hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elmarad a rendelők államosítása?


Elmarad a rendelők államosítása?

| |
 

Gyakorlatilag nem lesz generális államosítás a járóbeteg-ellátók esetében – ezt dr. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke jelentette ki az IME egészségügyi szaklap szerdai, budapesti konferenciáján. Mint elmondta, mindösszesen tizenegy fenntartó önkormányzat nem jelezte február 15-ig, hogy megtartaná rendelőjét, első sorban azok, amelyek uniós támogatással az elmúlt években, újonnan épültek, de feladataikat leginkább szakemberhiány miatt nem tudják ellátni.

A hatályos jogszabály szerint az állam 2013. május 1-el venné át a rendelők fenntartását, a nyilatkozattételi kötelezettség 263 rendelőintézetet érintett, közülük 123 esetében az önkormányzat a fenntartó és a tulajdonos is, míg 140 vegyes üzemeltetésű, ahol többnyire az épület van a helyhatóság tulajdonában, a szakfeladatot viszont kiszervezték, vagy az ellátást gazdasági társasági formában biztosították.

Nem elég a „vasbetont letenni”, a működés szabályait, törvényi hátterét és a finanszírozást is meg kell teremteni – mondta előadásában Kiss Norbert, a Budapesti Corvinus Egyetem tanársegéde, aki az elmúlt hat év, uniós forrásokból megvalósuló egészségügyi tárgyú fejlesztéseit értékelő kutatási program vezetője volt. Rámutatott, hogy az ellátási szintek közül OEP-finanszírozásból kapott részesedésükhöz viszonyítva, arányaiban a járóbeteg-ellátás kapta a legtöbb fejlesztési pénzt, 93,5 milliárd forintot.

Messze elmaradt a pályázati pénzek felhasználásában az alapellátás, amely az OEP finanszírozás 17,1 százalékát kapja meg, az uniós forrásokból azonban csak 4,5 százaléknyit vett igénybe. Súlyának megfelelően részesültek a pályázati pénzekből a kórházak, hiszen ezek az OEP finanszírozás 59,3 százalékát kapják, részesedésük az uniós forrásokból 59,1 százalék, 200 milliárd forint volt. A források felhasználásakor az elmaradottabb, nagyobb egészségügyi szükségletű térségek több pénzhez jutottak, a fejlesztések célzása az alap, és a járóbeteg-ellátásban volt a legjobb.

Eleve kérdéses volt a fenntarthatóság

Bár teljesítményük felfutott, de mégsem tudták ténylegesen „magukhoz terelni” a betegforgalmat a kistérségekben felállított, új rendelőintézetek. A betegek 30-40 százaléka érzi úgy, hogy az új helyen kellene igénybe vennie az ellátást, ám a tapasztalatok szerint az is előfordul, hogy a háziorvos nem oda, hanem a már bevált, régebbi szolgáltatóhoz irányítja pácienseit.

A beruházással érintett kistérségi járóbeteg-ellátó központok gazdasági fenntarthatósága már a „papírra vetés pillanatában” kérdéses volt – mondta a kutató, hozzátéve, hogy megfelelő monitoring rendszer hiányában a vezetők „sötétben tapogatózva igyekeznek a szereplők zsebébe tömni a fejlesztési pénzeket”. Bár a sokat hangoztatott cél az lenne, hogy a kórházak helyett a rendelőkben lássák el az ott megfelelően kezelhető betegeket, sok, az alapellátásban kezelhető pácienst is magasabb progresszivitási szinten gyógyítanak.

Az elmúlt hét éves időszak bősége után a következő, 2014-től induló pályázati ciklusban már jóval inkább meg kell küzdenie az egészségügynek a forrásokért, mert kevesebb lesz az ágazatnak szánt, célzott pénz, azonban az időszak nyertese az alapellátás lehet, mert a közösség közeli ellátások fejlesztésére került a hangsúly – hívta fel a figyelmet Kiss Norbert.

Ezzel nincs vége?

Nem vagyok biztos benne, hogy lefutott az államosítás – kezdte előadását Pásztélyi Zsolt szavaira reflektálva dr. Pál Miklós, a Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet igazgatója, aki felhívta a figyelmet, hogy azok a fenntartók, akik most nem adták állami gondoskodásba a rendelőiket, ezt később is, bármikor megtehetik. Viszont ha február közepéig nem jelezték, hogy megtartanák intézményüket, most „bukják” a vagyont, az épületet és a költségvetést is.

A mainál kisebb ellátórendszer is képes lenne biztosítani a lakosság gyógyítását – vélekedett az OEP korábbi járóbeteg-szakellátási osztályvezetője, s hozzá valamelyest hasonlóan vélekedett dr. Mihályi Péter egészségügyi közgazdász is, aki szerint kizárólag a kórházi ágyak számának csökkentésével, kórházak bezárásával, és erős, magánbiztosítói felügyelettel lehet elérni, hogy járóbetegként, a megfelelő progresszivitási szinten lássák el a betegeket a magánrendelőkben, magánpraxis keretében dolgozó orvosok.

Eddig nem született megoldás arra, hogyan integrálhatnák a térségi ellátásba a ma még működő, 6700 háziorvosi praxist – vetett fel a konferencián dr. Komáromi Zoltán, országos szakfelügyelő főorvos, felhívva a figyelmet arra is, a háziorvosok 30 százaléka 65 év feletti, s 2015. december 31-el kétszáz, területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező alapellátó kollégája kerül ki a rendszerből.

A kényszervállalkozásban, a alulfinanszírozott praxisban dolgozó háziorvosoknak havi 40-80 ezer forintot jelentett a többletfinanszírozás, ám ebből minimum három ember béremelését kellett kigazdálkodniuk. Emellett – bár a jogosítványhoz szükséges egészségügyi alkalmasság igazolásáért kétszáz forinttal többet kérhetnek – az oltási díjak elvételével tovább csökkent az alapellátók bevétele.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-02-21


Kulcsszavak

rendelők, államosítás, magánellátás

Kapcsolódó anyagok

Nem tudjuk, hányan dolgoznak a magánellátásban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szent-Györgyi Albert-emlékévet rendez a Szegedi Tudományegyetem

Jubileumi programokkal, köztük rangos természettudományi verseny megrendezésével emlékezik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) arra, hogy egykori rektora, Szent-Györgyi Albert 80 éve vette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat.

Tovább


Litvániában követik el a legtöbb öngyilkosságot az Európai Unióban

A 100 ezer főre jutó 19 öngyilkossal Magyarország, Szlovénia és Lettország osztozik a második helyezésen, "dobogós" még Észtország 18 öngyilkossággal, negyedik helyen Belgium és Horvátország (17) áll.

Tovább


Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős - állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok.

Tovább


Az egész ország gazdaságának lökést adhat a szegedi lézerközpont

Évtizedekre lökést adhat a város és az egész ország gazdaságának a szegedi lézerközpont, amelynek épületeit kedden adják át - jelentette ki Botka László hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen.

Tovább


Elmarad a rendelők államosítása?