TARTALOM

 VISSZA

 


Erősödő privatizációs folyamatok


Erősödő privatizációs folyamatok

| |
 

Úgy tűnik, a magánbiztosítók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az egészségügyi ágazat iránt, s számtalan magánellátók reménykedik egy tisztább, világosabb szabályrendszer megszületésében, a gazdasági környezet egyelőre nem kedvez a piacra lépésüknek, hiszen a magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk. Azonban a forráshiány, a romló hozzáférési mutatók egyre inkább lépéskényszerbe hozzák mind a politikát, mind az ágazati szereplőket. Erről beszéltek a Magánpraxis 2013 konferencia szakértői a múlt hét végén, a budapesti rendezvényen.

A magyar gazdaság növekedésével egyelőre nem számolhatunk, a tartós, sodródásos stagnálás növeli a migrációt, rontja a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát, élezi a társadalmi konfliktusokat, és erősíti a populizmust – fogallta össze előadásában dr. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági Tanszékének vezetője. Ilyen helyzetben a gyengülő pozíciójú rétegek az államhoz fordulnak segítségért, amely a mostani kormány szándékai szerint hatékonyabb, keményebb, aktívabb szerepre készül.

Az egészségügy- és a gazdaságpolitikát nagy kihívások elé állítja az orvostechnikai fejlődés – amely bár rendelkezésre áll, de nincsen rá pénz. A magyar gazdaságpolitika a forráskivonás terepének tekinti az egészségügyet, s míg felfogása a szégyenlős privatizáció irányába mutat, addig az egészségügyi szektorban, mint iparágban erősödni fognak a privatizációs folyamatok – jósolta Bod Péter Ákos, hozzátéve, hogy bár a kommunikációban gyakorta feltűnik az egészségügy, mint prioritás, az állam most az autói- és a gépipart részesíti előnyben.


Óvatos érdeklődés


A szakminisztereknek egy aktivista jogászkormánnyal kell megküzdeniük az állami forrásokért, a túl nagy minisztériumokban pedig a szervezeten belül zajlanak a konfliktusos ügyek, amelyek megoldása nem transzparens. Eközben a szűnni nem akaró „szabályozási düh” éppen a kis és középvállalkozói szektort – magánpraxisok, magánellátók – hozza nehéz helyzetbe.

Az ország egyik fele napról-napra él, a biztosítói szakma ezért azokra koncentrál, akik rendelkeznek megtakarításokkal, hiszen ott nő az öngondoskodás igénye, így ez jó terep a magán egészségügyi ellátóknak is. Azt mind többen belátják, ingyenes egészségügy, amely mindenkinek mindent biztosít: nincs, ám a mai politikai klíma a kérdés kibeszélésének sem kedvez. Így a biztosítók ugyan érdeklődnek az egészségügyi ágazat iránt, de szabályozás hiányosságai miatt egyelőre óvatosak, rendszerszervezési és fenntartási feladatokat nem vennének át.


Valódi reform kéne


A hazai ellátási rendszer még mindig sokkal jobb, mint amelyet a rendelkezésre álló forrásokból elbírnánk – mondta Prof. dr. Banai János, a Honvéd Kórház Gasztroenterológiai osztályának vezető főorvosa, aki szerint sokakban még az a felfogás él, hogy a gondoskodó állam nem vár el különösebb teljesítményt az egyéntől, aki dohányozhat, drogozhat, az egészségügy feladata, hogy meggyógyítsa, ha ebbe belebetegszik, s mindezt egyre magasabb színvonalon és minél gyorsabban.

Valódi reform kéne, ami azonban a professzor szerint csak diktatórikus módszerekkel, vagy gazdasági kényszer hatására vihető végbe, ám pénz nélkül végrehajthatatlan. Ha pedig a gazdasági növekedésre nincs lehetőség, akkor a javak elosztásának kell megváltoznia, de a szolidaritási elv nem csorbulhat, az ellátás alapszinten nem válhat szét gazdagok és szegények ellátására. A gyógyításban szükséges a klasszikus emberi értékek megtartása.


Ki, mit fizessen?


A súlyos betegek gyógyítása, a jelentős kockázatokat hordozó ellátások elvégzése nem a magánszektorba valók, azonban az helytelen gyakorlat lenne, hogy a drága eljárásokért az OEP, míg az olcsókért a magánbiztosító álljon helyt, ám a biztosítási típusú betegellátáshoz nem biztosítottak a betegutak, az ehhez szükséges minőségbiztosítási rendszerek szintén nem adottak sem az állami, sem a magánszektorban.

Nem helyeselte a főorvos az innovatív szerek háttérbe szorítását sem, ahogy a generikus készítmények között is óriási különbségek vannak, „mi pedig nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy a rosszabbat vegyük meg”. A több millió forintos gyógyszerek, a biológiai terápiák költségeivel nem tudunk megbirkózni, így az indikációk szűkítésével és a magánbiztosítások bevonásával kellene orvosolni a helyzetet Banai János szerint.

A szabadon választott legjobb orvos, a lehető legjobb technika, a várólista megkerülése – sorolt fel néhányat dr. Merkely Béla, a SE kardiológiai Központjának igazgatója azok közül, amelyekért az emberek többsége hajlandó fizetni is. A professzor szerint ezek mellett a magas gyógyszerköltségek csökkenése és a rehabilitáció is a kiegészítő biztosítások terepe lehet, amelyekre lakossági igény is mutatkozik. Úgy vélte, a köz- és a magánfinanszírozásnak egyszerre kell megjelennie az intézményekben, ez nem csak a méretgazdaságos működést, de a humán erőforrás megtartását is szolgálná a kórházakban.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-28


Kulcsszavak

magánellátás, magánpraxis, egészségbiztosítás, kiegészítő biztosítás

Kapcsolódó anyagok

Jól működött, ezért megszüntetik?

Konferenciaajánló: Nagy Magánpraxis Nap

A neurológiai kórképek fizioterápiás ellátásának egészségbiztosítási vonatkozásai a járóbetegszakellátásban

Hozzászólások:

1.,   Mozsgay Géza mondta   2013. Január 29., Kedd 19:07:35
Magánbiztosító? Csak azt ne! Abból többé nem kérünk! Igaza van Prof. dr. Banai Jánosnak abban, hogy sokakban még az a felfogás él, hogy a gondoskodó állam nem vár el különösebb teljesítményt az egyéntől, aki dohányozhat, drogozhat, de ez nagy tévedés. Csak az állam képes egységesen fellépni az egészségromboló tendenciák ellen. És ezt meg is teszi. Megismertük az előző kormány egészségügyi "reformjait" is, amelyek valóban csak diktatórikus módszerekkel, vagy gazdasági kényszer hatására vihetők végbe, ám pénz nélkül végrehajthatatlanok maradtak. A magántőke szeretne behatolni az egészségügybe, mégpedig elegendő pénzeszköz nélkül és nagy hasznot remélve, de akkor jönnek az elbocsátások, kórházbezárások, és a szükséges fejlesztések elmaradására számíthatunk. A magas gyógyszerárakat is a magánbiztosítóknak köszönhetjük.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Erősödő privatizációs folyamatok