hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Gyengül a GYEMSZI, erősödik az ÁNTSZ


Gyengül a GYEMSZI, erősödik az ÁNTSZ

| |
 

Megnyirbálják a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) hatásköreit, újra döntési pozícióba kerülnek a kórházigazgatók, megerősítik az ÁNTSZ-t, forrásokra számíthat az alapellátás, fejlesztenék a foglalkozás-egészségügyet, és respektálják a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) életpálya-modell javaslatait. Mindezekről dr. Zombor Gábor az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára beszélt a Figyelő hetilap csütörtöki, 28. Medicina konferenciáján. Zombor államtitkári kinevezését aznap délelőtt átvette Áder János köztársasági elnöktől az Országházban, polgármesteri pozíciója miatt hivatalát csak június 24-én foglalja el.

Nem szabad kiskorúsítani a kórházvezetőket, ez sem a rendszerirányítóknak, sem a betegeknek nem jó – szólt az új ágazatvezető legnagyobb sikert arató mondata, amelyet tapssal jutalmazott a hallgatóság. Hatáskört is biztosítani kell a kórházmenedzsmentnek, a GYEMSZI túlzott szerepvállalásával elveszett az a kreativitás, amely abból eredt, hogy a helyi vezetők a nap minden percében azon gondolkoztak, hogyan oldják meg a problémákat.

Azonban nem ez volt az egyetlen utalás arra, hogy a szakma szava ebben a ciklusban eljut az irányítókhoz, és az új egészségügyért felelős államtitkár partneri kapcsolatok kialakítására és közös gondolkodásra törekszik. A konferencián jelenlévő Dénes Tamást, az MRSZ elnökét is meglepetésként érte, hogy a szakpolitikus komoly kiindulási alapnak tekinti a szövetség javaslatát – igaz, finomított formában – az orvosi életpályamodell kialakításában, vizsgálva annak lehetőségét, piacra lehet-e vinni a szakorvosi tudást oly módon, hogy a szabad orvosválasztásért fizetne a beteg.

A közfinanszírozás és a magánforrások összehangolása egyébként is a legakutabb kérdés Zombor szerint, ugyanis most spontán módon „fura dolgok alakulnak”. A kormány elkötelezett a társadalombiztosítási rendszert fenntartása mellett, ugyanakkor nyitott a magánforrások szabályozott becsatornázására – ami szintén gyakran fogalmazódott meg kívánalomként a szakma részéről.


Újra szlogen a dereguláció


Ígéret ugyan volt rá, de nem sikerült megvalósítani az elmúlt ciklusban a deregulációt, és az adminisztrációs terhek sem csökkentek. A panaszt megalapozottnak érzi Zombor is, aki szerint „nem biztos, hogy indokolt a jelenlegi adminisztrációs teher”, a túlszabályozott rendszer, nem csak a háziorvosi rendelőkben, de a kórházakban is a betegellátástól veszi el az értékes időt.

A jelentős bürokráciacsökkentés mellett a minőségbiztosítási rendszerek működtetésének is kevesebb feladattal kell járnia, mert most heroikus küzdelem ezek fenntartása, ugyanakkor az sem engedhető meg, hogy az intézményekben pénz híján rossz minőségű szerekkel, vagy éppen azok nélkül takarítsanak, hiszen ez a betegellátást veszélyezteti.

Az ellátásszervezésben és az intézményrendszer működtetésében fontos szerepe marad az államnak, ám a megfelelő szinteken hagyni kell érvényesülni a megfelelő szaktudást, így a szoros központi irányításban radikális változások várhatóak. Így prognosztizálható a GYEMSZI hatásköreinek megnyirbálása, ugyanakkor a szakpolitikus kijelentette, a korábbi ciklusokban meggyengített ÁNTSZ erős ellenőrzési és kontrollszerepét visszaadják.

Minden eddigi kormány az ágazat legnagyobb pénznyelőit, a kórházakat igyekezett megreformálni, most úgy tűnik itt is szemléletváltozás történik. Az alapellátás megerősítése politikai támogatást élvez, mint Zombor fogalmazott: „ha ott ésszerű javaslatokkal tudunk előállni, forrásbevonás is lehet”.

Ettől még idén is lesz konszolidáció a fekvőbeteg ellátóknál, bár amíg fennáll a gyanú, hogy párhuzamos ellátások vannak a kórházakban, és pazarló a rendszer, nehéz meggyőzni gazdasági irányítókat, hogy szükséges az adósságrendezés. Az államtitkárság a parlament őszi ülésszakára ezért olyan elemzéseken alapuló javaslattal készül, amely megnyugtatóan rendezi a kétségeket okozó kérdéseket.


Voltak kihagyott ziccerek


Politikai támogatást élveznek a népegészségügyi programok is, azonban az elmúlt négy évben nem sikerül belépni ezen a nyitott kapun. Kontrollálatlan szűrési rendszer működött, egymástól elszigetelt projektek keretében, pedig a rendszerszerű, eredményekkel alátámasztott népegészségügyi szűrésekre pénzt is biztosítana a kormányzat.

Ebben nagy szerepe lehetne az eddig elhanyagolt foglalkozás-egészségügyi hálózatnak, amely négymillió munkavállalót ér el – mondta az államtitkár. Ennek a mondatának egyébként különös jelentősége lehet, hiszen a Miniszterelnökségen éppen a napokban kapta meg államtitkári kinevezését Sonkodi Balázs, Lázár János tanácsadója, aki az Oxivit Egészségügyi Szolgáltató és Ellátó Kft. vezetőjeként a legnagyobb, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokat is kínáló magánellátó hálózat vezetője is. Mellesleg a Figyelő konferenciáján Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is a foglalkozás-egészségügyi hálózat „gatyába rázásának” preventív hasznára hívta fel a figyelmet.

A most lezáruló ciklus halk kritikája mellett Zombor elismerte a megkezdett e-Health fejlesztések fontosságát, ezek folytatása mellett letette a voksát, ám a dicséret mögé odaszúrta: „nem kell kényszeríteni a kórházakat a közös rendszerhez való csatlakozásra” – ami azért is érdekes, mert eddig éppen a teljes ellátórendszer összekapcsolását és egységes kommunikációját szorgalmazta a szakpolitika.


Épeszű javaslatokra van fogadókészség


A finanszírozási rendszer átalakítását régóta szorgalmazzák az ágazati szereplők, erre azonban Zombor szerint „csak az alapvetések megtétele után lesz lehetőség”. Nem hangzott el ígéret a két évvel ezelőtt megkezdett ágazati béremelés folytatására sem.

Pedig alapbéremelés nélkül nem sok kilátás van a hálapénzrendszer felszámolására, ami Zombor szerint viszont aránylag egyszerű, adminisztratív módszerekkel, büntetések nélkül likvidálható lenne. A politikus elmondta: képviselőként már négy évvel ezelőtt javasolta, hogy a paraszolvencia kérdését az Alaptörvényben, vagy a sarkalatos törvényekben rendezze az országgyűlés. Hozzátette azonban azt is, „kétszer kell nézni, mielőtt egyszer vágunk, nem lehet egzisztenciákat felszámolni íróasztal mögül egy tollvonással”.

Szemléletben, technológiákban, erőforrásokban is krízis van az ágazatban, ám a probléma elérte a politika ingerküszöbét. Azt ugyan még nem határozták meg, hogy „merre tovább egészségügy”, de Zombor Gábor úgy látja, a politika most minden olyan változásra nyitott, amely hosszútávon kiszámítható eredményre vezet.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-06-12


Kulcsszavak

Zombor Gábor, dereguláció, alapellátás

Kapcsolódó anyagok

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Gyengül a GYEMSZI, erősödik az ÁNTSZ