hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Emberközpontú jogvédelem


Emberközpontú jogvédelem

| |
 

Szeptemberben kellett volna felállnia, de csak november 1-én nevezték ki a vezetőjét, ám egyelőre még mindig nem ismertek az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) működésének pontos keretei. Az intézmény létrehozásáról szóló 214/2012. számú kormányhatározat sok feladat meghatározását a Központ szervezeti és működési szabályzatába rendeli, ám ez lassan két hónappal az OBDK vezetőjének kinevezése után sem készült el, és egyelőre nem zárult le véglegesen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) és az ODBK közötti átadás-átvételi folyamat sem. Az OBDK bemutatkozó sajtótájékoztatóját kedden tartották az Egészségügyi Államtitkárság épületében, átmenetileg ugyanis itt lelt otthonra a Központ.

A betegjogi képviselői rendszer kialakulásának történetével nyitotta a tájékoztatót dr. Novák Krisztina főigazgató, aki jogász-közgazdászként a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatói koordinációs főosztályának éléről érkezett az OBDK vezetői székébe, Balog Zoltán erőforrás miniszter felkérésére.

A jogvédelmi képviselőket 2011 januárjától tavaly novemberig az NRSZH foglalkoztatta. Két éve 50 fő betegjogi képviselőt vettek át a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványtól (BEGYKA). Az OBDK-hoz az önkéntesekkel együtt összesen 107 jogvédőt vett át a Hivataltól, jelenleg 41 betegjogi, 38 ellátottjogi és 18 gyermekjogi képviselőt alkalmaznak. (Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az OBDK-ról szóló kormányhatározathoz készült hatásvizsgálat szerint 115 jogvédelmi képviselő foglalkoztatását irányozták elő.)

A jogvédők számát nem szeretné csökkenteni, de munkájuk hatékonyságát mindenképpen növelné, ám első sorban a foglalkoztatási jogviszonyuk vár rendezésre – mondta Novák Krisztina. Jelenleg részmunkaidőben, vállalkozói szerződéssel és alkalmazotti státuszban egyaránt dolgoznak a munkatársak, a főigazgató szeretné, ha teljes munkaidőben, alkalmazotti státuszban látnák el feladataikat. A betegek hozzáférésének javítása elsődleges cél, a megújuló jogvédelmi hálózat teljes felállítása márciusra várható.

Szakértői segítségre számítanak a jogvédelmi képviselők az OBDK-tól első sorban, legalábbis ezt jelezték azon a találkozón, amelyet tavaly novemberben szervezett a Központ. Így február 1-től beteg-, ellátott- és gyermekjogi szakértő is rendelkezésükre áll.


NRSZH-tól OBDK-ig


Öt évvel ezelőtt a BEGYKA pályázta és nyerte meg a „Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” nevű TÁMOP programot. A pályázaton nyert 900 millió forintból még fennmaradó összeggel a 2011-es feladatátvétel óta az NRSZH rendelkezett. A teljes összegből 2012. április végéig 435 millió forintot használtak fel. Kérdésünkre válaszolva Novák Krisztina elmondta, az OBDK és az NRSZH közötti átadás-átvételi folyamat még nem zárult le, így nem tudja megmondani, milyen összeg kerül a Központhoz. Azt azonban hozzátette, hogy például a szervezet honlapjának létrehozását és működtetését már ebből a forrásból finanszírozzák. A TÁMOP program végrehajtásáról egyébként a főigazgatóságon belül működő külön projektiroda gondoskodik.

Az NRSZH kezdte meg azoknak az etikai elveknek és szakmai protokolloknak a kidolgozását, amelyek mentén a jogvédelmi képviselőknek el kell járniuk, ezek most vannak egyeztetésen a szakmai és civil szervezetekkel, véglegesítésük tavasszal várható. A főigazgató hangsúlyozta, a képviselők képzése az idei első félév feladata, amelyhez akkreditált tananyag is készül. Az ellátó intézményekben dolgozóknak is szerveznének betegjogi továbbképzéseket, mint ahogyan már most érkezett ilyen irányú kérés egy kórháztól a Központhoz.


Az OPNI összes dokumentuma elérhető


Sem a pszichiáterek, sem a betegek nem tudják, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) teljes betegdokumentációja digitalizálásra került és elérhető a betegek, orvosok, kutatók számára – mondta dr. Trócsányi Sára, a Központ Dokumentációs Főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy e tény ismertetéséről minél szélesebb körben és mielőbb gondoskodni kell.

A betegdokumentáció most már az OBDK-n keresztül érhető el, de annak őrzéséről továbbra is az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet (EKI) gondoskodik. A jogutód nélkül bezárt, állami fenntartású intézetek – ilyen volt az OPNI mellett az Országos Gyógyintézeti Központ (Szabolcs Utcai Kórház) – betegdokumentációjának kezelésével 2007-ben az bízták meg az EKI-t, az anyagok az ország különböző pontjain kerültek raktározásra. A Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ betegdokumentációjáról – mivel ez nem állami, hanem fővárosi fenntartású kórház volt – az ÁNTSZ-nek kellett volna gondoskodnia.

Az intézetek felszámolása után sok esetben eltűnt dokumentációról, helytelen tárolás miatt megsemmisült beteganyagokról, illetve a jogszabályoknak nem megfelelő adatkezelési gyakorlatról lehetett tudni, különösen az ÁNTSZ által kezelt dokumentációval voltak problémák. Az átvett betegdokumentáció egységes rendszerezése a következő időszak feladata a főosztályvezető szerint.


Hatósági jogkör helyett partnerség


Az OBDK nem tud konkrét ügyekben eljárni, ez továbbra is a jogvédelmi képviselők feladata, viszont egyedi esetekben ellátási, betegút-hozzáférési ügyekben vizsgálódhat és javaslatot tehet a probléma megoldására. A honlapjukon (www.obdk.hu) elérhető panaszládába érkező leveleket, illetve az éjjel-nappal ingyenesen hívható zöld számon (06-80-620-055) érkező jelzéseket azonnal az ellátás helye szerint területileg illetékes jogvédelmi képviselőhöz irányítják, illetve tanácsot adnak, segítenek megkeresni a panasz rendezésében kompetens szakembert.

Mint azt dr. Kiss László, a Jogvédelmi, Jogi és Módszertani főosztály vezetője hangsúlyozta, hatósági jogköröket csak a jogvédelmi képviselők nyilvántartásához kaptak. A képviselők panasz esetén tudnak javaslatot tenni a problémák kezelésére az intézmények vezetőinél. Bár úgy vélte, a tanácsadásnál erősebb jogkörökkel ruházták fel az OBDK-t, de első sorban a partnerségre számítanak és törekszenek a felmerülő hiányosságok orvoslásában az intézmények vezetésével. Az OBDK vezetője emberközpontúbb jogvédelmet ígért, mint fogalmazott, „úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak”.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-22


Kulcsszavak

OBDK, betegjogok, betegdokumentáció

Kapcsolódó anyagok

Az orvosok kötelezettségei, a betegek jogai a dualizmus korában hatályos egészségügyi jogszabályok alapján

Az idősotthonokban élő ellátottakra vonatkozó jogi ismeretek a gondozók és az ápolók körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Emberközpontú jogvédelem