hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Folynak az egyeztetések


Folynak az egyeztetések

| |
 

Bizottságot állítanak fel a jobb szakképzés, a béremelés, a hálapénz, és más, jogszabály módosítást igénylő kérdések kidolgozására, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Magyar Rezidensszövetség, valamint az egyetemek képviselői kapnának helyet. Erről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel egyezett meg csütörtökön Papp Magor, a Rezidensszövetség elnöke, aki az egyeztetést követő sajtótájékoztatón a szövetség legújabb felméréseiről is beszámolt, ahogyan azt is elmondta, folyamatosak a bértárgyalások az augusztusi béremelés óta is, de ezek részleteiről nem beszélt.

Kismértékű csökkenés mutatkozik a migrációs kedvben – derült ki a Szövetség legutóbbi felméréséből, amelyben az államvizsgázó hatodéves hallgatókat harmadízben kérdezték meg arról, hol és hogyan képzelik jövőjüket. Papp Magor szerint a béremelésnek is köszönhető a tendencia, ugyanakkor hozzátette, a kollégák 28 százaléka nem a magyar szakképzésben gondolkodik, inkább külföldön, vagy kutatóként vállalna munkát. Nincs változás azonban a szakképzésben már résztvevő fiatal orvosok köreiben: ők továbbra is a külhoni országokban képzelik el a gyógyítást, különösen akkor, ha jövőre nem folytatódik a bérrendezés, és továbbra is torzítja a rendszert a hálapénz, valamint ha nem javul a szakképzés minősége.

A néhány éves külföldi munkavállalás az orvosi életpályamodell része lehetne a Rezidensszövetség elnöke szerint, a most külföldön dolgozók közül is sokan hazatérnének, ha nem lenne paraszolvencia és alacsony bérek, és felszámolnák az ellátásban mai napig jellemző hierarchikus viszonyokat.


Tapasztalat nélkül a frontvonalban


Nincs problémája a végzős hallgatóknak az egyetemek elméleti képzésével, a gyakorlati oktatással azonban nagyon elégedetlenek, mindössze 12 százalékuk tartja azt megfelelőnek. Többségük úgy érzi, leginkább a sürgősségi ellátásra egyáltalán nem készítik fel őket, ilyen jellegű tapasztalatok megszerzésére leginkább önszorgalomból, mentőzés keretében van lehetőségük.

A manuális készségek oktatása jövő nagy kihívása az egyetemek számára, hiszen a hatodévesek 93 százaléka sokkal többet vár ezen a területen, mint amennyit kap. A Rezidensszövetség kérdéseire adott válaszokból kiderült, a kezdő orvosok 19 százaléka soha nem adott be intramuscularis, 22 százalékuk intravénás injekciót, holott ezeket a készségeket ellenőrzött körülmények között kellene megtanítani.

Még több hiányosságra mutatott rá a szakképzésben a Szövetségnek az a tavaszi felmérése, amelyben az aneszteziológus rezidenseket kérdezték. A gyakorló orvosok öt százaléka mellett soha nem volt szakorvos a műtőben, 85 százalékukat pedig három hónapon belül hagyták magukra az operációk alatt ellátandó feladatokkal, annak ellenére, hogy altatást kizárólag szakorvos végezhet.

Az képzést egységesen kellene tekinteni a kezdetektől a szakoktatásig, ebből a szempontból nagyon kedvező, hogy egy minisztériumban van az oktatás- és az egészségügy, mert könnyebb összefésülni az orvosképzést érintő feladatokat – vélekedett az elnök, aki elmondta, az erőforrásokért felelős miniszter is támogatja egy olyan operatív bizottság létrehozását, amely elvégzi az e területen szükséges feladatokat. Az orvosegyetemeken erőltetett menetben látják el az oktatók a munkájukat, a klinikus orvosoknak a betegellátás mellett nincsen idejük a hallgatókra, akik tapasztalatok nélkül, túl korán kerülnek az ellátás frontvonalába.

Az egészségügyért felelős államtitkársággal egyébként több egyeztetés fut párhuzamosan, de egyelőre nem árulnak el részleteket a munkáról – mondta Papp Magor.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-10-18


Kulcsszavak

Rezidensszövetség, szakképzés, orvosképzés, bértárgyalás

Kapcsolódó anyagok

Újraközeledések a medicinához - Alexander Ferenc és Polányi Mihály pályájának kereszteződései

Playback színház az orvosképzésben

A műtősasszisztensi hivatás története

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Folynak az egyeztetések