TARTALOM

 VISSZA

 


Emberközpontú jogvédelem


Emberközpontú jogvédelem

| |
 

Szeptemberben kellett volna felállnia, de csak november 1-én nevezték ki a vezetőjét, ám egyelőre még mindig nem ismertek az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) működésének pontos keretei. Az intézmény létrehozásáról szóló 214/2012. számú kormányhatározat sok feladat meghatározását a Központ szervezeti és működési szabályzatába rendeli, ám ez lassan két hónappal az OBDK vezetőjének kinevezése után sem készült el, és egyelőre nem zárult le véglegesen a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) és az ODBK közötti átadás-átvételi folyamat sem. Az OBDK bemutatkozó sajtótájékoztatóját kedden tartották az Egészségügyi Államtitkárság épületében, átmenetileg ugyanis itt lelt otthonra a Központ.

A betegjogi képviselői rendszer kialakulásának történetével nyitotta a tájékoztatót dr. Novák Krisztina főigazgató, aki jogász-közgazdászként a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatói koordinációs főosztályának éléről érkezett az OBDK vezetői székébe, Balog Zoltán erőforrás miniszter felkérésére.

A jogvédelmi képviselőket 2011 januárjától tavaly novemberig az NRSZH foglalkoztatta. Két éve 50 fő betegjogi képviselőt vettek át a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványtól (BEGYKA). Az OBDK-hoz az önkéntesekkel együtt összesen 107 jogvédőt vett át a Hivataltól, jelenleg 41 betegjogi, 38 ellátottjogi és 18 gyermekjogi képviselőt alkalmaznak. (Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az OBDK-ról szóló kormányhatározathoz készült hatásvizsgálat szerint 115 jogvédelmi képviselő foglalkoztatását irányozták elő.)

A jogvédők számát nem szeretné csökkenteni, de munkájuk hatékonyságát mindenképpen növelné, ám első sorban a foglalkoztatási jogviszonyuk vár rendezésre – mondta Novák Krisztina. Jelenleg részmunkaidőben, vállalkozói szerződéssel és alkalmazotti státuszban egyaránt dolgoznak a munkatársak, a főigazgató szeretné, ha teljes munkaidőben, alkalmazotti státuszban látnák el feladataikat. A betegek hozzáférésének javítása elsődleges cél, a megújuló jogvédelmi hálózat teljes felállítása márciusra várható.

Szakértői segítségre számítanak a jogvédelmi képviselők az OBDK-tól első sorban, legalábbis ezt jelezték azon a találkozón, amelyet tavaly novemberben szervezett a Központ. Így február 1-től beteg-, ellátott- és gyermekjogi szakértő is rendelkezésükre áll.


NRSZH-tól OBDK-ig


Öt évvel ezelőtt a BEGYKA pályázta és nyerte meg a „Betegjogi, ellátottjogi, gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése” nevű TÁMOP programot. A pályázaton nyert 900 millió forintból még fennmaradó összeggel a 2011-es feladatátvétel óta az NRSZH rendelkezett. A teljes összegből 2012. április végéig 435 millió forintot használtak fel. Kérdésünkre válaszolva Novák Krisztina elmondta, az OBDK és az NRSZH közötti átadás-átvételi folyamat még nem zárult le, így nem tudja megmondani, milyen összeg kerül a Központhoz. Azt azonban hozzátette, hogy például a szervezet honlapjának létrehozását és működtetését már ebből a forrásból finanszírozzák. A TÁMOP program végrehajtásáról egyébként a főigazgatóságon belül működő külön projektiroda gondoskodik.

Az NRSZH kezdte meg azoknak az etikai elveknek és szakmai protokolloknak a kidolgozását, amelyek mentén a jogvédelmi képviselőknek el kell járniuk, ezek most vannak egyeztetésen a szakmai és civil szervezetekkel, véglegesítésük tavasszal várható. A főigazgató hangsúlyozta, a képviselők képzése az idei első félév feladata, amelyhez akkreditált tananyag is készül. Az ellátó intézményekben dolgozóknak is szerveznének betegjogi továbbképzéseket, mint ahogyan már most érkezett ilyen irányú kérés egy kórháztól a Központhoz.


Az OPNI összes dokumentuma elérhető


Sem a pszichiáterek, sem a betegek nem tudják, hogy az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) teljes betegdokumentációja digitalizálásra került és elérhető a betegek, orvosok, kutatók számára – mondta dr. Trócsányi Sára, a Központ Dokumentációs Főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy e tény ismertetéséről minél szélesebb körben és mielőbb gondoskodni kell.

A betegdokumentáció most már az OBDK-n keresztül érhető el, de annak őrzéséről továbbra is az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet (EKI) gondoskodik. A jogutód nélkül bezárt, állami fenntartású intézetek – ilyen volt az OPNI mellett az Országos Gyógyintézeti Központ (Szabolcs Utcai Kórház) – betegdokumentációjának kezelésével 2007-ben az bízták meg az EKI-t, az anyagok az ország különböző pontjain kerültek raktározásra. A Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ betegdokumentációjáról – mivel ez nem állami, hanem fővárosi fenntartású kórház volt – az ÁNTSZ-nek kellett volna gondoskodnia.

Az intézetek felszámolása után sok esetben eltűnt dokumentációról, helytelen tárolás miatt megsemmisült beteganyagokról, illetve a jogszabályoknak nem megfelelő adatkezelési gyakorlatról lehetett tudni, különösen az ÁNTSZ által kezelt dokumentációval voltak problémák. Az átvett betegdokumentáció egységes rendszerezése a következő időszak feladata a főosztályvezető szerint.


Hatósági jogkör helyett partnerség


Az OBDK nem tud konkrét ügyekben eljárni, ez továbbra is a jogvédelmi képviselők feladata, viszont egyedi esetekben ellátási, betegút-hozzáférési ügyekben vizsgálódhat és javaslatot tehet a probléma megoldására. A honlapjukon (www.obdk.hu) elérhető panaszládába érkező leveleket, illetve az éjjel-nappal ingyenesen hívható zöld számon (06-80-620-055) érkező jelzéseket azonnal az ellátás helye szerint területileg illetékes jogvédelmi képviselőhöz irányítják, illetve tanácsot adnak, segítenek megkeresni a panasz rendezésében kompetens szakembert.

Mint azt dr. Kiss László, a Jogvédelmi, Jogi és Módszertani főosztály vezetője hangsúlyozta, hatósági jogköröket csak a jogvédelmi képviselők nyilvántartásához kaptak. A képviselők panasz esetén tudnak javaslatot tenni a problémák kezelésére az intézmények vezetőinél. Bár úgy vélte, a tanácsadásnál erősebb jogkörökkel ruházták fel az OBDK-t, de első sorban a partnerségre számítanak és törekszenek a felmerülő hiányosságok orvoslásában az intézmények vezetésével. Az OBDK vezetője emberközpontúbb jogvédelmet ígért, mint fogalmazott, „úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak”.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-22


Kulcsszavak

OBDK, betegjogok, betegdokumentáció

Kapcsolódó anyagok

Az orvosok kötelezettségei, a betegek jogai a dualizmus korában hatályos egészségügyi jogszabályok alapján

Az idősotthonokban élő ellátottakra vonatkozó jogi ismeretek a gondozók és az ápolók körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Emberközpontú jogvédelem