TARTALOM

 VISSZA

 


Éger: nem marad gyógyító


Éger: nem marad gyógyító

| |
 

Húszéves fennállása óta első ízben kérdezte tagjai a Magyar Orvosi Kamara (MOK) testi- lelki egészségükről, munkakörülményeikről, jövőbeni terveikről. Mint azt dr. Éger István, a köztestület elnöke a kutatás összesítésének első eredményeit bemutató, keddi sajtótájékoztatóján elmondta, tervezik a felmérés 3-5 évenkénti megismétlését, a mostani adatfelvétel lesz az origó.

A felmérés kérdőíveit tavasszal online, valamennyi tagjához eljuttatta a Kamara. A harmincezer megszólított közül 4784 általános-, és 823 fogorvos válaszolt a kérdéssorra, amelynek kiértékelésében a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete volt a MOK segítségére. A tagság 16,8 százalékának válaszaiból kiderült, az orvosok túlterheltek, s bár kevesebben dohányoznak közülük, mint a teljes lakosság átlaga, számos krónikus betegség gyakrabban jelentkezik körükben, mint a társadalom többi tagja esetén.

Romlónak tartja az egészségügy helyzetét a válaszadók fele, akiknek 42 százaléka a fekvő, 18 százaléka a járó, negyede pedig az alapellátásban tevékenykedik. Munkájukat a többség szerint sem anyagi, sem egyéb vonatkozásban nem becsülik meg. A korábbi évekhez viszonyítva 43 százalékuk azonosnak ítéli saját anyagi helyzetét (az adatfelvételkor az idei béremelést még nem kapták meg az orvosok), 22 százalékuk szerint viszont romlottak a körülményeik. Nem látják rózsásan a jövőt sem, csupán tíz százalékuk reménykedik abban, hogy körülményei javulni fognak.

Már kevesebb mint harmincezer az aktívan dolgozó orvosok száma – vélekedett Éger István, ennek tükrében megdöbbentőnek találta, hogy a válaszadók 17 százaléka tervezi, hogy külföldön vállal munkát a jövőben. Az elnök szerint a százalékos érték számszerűen nem tűnik soknak, azonban ha ezt arányaiban kivetítjük a teljes orvoskarra, a korábbinál többen kívánnak más országokban dolgozni, de csökkenésről semmiképpen nem lehet beszélni.

Hiányzik a gyógyításból a középgeneráció, a fiatalok azért távoznak, mert lassan nincs, aki mellett biztonságosan tanulhatnák a szakmát, minőségi oktatást kapva. Okként az elnök megemlítette azt is, a szakorvosi szint elérése után megszűnnek a rezidenseknek járó ösztöndíjak és egyéb kiegészítő juttatások, így érthető, hogy a már képzett orvosok körében a legnagyobb az elvándorlási kedv.

A család húzza a rövidebbet a gyógyító munkával szemben – a válaszadók felének ugyanis gondot okoz a két életterület összefésülése, ez különösen jellemző a fekvőbeteg-ellátásban dolgozók és az orvosnők körében. Közülük kerül ki a feszült idegállapotra panaszkodók 37 százaléka, ahogyan a túlterheltség is náluk a leggyakoribb: 67 százalékuk érzi így.

Saját egészségi állapotát a kérdőívet kitöltők 35 százaléka közepesnek ítéli, viszont mozgásszervi betegsége negyedüknek, magas vérnyomása harmaduknak, gyomor és bélrendszeri panaszai hetedüknek van. A Hungarostuady teljes populációra kiterjedő adataival összevetve az orvosok körében lényegesen nagyobb számban fordulnak elő daganatos megbetegedések, amit Éger István szerint egyértelműen a stressz okoz. Ugyanez figyelhető meg a pszichoszomatikus betegségek esetében. A rossz tendenciák mellett azonban pozitívumokra is fényt derített a felmérés, így a dohányzás mértéke az orvosoknál kisebb, mint az átlag népességben mért, viszont többet mozognak mint a magyarok általában.

Néhány betegség előfordulási gyakorisága kivételével nem lepték meg a felmérés adatai a MOK elnökét, azt viszont elmondta, az EU tagországai között is egyedülálló a kutatás, amelynek adatait mind az érdekérvényesítésben, mind a nemzetközi összehasonlításokban jól hasznosíthatóak majd.

A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a válaszadók negyede nem az orvosi hivatást választaná, ha újból döntenie kéne.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-10-09


Kulcsszavak

MOK, migráció, kiégés

Kapcsolódó anyagok

A sclerosis multiplex diagnosztikája: Összefoglaló a McDonald-kritériumok 2017-es felülvizsgálatáról

Pszichés állapot és kiégés a mentők körében

Az új antiepileptikumok alkalmazásának szempontjai felnőttkori epilepsziákban

A jelenlegi ajánlások szerinti antihipertenzív terápia hatása a depresszióra és egyéb pszichometriai paraméterekre: előzetes eredmények

A Pines-féle Kiégés Leltár összevetése a Maslach Burnout Inventory-val

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Innovációk a Lelki Egészség Területén

2018. november 14.-én kerül megrendezésre, Innovációk a Lelki Egészség Területén címmel a XXII. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia. Az utóakkreditációban várhatóan öt kredipontot érő konferencia helyszíne: Országos Közegészségügyi Intézet, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tovább


Szívvel-lélekkel pszichokardiológiai konferencia

Hiánypótló képzés a vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri kórképekről és a hátterükben álló, életmóddal összefüggő kockázati tényezők szerepéről, pszichoszociális rizikófaktorokról - kardiológusoknak, belgyógyászoknak, klinikai szakpszichológusoknak. Remek előadók, multidiszciplináris program, esetmegbeszélő csoport. OFTEX: 12 kreditpont.

Tovább


Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Tovább


Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Tovább


Éger: nem marad gyógyító