hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Elfüstölt milliárdok


Elfüstölt milliárdok

| |
 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI, korábban Nefmi) megbízásából készített tanulmányt az a munkacsoport, amely a dohányzásnak tulajdonítható direkt és indirekt költségek, valamint az állami bevételek alakulását vizsgálta 2010-ben. Az összegzést Joó Tamás, okleveles egészségpolitikai szakértő mutatta be egy budapesti, egészség-gazdaságtani konferencián. A vizsgálat célja a dohányzás ellen történt beavatkozások követése volt, végső konklúziója pedig, hogy az állami kiadások és bevételek között 80 milliárd forintos eltérést tapasztaltak.

A fekvőbeteg ellátásban gyógyítottak egyharmada a dohányzással összefüggésben kialakuló betegség miatt szorul kezelésre. Közülük a legtöbb a COPD-s beteg, 21 százalékuknál jellemző az érrendszer érintettsége, 18 százaléknyi az isémisás szívbetegek aránya. A járóbeteg-ellátási adatok lajstromozása hasonló eredményt hozott. Ambulánsan 440 ezren vettek igénybe orvosi segítséget a dohányzás következtében kialakuló problémák okán, 40 százalékuk COPD-s, 18 százalékuk isémiás tünetek miatt járt a rendelőbe.

Az aktív és krónikus szakellátás számára jelentik a legnagyobb terhet a dohányzók, 87 milliárd forint jutott a gyógyításukra az E-alapból 2010-ben. Nem sokkal marad el ettől a gyógyszerfelhasználás költsége, amelyre 65 milliárd forintot fordított a társadalombiztosítás. A költségvetésből rokkantsági nyugdíjra 73 milliárdot fizettek ki azok ellátására, akik a dohányzás miatt lettek rászorulók.

Az összes halálozás 16 százaléka összefüggésbe hozható a füstölgéssel, 20 ezren veszítették életüket 2010-ben a nikotinrudak miatt. A férfiaknál az összes halálozás negyede, nőknél a 9 százaléka vezethető vissza a dohányzásra. A dohányzó férfiak átlagosan 16, míg a nők 19 évvel rövidítették meg életüket a cigarettázással.
A dohányzásnak tulajdonítható közvetett és közvetlen kiadások összességében 441 milliárd forintot tettek ki, míg a mérleg másik serpenyőjében a bevételek 362 milliárdot nyomtak. A vizsgálat ezzel rámutatott: a dohányzással keletkező kiadások mintegy 80 milliárddal kerülnek többe a társadalomnak, mint amennyit az állam a jövedéki adó, az ÁFA, és egyéb befizetések címén nyer belőle.

Keveseket tántorít el a dohányzástól a füstölgés káros hatásainak emlegetése, vagy a kialakuló betegségekkel való riogatás – állítja a legtöbb szakember. Joó Tamás viszont a konferencián elmondta, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint a dohánytermékek árának 10 százalékos emelése 4 százalékos fogyasztás-visszaesést eredményez. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy bár a megelőzés fontos, de nemzetgazdasági szempontból nem nyereséges, hiszen az életévek számának növekedésével összességében több kiadás nehezedik az államra.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-06-27


Kulcsszavak

megelőzés, dohányzás, életév-veszteség

Kapcsolódó anyagok

Az alkoholbetegség és a dohányzás interdiszciplináris vonatkozásai az alapellátás szemszögéből

Útvesztők és iránytű a cardiovascularis kockázati tényezők prognosztikai értékéről

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Fizikai aktivitás a metabolikus szindróma elsődleges megelőzéseként

A pajzsmirigyhormon-hiány sokarcúsága

Hozzászólások:

1.,   Tóth Gyuláné Tepper Sarolta mondta   2012. Június 28., Csütörtök 15:08:20
Szerencsére az én ismeretségi körömben dohányzástól indult betegség elenyésző számban fordult elő. Összesen 3 volt, két eset 80 év fölötti, egy eset 65 év fölötti orvoshoz alig járó embernél. Viszont nagyon sok olyan embert ismerek szerencsére nagyrészt csak érintőlegesen akit az állam által favorizált pálinka tett tönkre. Ezek nagyrészt már 35-40 éves koruk környékén valamilyenfajta orvosi problémával küszködtek, szemmel láthatóan leépülnek agyilag. Igen sok problémát okoznak és okoztak az egészségügynek és környezetüknek egyaránt. Általában 45-60 éves korukig éltek, nagy részük leszázalékolva.
Nem kellene esetleg ezzel is foglalkozni egy kicsit!
Vagy minél jobban leépült valaki annál könnyebb irányítani?

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Elfüstölt milliárdok