gyűjtésére Facebook oldalt indítottak Hála Pénz – Hálát a betegtől, pénzt az államtól címmel, s jogászcsapat dolgozik azon, hogy előkészítsenek egy népszavazásra alkalmas kérdést a hálapénzről. Igaz, egy hasonlóval egy közhasznú egyesület három évvel ezelőtt már próbálkozott, de akkor az Országos Választási Bizottság elutasította a feltett kérdést.
Kiss Katalin, a Szinapszis Kft. kutatásvezetője mindezt azzal egészítette ki, a lakosságot is edukálni kellene, hiszen a felmérés rámutatott: a betegek szerint a hálapénz a rendszer fontos eleme, amit muszáj odaadni az orvosnak.

eLitMed.hu – Tarcza Orsolya
2013-10-16

A Magyar Rezidens Szövetség Hála Pénz oldalát itt érhetik el:
Kapcsolódó anyag:.


Kulcsszavak

rezidens, hálapénz, paraszolvencia

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismeretei és attitűdjei. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során?

A borítékok mindennemű csúsztatása

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Hálapénz: a félelem bére