Bizottságot állítanak fel a jobb szakképzés, a béremelés, a hálapénz, és más, jogszabály módosítást igénylő kérdések kidolgozására, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), a Magyar Rezidensszövetség, valamint az egyetemek képviselői kapnának helyet. Erről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterrel egyezett meg csütörtökön Papp Magor, a Rezidensszövetség elnöke, aki az egyeztetést követő sajtótájékoztatón a szövetség legújabb felméréseiről is beszámolt, ahogyan azt is elmondta, folyamatosak a bértárgyalások az augusztusi béremelés óta is, de ezek részleteiről nem beszélt. Kismértékű csökkenés mutatkozik a migrációs kedvben – derült ki a Szövetség legutóbbi felméréséből, amelyben az államvizsgázó hatodéves hallgatókat harmadízben kérdezték meg arról, hol és hogyan képzelik jövőjüket. Papp Magor szerint a béremelésnek is köszönhető a tendencia, ugyanakkor hozzátette, a kollégák 28 százaléka nem a magyar szakképzésben gondolkodik, inkább külföldön, vagy kutatóként vállalna munkát. Nincs változás azonban a szakképzésben már résztvevő fiatal orvosok köreiben: ők továbbra is a külhoni országokban képzelik el a gyógyítást, különösen akkor, ha jövőre nem folytatódik a bérrendezés, és továbbra is torzítja a rendszert a hálapénz, valamint ha nem javul a szakképzés minősége. A néhány éves külföldi munkavállalás az orvosi életpályamodell része lehetne a Rezidensszövetség elnöke szerint, a most külföldön dolgozók közül is sokan hazatérnének, ha nem lenne paraszolvencia és alacsony bérek, és felszámolnák az ellátásban mai napig jellemző hierarchikus viszonyokat. Tapasztalat nélkül a frontvonalban Nincs problémája a végzős hallgatóknak az egyetemek elméleti képzésével, a gyakorlati oktatással azonban nagyon elégedetlenek, mindössze 12 százalékuk tartja azt megfelelőnek. Többségük úgy érzi, leginkább a sürgősségi ellátásra egyáltalán nem készítik fel őket, ilyen jellegű tapasztalatok megszerzésére leginkább önszorgalomból, mentőzés keretében van lehetőségük. A manuális készségek oktatása jövő nagy kihívása az egyetemek számára, hiszen a hatodévesek 93 százaléka sokkal többet vár ezen a területen, mint amennyit kap. A Rezidensszövetség kérdéseire adott válaszokból kiderült, a kezdő orvosok 19 százaléka soha nem adott be intramuscularis, 22 százalékuk intravénás injekciót, holott ezeket a készségeket ellenőrzött körülmények között kellene megtanítani. Még több hiányosságra mutatott rá a szakképzésben a Szövetségnek az a tavaszi felmérése, amelyben az aneszteziológus rezidenseket kérdezték. A gyakorló orvosok öt százaléka mellett soha nem volt szakorvos a műtőben, 85 százalékukat pedig három hónapon belül hagyták magukra az operációk alatt ellátandó feladatokkal, annak ellenére, hogy altatást kizárólag szakorvos végezhet. Az képzést egységesen kellene tekinteni a kezdetektől a szakoktatásig, ebből a szempontból nagyon kedvező, hogy egy minisztériumban van az oktatás- és az egészségügy, mert könnyebb összefésülni az orvosképzést érintő feladatokat – vélekedett az elnök, aki elmondta, az erőforrásokért felelős miniszter is támogatja egy olyan operatív bizottság létrehozását, amely elvégzi az e területen szükséges feladatokat. Az orvosegyetemeken erőltetett menetben látják el az oktatók a munkájukat, a klinikus orvosoknak a betegellátás mellett nincsen idejük a hallgatókra, akik tapasztalatok nélkül, túl korán kerülnek az ellátás frontvonalába. Az egészségügyért felelős államtitkársággal egyébként több egyeztetés fut párhuzamosan, de egyelőre nem árulnak el részleteket a munkáról – mondta Papp Magor. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2012-10-18