TARTALOM

 VISSZA

 


Elégedetlenség az USA egészégügyi rendszerével kapcsolatban



| | |
 


Az amerikaiak esnek el a legnagyobb valószínűséggel az egészségügyi ellátástól annak költségei miatt, és még akkor is nehezen tudják kifizetni az egészségügyi számláikat, ha rendelkeznek biztosítással – összegezte egy tizenegy gazdag országra kiterjedő vizsgálat.

„Az Egyesült Államok áll az élen a biztosítással összefüggő legnegatívabb gyakorlatok tekintetében”. Az amerikai felnőttek egyharmada nem vette igénybe a javasolt ellátást, nem fordult orvoshoz, amikor beteg volt, vagy a költségek miatt nem váltotta ki a felírt recepteket. Ugyanez az arány Hollandiában és Nagy-Britanniában mindössze 5-6 százalék – ismerteti a tanulmányt készítő New York-i Commonwealth Fund.

Az amerikaiak egyötödének jelentős problémát okozott egészségügyi számláinak kiegyenlítése. Franciaországban, a második legrosszabb helyen álló országban a lakosság kilenc százaléka, Nagy-Britanniában három százaléka, Hollandiában négy százaléka küzdött ezzel a gonddal. Az amerikaiak esetében a legvalószínűbb, hogy vitába keverednek biztosítójukkal, vagy rájönnek, hogy biztosítójuk nem úgy fizetne nekik, ahogyan várták.

A Health Affairs weboldalon közzétett felmérésben 19 700 felnőtt vett részt Ausztráliában, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Norvégiában, Svédországban, Svájcban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban.

A felmérés eredményei jól mutatják a széles körű elégedetlenséget az USA egészségügyi rendszerével kapcsolatban, amely alaposan felszította a Barack Obama elnök által márciusban törvénybe iktatott egészségügyi reform körüli vitát.

„Sokkal többet költünk az egészségügyre, mint ezek az országok, de ez a felmérés óriási hiányosságokra világított rá az amerikai egészségbiztosításban, amelyek veszélyeztetik a családok egészségét és költségvetését” – nyilatkozta Cathy Schoen, a tanulmány vezető szerzője. „Valójában az Egyesült Államok az egyetlen olyan ország a felmérésben, ahol az egészségbiztosítás önmagában még nem garantálja azt, hogy a beteg hozzáfér az egészségügyi ellátáshoz, vagy pénzügyi védettséget kap, amikor megbetegszik. Ez pedig elkerülhető.”

Az amerikai egészségbiztosítás bonyolultságával is kiemelkedett a többiek közül. A felmérés kimutatta, hogy az amerikaiak 31 százaléka sok időt tölt a biztosítással kapcsolatos papírmunkával, a biztosítója visszautasította valamilyen igényét, vagy kevesebbet fizet, mint várta. Ezzel szemben hasonló problémákról a svájci felnőttek 13 százaléka, a hollandok 20 százaléka, és a németek 23 százaléka számolt be. Mindhárom ország magán egészségbiztosítási piaccal rendelkezik.

Az amerikaiak mindössze 58 százaléka állította, biztos abban, hogy meg tudja fizetni a számára szükséges ellátást, ami a résztvevő országok közül a legalacsonyabb arány. Hetven százalék vélte úgy, biztos abban, hogy a leghatékonyabb ellátást kapja, míg ugyanez az arány 84-92 százalék között mozgott Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Svájcban és Nagy-Britanniában.

„A jó hír az, hogy lehetőség van tanulni a többi országtól” – mondta a Commonwealth Fund elnöke, Karen Davis. Az amerikai egészségügyi reformról nyilatkozta: „A Megfizethető Ellátás Törvény valóban megfizethető biztosítást tesz lehetővé a biztosítással nem rendelkezőknek, garantálja, hogy a biztosítás fedezze az alapellátást, és pénzügyi biztonságot nyújtson milliók számára.”

A 940 milliárd dollár összköltségű reform 32 millió, jelenleg biztosítatlan amerikaira terjeszti ki az egészségügyi biztosítást, ami garantálja, hogy a 65 éven aluli amerikai állampolgárok 95 százaléka rendelkezzen egészségbiztosítással. Obama elnök republikánus ellenfelei azonban ígéretet tettek, hogy a képviselőházban újonnan megnyert többségük segítségével mindent megtesznek az intézkedés visszavonása érdekében.


Forrás: Medipress




Kapcsolódó anyagok

What the Future?

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


A gyógyszergyár és az egyetem összefogása – ahol a tudás és a tőke találkozik

Magyarország tudásban és innovációban is a világ orvostudományának élvonalában van. Ezt szeretné erősíteni az a stratégiai megállapodás is, amit ma írt alá a Richter Gedeon Nyrt.-vel a Semmelweis Egyetem. Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb, magyar gyógyszergyára és a hírű orvosi egyetem összefogását erősíti a most kötött megállapodás, amely elsődleges célja nemcsak a fiatalok motiválása, itthon tartása, de az is, hogy olyan kutatások indulhassanak, amelyet a nemrégiben törzskönyvezett skizofrénia gyógyszere már igazolt. Hogy a legmagasabb szintű tudás és az anyagi források találkozása nagyon komoly erő lehet.

Tovább


Simon Gergely kilépett a Növényvédelmi Bizottságból

A Greenpeace Magyarország képviselője nyolc éve tagja a Növényvédelmi Bizottságnak. Szerinte ez idő alatt hazánk szinte minden fajsúlyos, növényvédő szerekkel kapcsolatos vitában (glüfozát, neonikotinoidok, légi permetezés) a nagyipari mezőgazdasági és vegyszergyártó lobbicsoportok álláspontját támogatta.

Tovább


Május 27. a Sürgősségi Orvostan Napja

A szolidaritás hetén, a Nemzetközi Gyermeknapot követően egy újabb jeles nemzetközi napot jegyezhetünk Európában: ez május 27-e, a Sürgősségi Orvostan Napja. Idén egy új szokás születésének lehetünk tanúi.

Tovább


Elégedetlenség az USA egészégügyi rendszerével kapcsolatban