TARTALOM

 VISSZA

 


Füstölgés betiltva!


Füstölgés betiltva!

| |
 

Míg vannak, akik az utcán és az autóban is betiltatnák a dohányzást, addig a szakállamtitkár a nemdohányzók védelméről szóló törvény ésszerűsítését ígérte azon a szimpóziumon, amelyet a napokban tartott Budapesten a Magyar Újságírók szövetségének Egészségügyi Szakosztálya. Európa legszigorúbb dohányzásellenes törvénye lépett életbe január elsejével hazánkban, az Állami Népegészségügyi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai intenzív ellenőrzésbe kezdtek már a hónap elején, egyelőre azonban nem büntetnek, csak figyelmeztetik azokat, akik megszegik a rendelkezést. Az viszont már most látszik, hogy néhány ponton javítani kell a szabályozáson.

Munkaidőben és azon túl is, szervezetten és egységesen ellenőrzik a törvény betartását az ÁNTSZ munkatársai január másodika óta – számolt be dr. Szabó Enikő, helyettes országos tisztifőorvos. Figyelmük fókuszában az egészségügyi intézmények, a közforgalmú munkahelyek és a tömegközlekedés, valamint a vasúti megállók állnak, de a szórakozóhelyeken, kiskocsmákban is megjelenhetnek az ellenőrök.

Az első három hónap az ÁNTSZ szakemberei számára is próbaidő, de február végére elemzik az elvégzett munka tapasztalatait, s ennek alapján sor kerülhet a jogszabály finomítására. Áprilistól azonban élesben végzik az ellenőrzéseket, és figyelmeztetés helyett 20-50 ezer forintos büntetést kaphat az, aki rossz helyen füstölög, de a törvény betartásáért felelős személynek is 100-250 ezer forintja bánhatja, ha elnézi a cigarettázást olyan helyen, ahol az egyébként tilos. Ha az intézmény szegi meg a törvény rá vonatkozó részét, a büntetési tétel 1-2,5 millió forint között mozoghat.

Mivel a jövőben kötelező jelölni, hol lehet dohányozni és hol nem, a népegészségügyi szolgálat segítségével mindenkihez eljuttatják a füstölgést tiltó vagy dohányzóhely megjelölését szolgáló matricákat, amelyek a kormányhivatalokban is átvehetők lesznek.

A törvény szigorítása mindenképpen szükséges volt a helyettes tisztifőorvos szerint, mert a korábbi jogszabály nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az ÁNTSZ mérései igazolták, hogy a zárt térben elkülönített dohányzóhelyeken alkalmazott légelszívók, légfüggönyök nem váltak be, és továbbra is naponta 77, évente 28 ezer magyar ember hal meg évente a dohányzás ártalmai miatt. A megelőző szabályozással a lakosság egészségtudatossága nem változott, ma is 2,5 millióan aktívan dohányoznak, ami naponta legalább egy doboz cigaretta elszívását jelenti, míg a kamaszok 60 százaléka gyújt rá.

A szívatást is bevállalom – kezdte expozéját Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, aki büszke volt légzésfunkciós vizsgálatának 98 százalékos eredményére, amelyet a szimpózium kezdetén mértek nála. Mint mondta, „csak egy lövése van, nincs több”, így a nemdohányzók védelméről szóló törvény elfogadása volt számára a legfontosabb cél és eredmény megbízatása lejárta előtt. Szerinte ezzel több embert mentettek meg, mint bármely más egészségpolitikai intézkedéssel.

A törvény egyébként egy szervezett intézkedéssorozat része, amely mellé átfogó népegészségügyi kampányt is rendelnek, több sikert remélve ettől, mint az eddigi ködszurkálástól. Nem csak a dohányzást igyekeznek visszaszorítani, hanem az egészséges táplálkozás – ezt szolgálja első lépésben a népegészségügyi termékadó – és az alkoholfogyasztás problémakörével is foglalkoznak a jövőben, s anyagi támogatásra is számíthatnak majd azok a csoportok, közösségek, akik tesznek a népegészségügyért.

Finomhangolás következik, a három hónapos türelmi időben láthatóvá válik, a törvény mely pontjain kell változtatni. A szakpolitikus szerint az már most látszik, hogy például a pavilonrendszerű kórházak esetében nem életszerű, hogy csak a főbejárattól öt méterre jelöljenek ki dohányzóhelyet.

A törvény jelenleg az egészségügyi intézmények udvarán is tiltja dohányzóhely kijelölését, ahogyan a közoktatási intézmények bejáratától számított öt méteren sem szabad füstölni – erről már Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontjának vezetője számolt be. Elmondta, vonatkozik a tilalom a játszóterekre, a MÁV megállóira, az aluljárókra, de közforgalmú intézményben, nyílt légtérben kijelölhető olyan terület, ahol rá szabad gyújtani. A tulajdonos, fenntartó vagy munkáltató dönthet arról, hogy biztosítja-e ingatlanában, intézményében a dolgozóknak a füstölgés lehetőségét – zárt teret azonban ő sem jelölhet ki erre –, ellenben az oda érkező ügyfelek számára meg kell adni a lehetőséget a rágyújtásra. Dohányzóvá nyilváníthatnak a helyi önkormányzatok egyes közterületeket, s rágyújthat az utas a taxiban, ha azt a gépkocsi tulajdonosa megengedi.

Saját forrásaink a nemdohányzók védelméről szóló törvényhez kapcsolt népegészségügyi program végrehajtására nincsenek, ezért csak uniós fejlesztési pénzekre támaszkodva, pályázati rendszerben valósíthatóak meg a projektek – mondta a szimpóziumon dr. Vokó Zoltán, a Szakmai Kollégium megelőző orvostan és népegészségügyi tagozatának vezetője. A TÁMOP pályázatok néhány év haladékot adnak a kormánynak arra, hogy a központi büdzséből finanszírozza a népegészségügyi tevékenységet, ám Vokó Zoltán azt is hozzátette, mindenképpen indokolt lenne ennek a területnek a fejlesztésére fordítani a dohányárúk és az alkoholos italok jövedéki adójának legalább egy részét.

Erre egyelőre nem sok esélyt lát dr. Bodrogi József, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszteri biztosa, aki elmondta, az állam adóéhsége mindig is szemben fog állni az egészségügy költségeinek visszaszorításával, a több évtizedes harcban rendre a gyógyító ágazat marad alul. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az idén a dohányárúk jövedéki adójából 260 milliárd forint bevételt remél az állam, a dohányzásra közvetlenül és közvetetten visszavezethető károk, az ebből eredő korai halál 450 milliárd forintnyi költséget rótt az államra már 2007-ben is, s ezek költségek messze meghaladják az adóbevételeket.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-01-12

Kulcsszavak

nemdohányzók védelme, dohányzás, népegészségügy

Kapcsolódó anyagok

Fogtechnikai dolgozók munkaegészségügyi helyzete és tájékozottsága a szilikózis megbetegedésről

Népegészségügy - újrahangolva?

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 (MÁESZ). Az elmúlt hét év (2010-2017) hypertoniára vonatkozó eredményei

A népegészségügyi stratégiák és a szűrővizsgálatok megvalósulása „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) eredményeinek tükrében (2010-2017)

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Füstölgés betiltva!