hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Együttműködő hatóságok


Együttműködő hatóságok

| |
 

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) és az ÁNTSZ-nél is szemléletbeli változások történtek az elmúlt években. A finanszírozó és az ellenőrző hatóságok a szolgáltatást és a hibák korrigálását tartják elsőként szem előtt. Mindezekről az OEP főigazgatója és az országos tisztifőorvos számoltak be a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXV. Kongresszusának múlt heti záró rendezvényén, Siófokon.

Az OEP minőségi ügyintézést biztosítva, transzparensen, közérthetően kommunikálva működik együtt a betegekkel és az orvosszakmával, hogy közösen keressenek megoldásokat a problémákra – foglalta össze alapelveiket és céljaikat dr. Sélleiné Márki Mária főigazgató. Erősségeik közé sorolta a közigazgatási fegyelmet, a speciális szaktudást, mindezeknek köszönhetően működhet az állami szervezésű társadalombiztosítási rendszer.

Az E-Alap kiadási főösszege idén 1800 milliárd forint, húszezer egészségügyi szolgáltatót tartanak el a gyógyító megelőző kassza 880 milliárd forintos büdzséjéből. Az elmúlt esztendő eredményeit sorolva a főigazgató beszámolt többek között arról, hogy a gyógyszertámogatást érintő intézkedéseknek köszönhetően a betegterhek nem növekedtek, a normatív támogatásban öt millió ember számára 90 milliárd forintból biztosítottak tömeggyógyszereket. Az árakat a vaklicit és a preferált referencia ársáv szorította vissza, a generikus verseny 28 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
Tizennégy százalékos többletfinanszírozás jut január óta az alapellátóknak, védőnőknek, háziorvosoknak, az otthoni szakápolásban tevékenykedőknek, míg a gondozói hálózatok kétszáz millió forintos forrásbővülésre számíthatnak idén.

A készülő szakmai protokollokhoz rendelt finanszírozási protokollok kialakításában folyamatosan igyekeznek előrelépni – tért át jövőbeni feladataik sorolására Sélleiné. Az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal közösen végzett munka eredményeként a betegségregiszterben jelenleg huszonnégy adatlap található. Idén júniustól a nagyértékű eljárásokat és eszközöket is bevonják a regisztertípusú jelentési rendszerbe. Jövő januártól élesben működik az implantátum regiszter, emellett várhatóan indulhat az infarktus, a szívelégtelenség, térd- és csípőprotézis, valamint a katarakta regiszter is.

Naprakészebb, jobb a várólista, mióta az OEP vezeti – folytatta a főigazgató. Egyre nő a hatvan napon túl várakozók száma, az országos kötelező várólistán 70 ezer ember van előjegyezve különféle beavatkozásokra. Egyes műtéteknél négyszáz, a protézis beültetések esetében pedig akár nyolcszáz napos várakozási idővel kell számolni. Tavaly év végén azonban az intézmények teljesítményjelentését és a várólista adatait összefuttatva kiderült, olyan operációk is szerepelnek a várólistán, amelyeket már elvégeztek, néhány ezer esetben pedig úgy műtötték meg a betegeket, hogy a beavatkozás egyáltalán nem került fel a listára.


Kontroll a korrekcióért


Az intézményvezetők támogatását is kérte a szakfelügyelő főorvosok kiválasztásában dr. Paller Judit országos tisztifőorvos, aki azzal kezdte előadását: csak megismételni tudja azt a tavalyi, szintén az MKSZ kongresszusán elhangzott bejelentését, mely szerint megjelenés előtt áll a szakfelügyeleti rendszerről szóló törvény – ami azonban azóta is várat magára.

A népegészségügyi szakigazgatási szervek feladata a kontroll, de az ellenőrzések fő célja nem a büntetés, hanem a betekintés az intézményekben folyó munkákba, s a feltárt hiányosságok, hibák alapján korrigálni, amit lehet.

Tavaly kezdték meg, s idén is folytatják a fogászati implantátum ellenőrzést a kórházakban. Az ápolásszakmai dokumentáció kontrollja idei feladat, Paller Judit felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges panaszok kivizsgálásánál döntő fontosságú a megfelelően vezetett dokumentáció, így mindenkinek érdeke, hogy az adminisztrációt elvégezzék a szolgáltatók. Szintén folyamatban van a gyógyászati segédeszköz forgalmazók ellenőrzése, ha visszaélésre bukkannak, végigkövetik a teljes folyamatot, egészen az intézményekben található boltokig.

Sokszínűek az intézményektől a szakigazgatási szervhez visszaérkező adatok, a tisztifőorvos arra kérte a kórházvezetőket, ügyeljenek rá, hogy az ÁNTSZ más kódokat használ, mint az OEP, ezek „lefordítása” meglehetősen időrabló feladat. Különösen a járóbeteg-ellátási feladatokat végző intézményeknél adódott probléma az elmúlt időszakban abból, hogy a szakorvos hiányában szüneteltetett rendeléseket is feltüntették a működési engedélykérelmekben. A hibás adatjelentés büntetést vonhat maga után.

A népegészségügyi szűrések bevezetéséhez is együttműködést kért a kórházaktól Paller Judit. ugyanis a fekvőbetegellátók biztosíthatnak tanulóteret a méhnyakszűrésben részt vevő védőnők oktatásához, illetve a szervezett vastagbélrák szűréseken talált pozitív betegek ellátása is az ő feladatuk, amelyhez biztosított a finanszírozás.

Tarcza Orsolya, eLitMed.hu
2013-04-22


Kulcsszavak

OEP, népegészségügy, szűrések, finanszírozás

Kapcsolódó anyagok

Magyarország átfogó egészségvédelmi szûrôprogramjának (MÁESZ) 2019. évi és 2010–2019 közötti összefoglaló adatai

A finanszírozás tudathasadása - megoldási kényszerek a magyar egészségügyben

Népegészségügy - újrahangolva?

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 (MÁESZ). Az elmúlt hét év (2010-2017) hypertoniára vonatkozó eredményei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Együttműködő hatóságok