TARTALOM

 VISSZA

 


Együttműködő hatóságok


Együttműködő hatóságok

| |
 

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) és az ÁNTSZ-nél is szemléletbeli változások történtek az elmúlt években. A finanszírozó és az ellenőrző hatóságok a szolgáltatást és a hibák korrigálását tartják elsőként szem előtt. Mindezekről az OEP főigazgatója és az országos tisztifőorvos számoltak be a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXV. Kongresszusának múlt heti záró rendezvényén, Siófokon.

Az OEP minőségi ügyintézést biztosítva, transzparensen, közérthetően kommunikálva működik együtt a betegekkel és az orvosszakmával, hogy közösen keressenek megoldásokat a problémákra – foglalta össze alapelveiket és céljaikat dr. Sélleiné Márki Mária főigazgató. Erősségeik közé sorolta a közigazgatási fegyelmet, a speciális szaktudást, mindezeknek köszönhetően működhet az állami szervezésű társadalombiztosítási rendszer.

Az E-Alap kiadási főösszege idén 1800 milliárd forint, húszezer egészségügyi szolgáltatót tartanak el a gyógyító megelőző kassza 880 milliárd forintos büdzséjéből. Az elmúlt esztendő eredményeit sorolva a főigazgató beszámolt többek között arról, hogy a gyógyszertámogatást érintő intézkedéseknek köszönhetően a betegterhek nem növekedtek, a normatív támogatásban öt millió ember számára 90 milliárd forintból biztosítottak tömeggyógyszereket. Az árakat a vaklicit és a preferált referencia ársáv szorította vissza, a generikus verseny 28 milliárd forintos megtakarítást eredményezett.
Tizennégy százalékos többletfinanszírozás jut január óta az alapellátóknak, védőnőknek, háziorvosoknak, az otthoni szakápolásban tevékenykedőknek, míg a gondozói hálózatok kétszáz millió forintos forrásbővülésre számíthatnak idén.

A készülő szakmai protokollokhoz rendelt finanszírozási protokollok kialakításában folyamatosan igyekeznek előrelépni – tért át jövőbeni feladataik sorolására Sélleiné. Az Egészségügyi Szakmai Kollégiummal közösen végzett munka eredményeként a betegségregiszterben jelenleg huszonnégy adatlap található. Idén júniustól a nagyértékű eljárásokat és eszközöket is bevonják a regisztertípusú jelentési rendszerbe. Jövő januártól élesben működik az implantátum regiszter, emellett várhatóan indulhat az infarktus, a szívelégtelenség, térd- és csípőprotézis, valamint a katarakta regiszter is.

Naprakészebb, jobb a várólista, mióta az OEP vezeti – folytatta a főigazgató. Egyre nő a hatvan napon túl várakozók száma, az országos kötelező várólistán 70 ezer ember van előjegyezve különféle beavatkozásokra. Egyes műtéteknél négyszáz, a protézis beültetések esetében pedig akár nyolcszáz napos várakozási idővel kell számolni. Tavaly év végén azonban az intézmények teljesítményjelentését és a várólista adatait összefuttatva kiderült, olyan operációk is szerepelnek a várólistán, amelyeket már elvégeztek, néhány ezer esetben pedig úgy műtötték meg a betegeket, hogy a beavatkozás egyáltalán nem került fel a listára.


Kontroll a korrekcióért


Az intézményvezetők támogatását is kérte a szakfelügyelő főorvosok kiválasztásában dr. Paller Judit országos tisztifőorvos, aki azzal kezdte előadását: csak megismételni tudja azt a tavalyi, szintén az MKSZ kongresszusán elhangzott bejelentését, mely szerint megjelenés előtt áll a szakfelügyeleti rendszerről szóló törvény – ami azonban azóta is várat magára.

A népegészségügyi szakigazgatási szervek feladata a kontroll, de az ellenőrzések fő célja nem a büntetés, hanem a betekintés az intézményekben folyó munkákba, s a feltárt hiányosságok, hibák alapján korrigálni, amit lehet.

Tavaly kezdték meg, s idén is folytatják a fogászati implantátum ellenőrzést a kórházakban. Az ápolásszakmai dokumentáció kontrollja idei feladat, Paller Judit felhívta a figyelmet arra, hogy az esetleges panaszok kivizsgálásánál döntő fontosságú a megfelelően vezetett dokumentáció, így mindenkinek érdeke, hogy az adminisztrációt elvégezzék a szolgáltatók. Szintén folyamatban van a gyógyászati segédeszköz forgalmazók ellenőrzése, ha visszaélésre bukkannak, végigkövetik a teljes folyamatot, egészen az intézményekben található boltokig.

Sokszínűek az intézményektől a szakigazgatási szervhez visszaérkező adatok, a tisztifőorvos arra kérte a kórházvezetőket, ügyeljenek rá, hogy az ÁNTSZ más kódokat használ, mint az OEP, ezek „lefordítása” meglehetősen időrabló feladat. Különösen a járóbeteg-ellátási feladatokat végző intézményeknél adódott probléma az elmúlt időszakban abból, hogy a szakorvos hiányában szüneteltetett rendeléseket is feltüntették a működési engedélykérelmekben. A hibás adatjelentés büntetést vonhat maga után.

A népegészségügyi szűrések bevezetéséhez is együttműködést kért a kórházaktól Paller Judit. ugyanis a fekvőbetegellátók biztosíthatnak tanulóteret a méhnyakszűrésben részt vevő védőnők oktatásához, illetve a szervezett vastagbélrák szűréseken talált pozitív betegek ellátása is az ő feladatuk, amelyhez biztosított a finanszírozás.

Tarcza Orsolya, eLitMed.hu
2013-04-22


Kulcsszavak

OEP, népegészségügy, szűrések, finanszírozás

Kapcsolódó anyagok

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 (MÁESZ). Az elmúlt hét év (2010-2017) hypertoniára vonatkozó eredményei

A népegészségügyi stratégiák és a szűrővizsgálatok megvalósulása „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” (MÁESZ) eredményeinek tükrében (2010-2017)

Trendek a hypertonia kezelésében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


Együttműködő hatóságok