hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Egy felhőben az egészségügy


Egy felhőben az egészségügy

| |
 

Hetente számoltatja be dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a jelentős késésben lévő informatikai tenderek felelőseit, ám hiába várták a szakpolitikust az IME egészségügyi szaklap XII. Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáján, hogy beszámoljon arról, hogyan áll a hazai eHealth. Így a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszer (NEIR) helyzetéről a csütörtöki rendezvényen dr. Schiszler István, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Dél-Közép-Magyrországi Térségi Egészségszervezési Igazgatóságának vezetője számolt be.

Bár Schiszler már tavaly is arról beszélt, hogy lezárultak az egészségügy informatikai fejlesztéséhez igénybe vehető pályázatok, és startra kész az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), csak a jogi háttér, a kapcsolódó törvények és rendeletek elfogadása hiányzik az utolsó gombnyomás előtt, most, fél évvel később sem tudott sokkal többről beszámolni.

Az eRecept, az eHR, az elektronikus adatcsere ma már alapkövetelmény, és az elektronikus beutaló sem innováció – mondta a szakember, hozzátéve, ha nem apadnak el a Norvég Alap forrásai, finanszírozni tudják az e-patológiát is, ami azt jelenti, hogy az e-egészségügy fejlesztése a munkaerő itthon tartását is támogathatja. Hozzátette, az egészségügyi rendszer akkor sem „gyógyulna meg”, ha pénzt tennénk bele, az informatikai fejlesztések lassan beérő eredményei azonban sokat javítanak majd a helyzeten.

Stratégiai jelentőségű adatvagyonnal rendelkezünk, már csak az adatvédelmi kérdéseket kell annak érdekében tisztázni, hogy az adatok a rendszer működését és a forrásteremtést egyaránt szolgálhassák. A telemedicina, az otthoni gondozást segítő rendszerek bevezetésével, a megbízható mobil mérőeszközökkel, a döntéstámogató informatikával több területen is kiváltható az orvos-beteg találkozó.

Az Egészségfejlesztési Irodákra (EFI) épülő népegészségügy szűrésinformációs és mozgósítási informatikai rendszere a gyógyítás korai megkezdése mellett népegészségügyi regiszterek létrehozását is szolgálja majd, amely az ellátási forma hatékonyságának monitorozására is alkalmas – mondta Schiszler István.

Késnek, de nem múlnak

A konferencián több ágazati informatikai projekt vezetője is beszámolt az uniós forrásokból finanszírozott programok jelenlegi állásáról.

Némi késéssel, október elején felállhat Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) infrastruktúrája, de csak akkor, ha a parlament szeptemberben elfogadja azt az egészségügyi salátatörvényt, amely tartalmazza a szükséges jogszabály módosításokat – mondta Piti Attila, aki az Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál fejlesztéséért felelős. Az EESZT felhő alapú, nagy megbízhatóságú informatikai struktúra, egységes kommunikációs tér, amelynek egyes szolgáltatásai 2015 februárjától indulnak el, átadás-átvétele, a program lezárása jövő májusban várható.

A Központi, intézményközi adatáramlást biztosító informatikai rendszerek fejlesztése, országos egységes központi megoldások bevezetése projektről Sas Tibor számolt be, aki elmondta, a programban valamennyi államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltató részt vesz, ezek közül harminc már csatlakozott az informatikai rendszerhez, de a becsatornázott kórházak száma naponta bővül. A projekt lehetővé teszi a szolgáltatók és az ágazati szereplők közötti kommunikációt és adatáramlást, rálátást biztosít az egyéni betegutakra, így kizárja a párhuzamos ellátásokat. Az egeszseg.gov.hu oldalon a páciensek is hozzáférhetnek majd saját ellátásuk adataihoz, és lekérdezhetik vénytörténetüket is.

Egy tűzeset az intézmények közel felében megsemmisíthetné a szervereken tárolt teljes adatállományt, mert nincs biztonsági mentés, a kórházak és rendelők hatvanöt százaléka egyszerűen kulcsra zárja a központi géptermeket, így követhetetlen, ki, mikor, milyen adatokhoz férhet hozzá – foglalta össze néhány, az elmúlt években lefolytatott felmérés eredményeit dr. Hortobágyi József, a TIOP 2.3.3 pályázat vezetője. Hozzátette, önmagában riasztó, hogy a szerverek felének életkora meghaladja az öt évet, de akad bőven (15 százalék) nyolc évnél idősebb is. Az operációs rendszerek 77 százaléka elavult, a gyártó által már nem támogatott. Az agyonhasznált nyomtatók több mint fele öt évnél idősebb.

Enyhítendő az intézmények jelentős fejlesztési igényeit, a pályázat kétszáz egészségügyi szolgáltató számára 5,2 milliárd forintot biztosít szerverek, nyomtatók, munkaállomások beszerzésre, a HIS rendszerek cseréjére és hálózatfejlesztésre. Az eszközök a GYEMSZI tulajdonában maradnak, kihelyezésük, beüzemelésük 2015. szeptember végén várható.

„Katéter Mónika” nem lesz képes az OEP-től, az Országos Mentőszolgálattól, a Központi Statisztikai Hivataltól, az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól, és az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól (EEKH) „hozzá” érkező adatokat értelmezni és elemezni, és nem oldja meg a problémákat, csupán rávilágít azokra. Az Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis fejlesztés projekt vezetője, Magyar Gábor elmondta, a döntéstámogató rendszer az ágazati- és kórházvezetőknek, a kutatóknak segíthet a legtöbbet.


A jövő már elkezdődött


Míg az IME konferenciáján dr. Surján György, a GYEMSZI informatikai és rendszerelemzési főigazgató-helyettese azt mondta, nehéz időtálló elvárásokat megfogalmazni az informatikában, és 2010-ben politikai és szakmai okokból a teljes eHealth programot át kellett írni, ugyan nem kérdőjeleződtek meg az akkor megfogalmazott célkitűzések, azonban a sokmilliárdos fejlesztések körül sokan megjelentek, ez időnként eltérítette, lelassította a fejlesztési folyamatokat.

Így a NEIR csak lassan épül, miközben az eHealth, és a feltörekvő mobil-Health (mHealth) megoldások, az azokhoz kapcsolódó egészségipari fejlesztések rohamosan terjednek. A Fenntartható Magyar Egészségügyért Egyesület (FME) szerdai konferenciáján kórmeghatározó és kezelési javaslatot felállító mesterséges intelligenciáról, otthonokban felállítható, analizáló, távdiagnosztikát biztosító vizsgálószékről, egyre gyorsabb, kisebb és olcsóbb, mind többek számára elérhető eszközökről és applikációkról beszéltek az előadók.

Bár a szakemberek abban egyetértettek, hogy az orvos-beteg kapcsolatot nem válthatják ki teljes egészében a számítógépek, azonban dolgoznak olyan mesterséges intelligenciák fejlesztésén, amelyek több millió kórtörténet és lelet alapján megjósolhatja egy-egy betegség kimenetelét, és még a kezelésre is javaslatokat tehet.

Hatszázezer oldalnyi anyag, röntgenfelvételek, képek, leletek és kórlapok felhasználásával dolgozott ki az IBM egy olyan szoftvert, amelyet az USA pilotkórházaiban már használnak, s amelyről Boa László az IBM Magyarország szoftvercsoportjának munkatársa számolt be. A program első sorban a daganatterápiában nyújthat segítséget az orvosoknak a diagnózis felállításában, a megfelelő, egyénre szabott kezelés kialakításában, és a kutatásban.


Tudja, vagy ne tudja? – ez itt a kérdés


Az mHealth a betegirányításban immár a gyakorlatban is működik, a Szegedi Egyetem kardiológiai klinikáján a Magyar Telekom alakított ki önálló alkalmazásként egy belsőteres navigációs rendszert. Ennek segítségével a betegek bejelentkezhetnek a szakrendelésre, információkat kapnak arról, meddig kell várakozniuk, milyen teendőik vannak a vizsgálat előtt. Volford Zsuzsanna üzletfejlesztési szakértő azt is elmondta, a kórház informatikai rendszeréhez csatlakozó applikáció alkalmas a leletek lekérdezésére, 24 órás orvosi kapcsolattartásra, laborértelmező kisokost és ügyeletkereső rendszert is tartalmaz.

További fejlesztéseket terveznek a sürgősségi betegellátó osztályon, ahol egy, a triázsra felfűzhető informatikai rendszert alakítottak ki, amely a beérkezéstől az elbocsátásig követi a páciens útját, és látja el tudnivalókkal a beteget, ami jelentősen mérsékli a páciens frusztráltságát. A szakember azt is hozzátette, az ellátók részéről sok kétség és kétely merül fel akkor, amikor a rendszerek a betegeket látnák el információval. Az orvosok úgy érzik, a fontosságukat hangsúlyozzák azzal, hogy váratják a pácienseket, így nehéz volt elfogadtatni azt a rendszert, amely a betegnek jelzi, mennyi időt kell még a váróteremben eltöltenie.


Jön az mHealth cunami


Várják, és mégis félnek az mHealth-től az ágazati szereplők – vélekedett Péteri János GKI-EKI Egészségügykutató Intézet vezető tanácsadója. Elmondta, kutatásaik szerint a magánkiadások részaránya az elmúlt években markánsan növekedett, elérte a 37 százalékot, ugyanakkor nem mérhető az egészségügyi ellátásból az internetre alapozva kilépő öngyógyítók száma. Az adatok ismeretében a legnagyobb egészségpénztárak már szolgáltatás-szervező üzletág létrehozásán dolgoznak az évi 1,2 millió szolgáltatási esemény koordinálására, amelyek 80 százalékát jelenleg a páciensek maguk bonyolítják.

Sem az orvosok, sem a döntéshozók nincsenek felkészülve arra az informatikai cunamira, ami közeledik – mondta dr. Meskó Bálint orvosi jövőkutató. A páciensek otthon minden információt elérnek az interneten, különféle applikációk segítségével maga mérheti és követheti nyomon a paramétereit, közben a fejlesztők bőr alá látó szemüveget, compliance javító, fogba ültethető chipeket és kommunikáló gyógyszeradagolókat dobnak a piacra. Így óriási űr alakul ki a technológiák és az orvoslás között, amelynek mérséklésében a döntéshozóknak is részt kell venniük.

Van, amire adnak pénzt

Míg az IME konferenciáján több előadó is figyelmeztetett arra, hogy az uniós forrásokból kialakíthatóak és néhány évig üzemeltethetőek a NEIR-t alkotó projektek, ám azok fenntartására, és hosszú távú működtetésére később komoly forrásokra lesz szükség, addig Oszkó Péter, az AVEC Group elnök-vezérigazgatója az FME rendezvényén arról beszélt, az ágazat egésze az átláthatatlan viszonyok miatt nem vonzó a pénzügyi befektetők számára.

Viszont a nyitott, a technológiai váltásokhoz jól alkalmazkodó, újszerű beruházások, amelyek mögött kidolgozott üzleti terv áll, bizton számíthatnak az üzleti befektetők pénzére, akár az egészségügyben is. Az ex-pénzügyminiszter szerint az egészségügy egyes résszegmensei megfelelő hozamot realizálhatnak, a kockázati és magántőke iparág robbanásszerű növekedésének köszönhetően közel 200 milliárd forint keres gazdát már most az ágazatban.

Nem csak a jó ötletek kellenek – amiben egyelőre nincs hiány Magyarországon –, hanem kész csapatok is, amelyek kulcsrakész programot tudnak szállítani a befektetőnek. Hazánkban ez egyelőre hiányzik, sokak a fejlesztésekkel tőke hiányában nem készülnek el. Oszkó azonban azt is hozzátette, egy jó projekttel kicsi, 4-5 millió forintos éves árbevételt produkáló cégek akár 100 millió forintos támogatás is elnyerhetnek, ha a fejlesztésükben van üzleti perspektíva.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-05-30


Kulcsszavak

eHealth, mHealth, ágazati informatika, NEIR, EESZT

Kapcsolódó anyagok

Vajon az okostelefonod tudja, ha depressziós vagy?

eHealth oktatás középiskolás diákok számára Olaszországban

Aludj a mobiloddal - jobban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Egy felhőben az egészségügy