hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás

| |
 

Február végéig be is fejeződnek azok az egyeztetések, amelyeken eldől, hogy az áprilistól felálló új struktúrában melyik intézmény milyen szerepre számíthat az ország 19 megyéjében, valamint a fővárosban. Az eLitMed.hu-n is beszámoltunk arról, hogy a struktúra átszervezését miként képzeli el Zombor Gábor államtitkár annak érdekében, hogy sehol ne legyenek párhuzamos, vagy kihasználatlan szolgáltatások. Mint megírtuk, megyénként egy vezető kórházat jelölnek ki, amelynek telephelye, alintézménye lesz valamennyi, a megyehatáron belül működő intézmény. Eltérés csak a fővárosban várható, ahol úgy tűnik több – mint az államtitkár korábban jelezte akár öt – vezető szolgáltató lesz. Az integrációval kapcsolatos egyeztetések első köre, amelyeken a GYEMSZI, az OEP, a megyei NSZSZ és az érintett kórházak és egyetemi klinikák vezetői vettek részt – a múlt héten kezdődött, és ma le is zárult.

A felvázolt új struktúra – amelyről később Zombor Gábor a közrádióban úgy nyilatkozott, hogy „még semmilyen konkrét javaslat nincs arra vonatkozóan, hogy a struktúra hogyan változzon” – nem is annyira új, hiszen erősen hajaz a 2007-ben kialakított, súlyponti kórházakra épülő rendszerre. Akkor a jelenlegi kormánypárt szakpolitikusai úgy reagáltak az intézkedésekre, hogy „a kórházak bezárása miatt kevés lesz a lakóhelyhez közeli ellátó intézmény”. Ez a mostani átalakításnál is elképzelhető, hiszen az államtitkár sem titkolta, hogy egyes gyógyító osztályok bezárhatnak, másokat pedig összevonnak. Óhatatlan, hogy mindez létszámleépítéssel járjon, de olyan mértékű elbocsátásokat, amelyről a Népszabadság írt – nyolc- tízezer főt, közöttük orvosokat és szakdolgozókat küldenének el –, minden ágazati szereplő elképzelhetetlennek tart.


Még nem tudni mi lesz pontosan


Elképzelhetetlennek tartja, hogy akár egyetlen embertől is megváljanak a gyógyításban, hiszen már így is óriási túlterheléssel kell dolgozniuk az orvosoknak – szögezte le lapunknak dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki badarságnak gondolja a nagyarányú létszámleépítésről szóló hírt. Hozzátette, ilyen tervezettel, javaslattal a MOK nem találkozott, így érdemben nem is kíván reagálni rá, ahogyan a struktúrát érintő tervekre sem, hiszen csak most indultak el az egyeztetések. A MOK Somogy megyei vezetője viszont a megyei lapban azt kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy az orvosi kamarának véleményezési joga van, hivatalosan semmiféle információt nem kapott a tervezetről, és bár szükségesnek tartja az egészségügy átalakítását, azt nem „tűzoltómunka jelleggel” kellene végrehajtani.

Kizártnak tartja, hogy annyi szakdolgozót küldjenek el ismét az egészségügyből, amennyit a 2007-es reform idején, amikor 3500 kollégájuk veszítette el a munkahelyét – fogalmazott az eLitMed.hu megkeresésére dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Bár azt is hozzátette, ha osztályokat megszüntetnek, összevonnak, másik intézménybe telepítenek, akkor óhatatlan, hogy szakdolgozók feladat nélkül maradjanak. Ha ajánlanak is nekik munkát egy távolabbi intézményben, azt viszont csak kevesen tudnák vállalni, hogy naponta 30-40 kilométert ingázzanak.

A számokra nem kívánt reflektálni Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke sem, mint mondta, meg kell várni a megyei egyeztetések végét, hiszen az itt születő megállapodások nyomán derül ki, milyen lesz valójában az új intézményi struktúra. Annyit azonban megjegyzett, ha a kórházak gazdasági, műszaki személyzetének leépítésétől remélnének megtakarítást, az mindössze 20 milliárd forintot jelenthetne az ágazat számára, tekintettel arra, hogy ezek a dolgozók az elmúlt évek béremeléseiből rendre kimaradtak, így túlnyomó részük csupán minimálbérhez közeli, vagy annak megfelelő fizetést kap.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-30


Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás