hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elosztanak néhány ezer beteget


Elosztanak néhány ezer beteget

| |
 

Az intézmények is nehezen adják át a betegeket, és a páciensek is ragaszkodnának azokhoz az ellátókhoz, akik várólistára vették őket, a várólista-csökkentési programban 12-13 ezer műtétből mintegy 10 ezret végeznek el saját várólistájukról a kórházak, 2-3 ezer operációt át kell adniuk oda, ahol rendelkezésre áll a szükséges kapacitás a nagyízületi endoprotetikára és gerinc deformitás korrekcióra. Többek között erről is beszámolt Kiss Zsolt, az OEP stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese, aki az elmúlt években a várólisták lefaragására költött 7,3 milliárd forint felhasználásáról beszélt az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján.

Bár még most is vannak ijesztő adatok a várólistákon, így előfordul 2020-21-re előjegyzett beavatkozás, ám a szükségleti és kínálati szempontok összehangolása megindult, amire idén újabb 5 milliárd forintot szánt a finanszírozó. A forrás 2013-ban, 2014-ben és idén is célzottan érkezett a rendszerbe, az ellátásszervezésben is nagyobb szerephez jutó Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) transzparens intézményi várólistákra, és a betegek fél éven belüli ellátására törekszik. Az OECD adataihoz viszonyítva hazánk egyes régiói között is kiugró különbségek vannak az elvégzett nagyízületi protézis beültetések számában. Egyelőre nincs protokoll szerinti várakozási idő, szakmai irányelvet kell kialakítani arról, hogy mikor kell nagyízületi protézisműtét esetén várólistára venni a beteget. Az egységesítés után az időtúllépésért finanszírozási szankciók lennének bevezethetőek, ahogyan erre más uniós államokban van is példa. Mint azt lapunk megtudta, az ellátásszervező, finanszírozó részéről támogatott a nagyízületi endoprotetikai műtétek centrumosítása – a szakma egy része 9-10 ilyen központ létrehozását támogatná – de egyelőre ebben nincs teljes konszenzus az ortopédsebészek és traumatológusok között.


Már a beteg sem akarta


A nagyízületi endoprotetikára országosan legrégebben várakozó betegek soron kívüli ellátására első ízben 2013 év végén érkezett többletfinanszírozás. A 786 millió forintot 23 intézményben 1300 csípő- és térdprotézis beültetésére fordították tavaly, ezzel párhuzamosan összesen 4700 beteg felülvizsgálatát végezték el. A várakozók számáét már a listák szakmai tisztítása is csökkentette. Tavaly decemberben ugyanis újabb egymilliárd forint érkezett célzottan a rendszerbe, a várólistára 2013. december 31-ig felvett, valamint a nyitott szívműtétre 180 napnál régebben várakozók számának csökkentésére. A pénz 1460 beteg ellátására biztosít fedezetet, ebből 900 beavatkozást már el is végeztek. A várólisták felülvizsgálatánál kiderült, hogy csupán a bejegyzett betegek 40 százaléka volt műthető, a páciensek 4,5 százaléka szakmailag volt alkalmatlan az operációra, míg 20 százalékuk már nem is tartott igényt a beavatkozásra.

A várakozási idők további lefaragására az E. Alap 2015. évi költségvetéséből újabb 5 milliárd forintot szánnak az eddigieken felül. Ebből év végéig 12-13 ezer plusz műtét lesz elvégezhető, a tervezetteken felül. Finanszírozási ösztönzők is beépültek a rendszerbe, így az ellátások tvk-mentesítése mellett 10 százalékkal emelkedett a finanszírozási díj, és nem érvényes a száznapos, és a krónikus áthelyezésre vonatkozó 3/5 napos szabály sem. A nagyízületi protézis beültetésre várakozók közül 10 ezer esetet saját várólistájukról láthatnak el az intézmények, 2-3 ezer pácienst át kell irányítaniuk más szakellátóhoz, ahol rendelkezésre állnak a beavatkozáshoz szükséges kapacitások. Mint azt Kiss Zsolt elmondta, a sorrendiség figyelembevételével történő átadás nehezen indul, mert a kórházak nem szívesen adják át az eseteket, és a betegek sem szívesen mennek másik szolgáltatóhoz.

Míg 2012-ben több mint hetvenezer beteg várakozott ellátásra, számuk a célzott forrásoknak és az ellátás átszervezésének köszönhetően 45 ezerre csökkent, az előjegyzett páciensek száma 9,5 ezer, bár még mindig vannak olyan területek az országban, ahol nem jutnak időben csípő- és térdprotézis műtéthez a betegek, de a várakozási idő összességében 10 százalékkal csökkent. A várólista csökkentési programokat – az eddig tapasztalt pozitív hatások ismeretében – várhatóan a jövőben is folytatni fogják azzal a céllal, hogy a nagyízületi endoprotetikára fél évnél többet ne kelljen várnia betegnek.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-06-25


Kulcsszavak

csípőprotézis, térdprotézis, ortopédsebészet, várólista

Kapcsolódó anyagok

Rövidülő kórházi várólisták

Dialíziskezelés Magyarországon 2010–2015

A fizioterápia helye és szerepe a teljes endoprotézis műtéten átesett betegek életminőségének javításában

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Elosztanak néhány ezer beteget