hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Érkezik az állam a rendelőkbe


Érkezik az állam a rendelőkbe

| |
 

Jövő év február 15-ig nyilatkozhatnak az önkormányzatok arról, hogy átadják-e az államnak járóbetegellátási feladataikat, amely 2013. május 1-el veszi át a rendelőket. Minderről Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár, és helyettese, Cserháti Péter beszélt a Parlament egészségügyi bizottságának szerdai ülésén, ahol a törvénymódosító javaslatokról szavaztak.

A nyilatkozattételi kötelezettség 263 rendelőintézetet érint, közülük 123 esetében az önkormányzat a fenntartó és a tulajdonos is, míg 140 vegyes üzemeltetésű, ahol többnyire az épület van a helyhatóság tulajdonában, a szakfeladatot viszont kiszervezték, vagy az ellátást gazdasági társasági formában biztosították. Amennyiben az önkormányzat csak az ingatlan tulajdonosi jogait gyakorolja, a vagyon átadásáról kell döntenie.

A képviselők közül Gyenes Géza, a grémium jobbikos alelnöke azt firtatta, mi történik azoknál a szakellátóknál, ahol az alapellátás ezekkel integráltan működik, párttársa, Kiss Sándor pedig arra volt kíváncsi, vajon a hátralévő hat hét elegendő-e arra, hogy a helyi testületek döntsenek ebben a kérdésben.

Válaszában Szócska Miklós kifejtette, a rendelkezésre álló idő elegendő arra, hogy akár a tulajdoni lapon, akár okiratban átvezessék a szükséges változtatásokat aszerint, hogy az alapellátási feladatokat továbbra is az eddig megszokott helyen lássák el a háziorvosok. Cserháti Péter szerint pedig az önkormányzatok – a kormány államosítási terveinek ismeretében már döntöttek arról, átadják-e a feladatot vagy sem, és az átvételre váró volumen is lényegesen kisebb, mint a kórházak esetében volt.

A járóbetegellátók államosításáról már korábban döntött a kormány, most Cserháti Péter üdvözölte azt a bizottsági módosító indítványt, amelynek értelmében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) csak május elsejétől veszi át az intézményeket, így „nem kell január 1-én nulla órától szembe nézni a helyzettel”.

Járóbetegellátást jelenleg 408 különféle kapacitású és típusú intézmény végez hazánkban. Ezek harminc százaléka kórházakhoz integrált, diagnosztikai járóbeteg szakellátást négy intézmény nyújt, míg 275 rendelő önállóan működik. Ezek közül tizenkettő most is állami fenntartású, speciális, egy, vagy több szakmai profilú, ám kis óraszámú intézmény száznyolcvan van, míg többszakmás nyolcvanhárom. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, szakmai szervezetek éppen a tulajdonosi és fenntartói paletta sokszínűsége miatt nem javasolta a teljes szakellátás állami gondoskodás alá vételét.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-06


Kulcsszavak

járóbetegellátás, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Érkezik az állam a rendelőkbe