hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elfüstölt milliárdok


Elfüstölt milliárdok

| |
 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI, korábban Nefmi) megbízásából készített tanulmányt az a munkacsoport, amely a dohányzásnak tulajdonítható direkt és indirekt költségek, valamint az állami bevételek alakulását vizsgálta 2010-ben. Az összegzést Joó Tamás, okleveles egészségpolitikai szakértő mutatta be egy budapesti, egészség-gazdaságtani konferencián. A vizsgálat célja a dohányzás ellen történt beavatkozások követése volt, végső konklúziója pedig, hogy az állami kiadások és bevételek között 80 milliárd forintos eltérést tapasztaltak.

A fekvőbeteg ellátásban gyógyítottak egyharmada a dohányzással összefüggésben kialakuló betegség miatt szorul kezelésre. Közülük a legtöbb a COPD-s beteg, 21 százalékuknál jellemző az érrendszer érintettsége, 18 százaléknyi az isémisás szívbetegek aránya. A járóbeteg-ellátási adatok lajstromozása hasonló eredményt hozott. Ambulánsan 440 ezren vettek igénybe orvosi segítséget a dohányzás következtében kialakuló problémák okán, 40 százalékuk COPD-s, 18 százalékuk isémiás tünetek miatt járt a rendelőbe.

Az aktív és krónikus szakellátás számára jelentik a legnagyobb terhet a dohányzók, 87 milliárd forint jutott a gyógyításukra az E-alapból 2010-ben. Nem sokkal marad el ettől a gyógyszerfelhasználás költsége, amelyre 65 milliárd forintot fordított a társadalombiztosítás. A költségvetésből rokkantsági nyugdíjra 73 milliárdot fizettek ki azok ellátására, akik a dohányzás miatt lettek rászorulók.

Az összes halálozás 16 százaléka összefüggésbe hozható a füstölgéssel, 20 ezren veszítették életüket 2010-ben a nikotinrudak miatt. A férfiaknál az összes halálozás negyede, nőknél a 9 százaléka vezethető vissza a dohányzásra. A dohányzó férfiak átlagosan 16, míg a nők 19 évvel rövidítették meg életüket a cigarettázással.
A dohányzásnak tulajdonítható közvetett és közvetlen kiadások összességében 441 milliárd forintot tettek ki, míg a mérleg másik serpenyőjében a bevételek 362 milliárdot nyomtak. A vizsgálat ezzel rámutatott: a dohányzással keletkező kiadások mintegy 80 milliárddal kerülnek többe a társadalomnak, mint amennyit az állam a jövedéki adó, az ÁFA, és egyéb befizetések címén nyer belőle.

Keveseket tántorít el a dohányzástól a füstölgés káros hatásainak emlegetése, vagy a kialakuló betegségekkel való riogatás – állítja a legtöbb szakember. Joó Tamás viszont a konferencián elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint a dohánytermékek árának 10 százalékos emelése 4 százalékos fogyasztás-visszaesést eredményez. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy bár a megelőzés fontos, de nemzetgazdasági szempontból nem nyereséges, hiszen az életévek számának növekedésével összességében több kiadás nehezedik az államra.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-06-27


Kulcsszavak

megelőzés, dohányzás, életév-veszteség

Kapcsolódó anyagok

A Hasnyálmirigyrák Világnapja - Lankadatlan éberség!

A dohányzás légzőrendszerünkre gyakorolt kedvezőtlen hatásának bemutatása a 2010-2018 között végzett hazai népegészségügyi szűrés adatai alapján

Dohányzási szokások és leszokásra való hajlandóságot előre jelző tényezők egészségügyi dolgozók körében

Fogtechnikai dolgozók munkaegészségügyi helyzete és tájékozottsága a szilikózis megbetegedésről

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Hozzászólások:

1.,   Tóth Gyuláné Tepper Sarolta mondta   2012. Június 28., Csütörtök 15:08:20
Szerencsére az én ismeretségi körömben dohányzástól indult betegség elenyésző számban fordult elő. Összesen 3 volt, két eset 80 év fölötti, egy eset 65 év fölötti orvoshoz alig járó embernél. Viszont nagyon sok olyan embert ismerek szerencsére nagyrészt csak érintőlegesen akit az állam által favorizált pálinka tett tönkre. Ezek nagyrészt már 35-40 éves koruk környékén valamilyenfajta orvosi problémával küszködtek, szemmel láthatóan leépülnek agyilag. Igen sok problémát okoznak és okoztak az egészségügynek és környezetüknek egyaránt. Általában 45-60 éves korukig éltek, nagy részük leszázalékolva.
Nem kellene esetleg ezzel is foglalkozni egy kicsit!
Vagy minél jobban leépült valaki annál könnyebb irányítani?

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Elfüstölt milliárdok