TARTALOM

 VISSZA

 


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás

| |
 

Február végéig be is fejeződnek azok az egyeztetések, amelyeken eldől, hogy az áprilistól felálló új struktúrában melyik intézmény milyen szerepre számíthat az ország 19 megyéjében, valamint a fővárosban. Az eLitMed.hu-n is beszámoltunk arról, hogy a struktúra átszervezését miként képzeli el Zombor Gábor államtitkár annak érdekében, hogy sehol ne legyenek párhuzamos, vagy kihasználatlan szolgáltatások. Mint megírtuk, megyénként egy vezető kórházat jelölnek ki, amelynek telephelye, alintézménye lesz valamennyi, a megyehatáron belül működő intézmény. Eltérés csak a fővárosban várható, ahol úgy tűnik több – mint az államtitkár korábban jelezte akár öt – vezető szolgáltató lesz. Az integrációval kapcsolatos egyeztetések első köre, amelyeken a GYEMSZI, az OEP, a megyei NSZSZ és az érintett kórházak és egyetemi klinikák vezetői vettek részt – a múlt héten kezdődött, és ma le is zárult.

A felvázolt új struktúra – amelyről később Zombor Gábor a közrádióban úgy nyilatkozott, hogy „még semmilyen konkrét javaslat nincs arra vonatkozóan, hogy a struktúra hogyan változzon” – nem is annyira új, hiszen erősen hajaz a 2007-ben kialakított, súlyponti kórházakra épülő rendszerre. Akkor a jelenlegi kormánypárt szakpolitikusai úgy reagáltak az intézkedésekre, hogy „a kórházak bezárása miatt kevés lesz a lakóhelyhez közeli ellátó intézmény”. Ez a mostani átalakításnál is elképzelhető, hiszen az államtitkár sem titkolta, hogy egyes gyógyító osztályok bezárhatnak, másokat pedig összevonnak. Óhatatlan, hogy mindez létszámleépítéssel járjon, de olyan mértékű elbocsátásokat, amelyről a Népszabadság írt – nyolc- tízezer főt, közöttük orvosokat és szakdolgozókat küldenének el –, minden ágazati szereplő elképzelhetetlennek tart.


Még nem tudni mi lesz pontosan


Elképzelhetetlennek tartja, hogy akár egyetlen embertől is megváljanak a gyógyításban, hiszen már így is óriási túlterheléssel kell dolgozniuk az orvosoknak – szögezte le lapunknak dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki badarságnak gondolja a nagyarányú létszámleépítésről szóló hírt. Hozzátette, ilyen tervezettel, javaslattal a MOK nem találkozott, így érdemben nem is kíván reagálni rá, ahogyan a struktúrát érintő tervekre sem, hiszen csak most indultak el az egyeztetések. A MOK Somogy megyei vezetője viszont a megyei lapban azt kifogásolta, hogy annak ellenére, hogy az orvosi kamarának véleményezési joga van, hivatalosan semmiféle információt nem kapott a tervezetről, és bár szükségesnek tartja az egészségügy átalakítását, azt nem „tűzoltómunka jelleggel” kellene végrehajtani.

Kizártnak tartja, hogy annyi szakdolgozót küldjenek el ismét az egészségügyből, amennyit a 2007-es reform idején, amikor 3500 kollégájuk veszítette el a munkahelyét – fogalmazott az eLitMed.hu megkeresésére dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Bár azt is hozzátette, ha osztályokat megszüntetnek, összevonnak, másik intézménybe telepítenek, akkor óhatatlan, hogy szakdolgozók feladat nélkül maradjanak. Ha ajánlanak is nekik munkát egy távolabbi intézményben, azt viszont csak kevesen tudnák vállalni, hogy naponta 30-40 kilométert ingázzanak.

A számokra nem kívánt reflektálni Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke sem, mint mondta, meg kell várni a megyei egyeztetések végét, hiszen az itt születő megállapodások nyomán derül ki, milyen lesz valójában az új intézményi struktúra. Annyit azonban megjegyzett, ha a kórházak gazdasági, műszaki személyzetének leépítésétől remélnének megtakarítást, az mindössze 20 milliárd forintot jelenthetne az ágazat számára, tekintettel arra, hogy ezek a dolgozók az elmúlt évek béremeléseiből rendre kimaradtak, így túlnyomó részük csupán minimálbérhez közeli, vagy annak megfelelő fizetést kap.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2015-01-30


Kapcsolódó anyagok

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább


Egyetlen embert sem veszíthet el a gyógyítás