hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elindult az átszervezés


Elindult az átszervezés

| |
 

Mentes lesz a teljesítményvolumen-korláttól az egynapos sebészeti ellátás, átjárhatóvá teszik a fekvő és járóbeteg kasszákat, megyénként pedig egy-egy intézmény irányítja majd a terület kórházait; kivéve Budapesten, ahol több kórház is vezető pozícióba kerülhet. Mindezekről Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár számolt be azon a háttérbeszélgetésen, ahol az is kiderült, egy bizottság dolgozik majd a várólisták megkurtításán.

Tavaly év végén egy-, idén további ötmilliárd forintot szánnak arra, hogy csökkenjen a nagyízületi endoproteteikára, és speciális gerincműtétekre várakozó betegek száma. A nagyértékű beavatkozásokból mintegy 1500-at tudnak elvégezni a 2014 utolsó napjaiban érkezett összegből, míg idén a műtétek kétharmadát tudják Mint azt a szakpolitikus kifejtette, egy bizottságot is felállítanak majd, amely intézményenként vizsgálja, hogy mi az oka a (hosszú) várakozási időnek. Zombor Gábor szerint egyrészt gazdasági, másrészt szakmai indokok miatt kényszerülnek várni a betegek. Az intézményvezetők – anyagi okokból – gyakorta elhalasztják a nagy értékű eszközök beszerzését, ugyanakkor előfordul az is, hogy az adott kórház szakorvosai nem szívesen vállalják bizonyos operációk elvégzését. Kérdésünkre az államtitkár kifejtette, ahol jól bevált gyakorlat szerint folynak ezek a beavatkozások, ott „pörögnek” a betegek, míg ahol kevésbé alakult ki ezek rendje, ott több a várakozó is.

Felvetésünkre, hogy a bizottság az extra pénz odaítélésénél figyelembe veszi-e az adott kórház, vagy osztály minőségi mutatóit – revíziós és infekciós ráta, 30 napon belüli ismételt kórházi felvétel ugyanazon ok vagy beavatkozás miatt, 90 napon belüli mortalitási adatok – az államtitkár kitérő választ adott, annyit azonban hozzáfűzött, hogy a jövőben nem az intézmények, hanem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) szerzi be a protéziseket, így anyagi okokra hivatkozva nem maradhat el műtét.


A minőségi mutatók lelepleznék a rendszert

Egyébként ismereteink szerint a várólisták vezetésével kapcsolatos utolsó átfogó vizsgálatot az az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) végezte, amelynek felszámolása a Szócska Miklós vezette államtitkárság egyik első intézkedése volt még 2010-ben. A várólisták hossza különböző okokra vezethető vissza, ezek között vannak olyanok, amelyek az ellátás jó minőségére utalnak, mások pedig anomáliákra, és hatékonysági hiányosságokra. A népszerű kórházakat és orvosokat szívesen választják a betegek, ám a finanszírozás nem mozog együtt velük, így a tvk is hamarabb elfogy. Ez utóbbi probléma egyébként megszűnik, hiszen az államtitkárság feloldja az ezeket a beavatkozásokat terhelő tvk-t.

Az is előfordulhat viszont, hogy egy kórház a rossz belső forráselosztás miatt, vagy éppen mesterségesen duzzasztja fel a várólistákat annak érdekében, hogy az év végi osztogatásnál jobb pozíciót érjen el. Az eredményességi mutatók a várólisták lerövidítésére fordított pénz elosztásánál – de az OEP más finanszírozási döntéseinél – lényegében nem játszanak semmilyen szerepet. Így az egészségügyi forrásokat egyelőre a hasznosulási szempontok teljes kizárásával költik el. Ha ennek elosztásánál a – nyilvánossá tett – minőségi mutatókat is figyelembe vennék, fény derülne az ellátórendszer kirívóan nagy minőségi és eredményességi különbségeire.


Ügyelni kell a részletekre is

A minőségügyi szakfőorvosi rendszer működtetése a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Minőségügyi Főosztályától az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBDK) kerül. Az államtitkárság ezt azzal indokolja, hogy a minőségértékelés és minőségfejlesztés a betegbiztonság növelését szolgálják, így szorosan összefüggnek a betegjogi képviselők tevékenységével. Lapunk információi szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az OBDK nem veszi át a teljes – mindössze öt fővel működő – főosztályt, amely 2011-ben vette át az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK) teljes feladatkörét, és a szakfelügyeleti főorvosi rendszerrel szoros összefüggésben kezelte a szakmai irányelvek fejlesztését, ami most úgy tűnik, szétválik. Hogy az utóbbi hová kerül, arról egyelőre nem született döntés.

A szakma évek óta szorgalmazza, ezért valószínűleg megelégedéssel fogadja majd azt az új szabályozást, amely szerint azokat a beavatkozásokat, amelyek egynapos sebészeti ellátás keretében is elvégezhetőek, csak kivételes, és szakmailag indokolt esetekben finanszíroz az OEP fekvőbeteg osztályokon. Ezzel egyidejűleg tvk mentessé teszik az egynapos sebészeti ellátást, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelenlegi 16 százalékról legalább 30-40 százalékra emelkedjen ennek a műtéti eljárásnak az aránya, amellyel már az európai trendhez csatlakozhatnánk. Azonban a szakemberek arra is figyelmeztetnek, hogy mindez csak akkor lehetséges, ha ezzel egy időben biztosítani tudják a lakhelyhez közeli posztoperatív ellátást, erre egyelőre sem a háziorvosi, sem az otthoni szakápolási szolgálatok nem kellően felkészültek.


Intézményi struktúra

Az újabb átszervezés híre egyébként okozott némi felzúdulást az ágazati szereplők körében, hiszen alig három év telt el a Szócska-féle struktúraváltás és intézményi átalakítás óta. Márciustól feláll a GYEMSZI-utód Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), amely jóval kevesebb feladattal, és ennek megfelelően kevesebb munkatárssal működik majd – ismertette terveit Zombor Gábor a háttérbeszélgetésen, hozzátéve azt is, hogy azokra már jóváhagyólag rábólintott a kormány.

Megyénként egy vezető kórházat jelölnek ki, amelynek telephelyei, alintézményei lesz valamennyi, a megyehatáron belül működő szolgáltató. Eltérés csak a fővárosban várható, ahol úgy tűnik több – akár öt – vezető intézmény lesz, amelyek kiválasztása portfólió szerint történik. Olyan, egy telephelyen működő, multidiszciplináris ellátást nyújtó szolgáltatók jöhetnek szóba, mint például az Uzsoki utcai, vagy az Egyesített Szent István és Szent László Kórház. Az integrációval kapcsolatos egyeztetések ezen a héten kezdődnek, a GYEMSZI, az OEP, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és az érintett kórházak és egyetemi klinikák vezetőinek részvételével. Február végéig eldől, hogy az áprilisban induló új struktúrában ki milyen szerepre számíthat.

Az államtitkárság az átalakítástól azt várja, hogy az ágazati háttérintézmények rendszere egyszerűbbé, átláthatóbbá és reakcióképesebbé válik. A GYEMSZI-ből az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) mellett más szervezeti egységek is kiválnak, így – a döntéshozók reményei szerint – az ÁEEK hatékonyabban látja majd el fenntartói funkcióit, középirányítói és az állam tulajdonosi joggyakorlási szerepköreire összpontosítva. Egyéb, korábban ellátott feladatait – így például hatósági tevékenységét – más háttérintézmények látják majd el, az ÁEEK irányítása alá kerül viszont az Országos Vérellátó Szolgálatot (OVSZ).


Erősebb OEP, kisebb OTH

Többletfeladatokat kap, és így megerősödik az OEP – ahogyan azt már fél évvel ezelőtt is jelezte Zombor Gábor. A pénztár felhatalmazást kap a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások kapacitásainak egyenlő hozzáférés alapján történő elosztására (ellátásszervezés) és kontrolljára. Ennek érdekében a kapacitástervezési, ellátás-szervezési, valamint az ágazati adatszolgáltatási, informatikai fejlesztési feladatok az OEP-hez kerülnek át, továbbá az egészségbiztosító vesz át egyes, az egészségügyi finanszírozás területéhez kapcsolódó feladatokat.

Az OGYI kiválása után összeolvad az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel (OÉTI), így alakul meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), mint a gyógyszer- és élelmiszerbiztonsági egészségügyi ágazati letéteményese. Ide kerülnek a GYEMSZI technológia-értékelési és társadalombiztosítási támogatásba való bevonásokkal kapcsolatos kutató és előkészítő feladatai.

Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) és a GYEMSZI-ből kiszervezendő Egészségügyi Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság – a volt ETI – integrációjával jön létre, amit az államtitkárság szerint a két szervezet feladatainak hasonlósága miatt indokolt. A központtól az ügyintézéssel járó terhek csökkenését, a teljes körű tájékoztatás biztosítását, az elektronikusan intézhető ügyek körének bővülését várják.

Az OTH, mint középirányító szerv, a jelenlegi nyolc helyett négy országos háttérintézményért felel majd, ezek együttműködését megerősített koordinatív hatáskörrel látja el. Csak az Országos Epidemiológiai Központot (OEK) marad érintetlen, megtartva eddigi feladatait, egyidejűleg az OTH alá rendelik az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet (EKI).

Az Országos Közegészségügyi Központ (OKK) három intézmény összevonásával alakul meg – Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Országos Környezetegészségügyi Intézet –, így ide tartozik majd a környezet-és település-egészségügy, a sugáregészségügy, valamint a kémiai biztonság.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetbe (NEFI) integrálják az Országos Alapellátási (OALI), valamint az Országos Gyermekegészségügyi Intézetet (OGYEI). A NEFI módszertani és egészségfejlesztési szolgáltatási központként látja majd el feladatait. Az államtitkár hangsúlyozta, az átalakításkor nem sérülhet az alapvető feladatok elvégzése, a folyamatos működés fenntartása, és a kötelező állami feladatok ellátása is prioritás.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-20


Kulcsszavak

struktúraváltás, átszervezés, egynapos sebészet, várólista

Kapcsolódó anyagok

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Hozzászólások:

1.,   WELTNER János mondta   2015. Január 22., Csütörtök 19:32:51
Megint az átszervezés.
Amúgy az egynaposnak nevezett ellátások kiszorítása a kórházakból a kórházak romló kapacitáskihasználásával jár. Azaz rontja a költséghatékonyságot. Az este bezáró, hétvégén ki sem nyitó rendelők sem keresik meg a betevőt e tevékenységgel. Viszont egyszemélyes műtétek lesznek, fokozott betegkockázattal.
Szóval mi a valódi célja ennek az intézkedésnek, amikor a műtétes eljárások alsó határnapjának 0-ra állításával nem lenne probléma, senki nem veszítene, csak nyerne vele.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP)...

Tovább


Európa alkalmazkodóképességéről tanácskoznak az Akadémián

Európa alkalmazkodóképességéről kezdődött nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA). Az eseményen a kontinens jövőjének és fenntartható fejlődésének több témáját is érintik, az olvadó gleccserektől a menekültek lelkiállapotáig.

Tovább


Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése.

Tovább


Több mint 2,5 millió éves jégmintát hoztak a felszínre az Antarktiszon

Egy 2,7 millió éves jégmagot hoztak a felszínre az Antarktisz egy pontján a Princetoni Egyetem, a Scripps Oceanográfiai Intézet, a Maine-i Egyetem és az Oregoni Állami Egyetem kutatói, akik a párizsi Goldschmidt konferencián ismertették az eredményeiket.

Tovább


Elindult az átszervezés