TARTALOM

 VISSZA

 


Folynak az egyeztetések


Folynak az egyeztetések

| |
 

Bizottságot állítanak fel a jobb szakképzés, a béremelés, a hálapénz, és más, jogszabály módosítást igénylő kérdések kidolgozására, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Magyar Rezidensszövetség, valamint az egyetemek képviselői kapnának helyet. Erről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel egyezett meg csütörtökön Papp Magor, a Rezidensszövetség elnöke, aki az egyeztetést követő sajtótájékoztatón a szövetség legújabb felméréseiről is beszámolt, ahogyan azt is elmondta, folyamatosak a bértárgyalások az augusztusi béremelés óta is, de ezek részleteiről nem beszélt.

Kismértékű csökkenés mutatkozik a migrációs kedvben – derült ki a Szövetség legutóbbi felméréséből, amelyben az államvizsgázó hatodéves hallgatókat harmadízben kérdezték meg arról, hol és hogyan képzelik jövőjüket. Papp Magor szerint a béremelésnek is köszönhető a tendencia, ugyanakkor hozzátette, a kollégák 28 százaléka nem a magyar szakképzésben gondolkodik, inkább külföldön, vagy kutatóként vállalna munkát. Nincs változás azonban a szakképzésben már résztvevő fiatal orvosok köreiben: ők továbbra is a külhoni országokban képzelik el a gyógyítást, különösen akkor, ha jövőre nem folytatódik a bérrendezés, és továbbra is torzítja a rendszert a hálapénz, valamint ha nem javul a szakképzés minősége.

A néhány éves külföldi munkavállalás az orvosi életpályamodell része lehetne a Rezidensszövetség elnöke szerint, a most külföldön dolgozók közül is sokan hazatérnének, ha nem lenne paraszolvencia és alacsony bérek, és felszámolnák az ellátásban mai napig jellemző hierarchikus viszonyokat.


Tapasztalat nélkül a frontvonalban


Nincs problémája a végzős hallgatóknak az egyetemek elméleti képzésével, a gyakorlati oktatással azonban nagyon elégedetlenek, mindössze 12 százalékuk tartja azt megfelelőnek. Többségük úgy érzi, leginkább a sürgősségi ellátásra egyáltalán nem készítik fel őket, ilyen jellegű tapasztalatok megszerzésére leginkább önszorgalomból, mentőzés keretében van lehetőségük.

A manuális készségek oktatása jövő nagy kihívása az egyetemek számára, hiszen a hatodévesek 93 százaléka sokkal többet vár ezen a területen, mint amennyit kap. A Rezidensszövetség kérdéseire adott válaszokból kiderült, a kezdő orvosok 19 százaléka soha nem adott be intramuscularis, 22 százalékuk intravénás injekciót, holott ezeket a készségeket ellenőrzött körülmények között kellene megtanítani.

Még több hiányosságra mutatott rá a szakképzésben a Szövetségnek az a tavaszi felmérése, amelyben az aneszteziológus rezidenseket kérdezték. A gyakorló orvosok öt százaléka mellett soha nem volt szakorvos a műtőben, 85 százalékukat pedig három hónapon belül hagyták magukra az operációk alatt ellátandó feladatokkal, annak ellenére, hogy altatást kizárólag szakorvos végezhet.

Az képzést egységesen kellene tekinteni a kezdetektől a szakoktatásig, ebből a szempontból nagyon kedvező, hogy egy minisztériumban van az oktatás- és az egészségügy, mert könnyebb összefésülni az orvosképzést érintő feladatokat – vélekedett az elnök, aki elmondta, az erőforrásokért felelős miniszter is támogatja egy olyan operatív bizottság létrehozását, amely elvégzi az e területen szükséges feladatokat. Az orvosegyetemeken erőltetett menetben látják el az oktatók a munkájukat, a klinikus orvosoknak a betegellátás mellett nincsen idejük a hallgatókra, akik tapasztalatok nélkül, túl korán kerülnek az ellátás frontvonalába.

Az egészségügyért felelős államtitkársággal egyébként több egyeztetés fut párhuzamosan, de egyelőre nem árulnak el részleteket a munkáról – mondta Papp Magor.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-10-18


Kulcsszavak

Rezidensszövetség, szakképzés, orvosképzés, bértárgyalás

Kapcsolódó anyagok

A szakminisztériumhoz került a szakképzés

Középiskolások ápolói pályaképe

Bértárgyalás: érvek, egyeztetések, számítások, ajánlatok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Folynak az egyeztetések