Ne ölje meg a beteget egy sajtóhibába – ettől akarták megóvni az orvosok a pácienseiket a papíralapú tudományos világban, ám mára az orvos-beteg kapcsolatban és kommunikációban is óriási változásokat hozott a robbanásszerű technikai fejlődés. Dr. Meskó Bertalan orvos-genetikus, orvosi jövőkutató és geek az ex-tisztifőorvos, Falus Ferenc nevével fémjelzett Markáns Vélemények klubest legutóbbi rendezvényén azt mondta, a következő években exponenciálisan változik az egészségügy, és azokat az orvosokat, akik nem képesek ehhez alkalmazkodni, elsodorja majd a digitális betegek tömege. Már nem állítható meg az orvos-orvos és orvos-beteg közötti kommunikáció fejlődése, amelynek egyre fontosabb felülete az internet és közösségi oldalak. Ennek jelentőségét egyébként a hálózatkutatással foglalkozó cégek adatai is alátámasztják: az internetet használók keresik és meg is találják a problémájukban legautentikusabb szakembert – már ha elérhető a világhálón. Mivel Meskó Bertalan nem találta azt a szakmát, amelyben orvosként, ám a technikát imádva tud dolgozni, így kitalálta magának: geek lett. Rögzíti a tudományt és a technikát összegyúró szakterület kialakításának minden lépését, hiszen ehhez egyelőre nincs tankönyv, nincs kurzus, nincs tananyag. Mindeközben szakmai közösséget épít weboldalán, a webicina.com-on, ahol 140 orvosi szakterület validált tudományos forrásait gyűjti össze. A felületen ötezer szakember, köztük orvosok, professzorok, orvos-közgazdászok, orvos-jogászok és egészségügyi szakdolgozók, a világ legjobbjai érhetők el online, egymás és a betegek számára, húsz nyelven. Óriási az érdeklődés Meskó e-páciens kurzusai iránt Japántól Londonig, az előadások immár az interneten és a legnagyobb közösségi oldalon is követhetők. A fiatal szakember a Semmelweis Egyetemen tartott képzésen a magyar medikusokat igyekszik felkészíteni arra, hogy teljesíteni tudjanak egy technikailag dúsabb, innovatívabb világban, azaz hogy a jövő egészségügyében az internetklinikákon tudják „fogadni” az e-pácienseket. Teljes labor otthon, implantátum a nyomtatón Bár a gyógyítás legfontosabb szereplője továbbra is az egészségügyi szakember marad, de számítani kell arra, hogy a beteg hamarosan nem csak a vérnyomását vagy a vércukorszintjét tudja megmérni otthonában. Az okostelefonok már most lehetővé teszik a klinikailag releváns EKG elkészítését távol a rendelőtől, amely aztán online továbbítva jelenik meg a kezelőorvos számítógépének, tabletjének, laptopjának monitorán. A jövő azonban elhozhatja azt az időszakot, amikor a beteg valamennyi laborvizsgálatát maga végezheti el. Hat évesen tervezte el Meskó Bertalan, hogy a tudománynak szenteli az életét, ezért lett orvos-genetikus. Nemrégiben a NASA Futurmed képzésén vett részt, így betekintést nyerhetett a jövő orvoslásába, ahol már nem lesz csoda a robotápoló, a rezidensét robot segítségével oktató professzor, vagy a számítógéppel szerkesztet, és 3D-ben nyomtatott műfogsor vagy művégtag, amiért be sem kell menni a kórházba, rendelőbe, hiszen az eszközök birtokában a beteg saját otthonában nyomtathatja ki a szükséges eszközt, implantátumot. Árulkodós gyógyszerdoboz A kutatók amúgy az élő szövet nyomtatásán dolgoznak. A 3D-ben kinyomtatott máj, vagy vese még valóban a jövő zenéje, de belátható időn belül, úgy 2060-ra a technika eljut odáig, hogy az emberi agy teljes „tartalmát”, a személyiségjegyekkel együtt digitálisan lementsék egy számítógépre. Az, hogy a sebész szemüvegébe beépített, apró kamerán keresztül figyelhessünk egy teljes műtétet, már megvalósult. A google-szemüvegnek köszönhetően azonban az orvos folyamatosan, online kaphatja, láthatja és használhatja az interneten fellelhető információkat operáció közben, de nem is annyira távoli jövő, hogy egy számítógép „nézi át” és elemzi majd a műtét képsorait, és elemzi a hibákat. A robottechnikának köszönhetően gerincvelősérült betegek talpra állnak, a mozgásban dimenzióhátrányt nem okozó művégtagokat gyártanak, ma már nem csak a rossz látás gyógyítása lehetséges, hanem szuperlátást, vagy szuperhallást vásárolhat magának az, akinek pénze van. Így a szuperember „előállítása” már most is lehetséges. A terápiában való együttműködés javítására fogba ültethető apró szerkezet rögzíti, hogy a páciens hányszor evett, hányszor rágta meg a falatot, bevette-e a gyógyszerét, megszegte-e a dohányzási tilalmat. Egy gyógyszertároló doboz színváltozással figyelmezteti a beteget, hogy elfelejtette bevenni az orvosságát. Ha a páciens nem reagál, a "doboz" „felhívja” telefonon a beteget. Ha nem éri el, akkor a hozzátartozóját. Ha őt sem, akkor egyenesen a kezelőorvosnál „árulkodik” a megszakított terápiáról. Drága fejlesztés, olcsó felhasználás A nanotechnológiás robotoknak köszönhetően tizenöt éven belül megelőzhető lesz a szívinfarktus. A véráramba juttatott apró eszköz biomarkerek szintjén avatkozik be az „eseményekbe” akkor, amikor a páciens fizikai tüneteket még egyáltalán nem érez. A műtéti technikát forradalmasíthatja az a robot, amelynek darabjait orálisan juttatják a tápcsatornába, ezek aztán a gyomorba érve automatikusan „összeszerelődnek”, az operációt követően pedig az emésztőcsatornán keresztül újra apró darabokban távoznak. És hogy olcsóbbá teszi-e a technika az egészségügyi ellátást? Meskó az innovációk költséghatékonyságát egy mobiltelefonról üzemeltethető anyatej-pasztörizáló példájával támasztotta alá, amelyet éppen egy közép-afrikai országban vezettek be a szoptató anyák számára, a csecsemők védelmében. És bár az újítások, például egy bionikus művégtag fejlesztése több millió dollárt emészt fel, annak 3D-s nyomtatása már csak pár ezer forintos költséget jelent. Orvos-testőr a digitális betegnek Nem a beteg szigorú kontrollálását kell megoldani – reflektált Meskó Bertalan előadására a közönség soraiból Prof. dr. Halász Péter ideggyógyász, aki úgy vélte, a nem együttműködés is egy fontos jel, s félő, hogy a gépiesített orvos-beteg kapcsolatban elvész az emberi tényező és a pszichológia jelentősége. Ugyanezt vetette fel dr. Harmath György gyermekgyógyász professzor, aki azt is mondta, a világító gyógyszerdobozok és robotápolók helyett sokkal jobb, ha egy felkészített szakember gondoskodik a betegről az otthonában. A fiatal orvos-genetikussal szemben úgy vélte, bár valóban szükséges nagyobb hangsúlyt helyezni az orvos-orvos, orvos-ápoló és orvos-beteg kommunikációra, de nem kell azt hat éven át tanítani azt az egyetemen. Hihetetlen, az elrendelt terápiát károsan befolyásoló tanácsokra bukkannak a betegek az interneten, amelyeket sokszor csodadoktorok, vagy képzetlen „szakemberek” osztogatnak – panaszolták még a felszólalók. Így aztán a személyes találkozások alkalmával rengeteg idő megy el a tévhitek eloszlatásával, a tudományosnak tűnő badarságok magyarázatával. Ha akarjuk, ha nem, a páciensek digitalizálódnak – figyelmeztetett Meskó, felhívva a figyelmet, hogy a felmérések szerint az interneten keringő egészségügyi információk minimum 67 százaléka fals. Ha az orvostársadalom azt szeretné, hogy a páciensek hiteles forrásból, a jól képzett és felkészült orvostól kapják meg a tudnivalókat, akkor mintegy testőrként kell segíteni a betegeket a digitális térben. A páciensek igénylik a partneri viszonyt a terápiában, és ha a megfelelő helyen és időben kapják meg az ehhez szükséges információt, akkor együttműködnek a kezelőorvossal. A változás annyira gyors lesz, hogy aki nem készül fel rá, azt elsodorja a digitális betegáradat – hangsúlyozta többször is Meskó Bertalan, aki mint mondta, ő éppen arra vállalkozott, hogy átsegítse az orvostársadalmat a digitális küszöbön. Ezt a lépést meg lehet tenni biztonságban, kényelmesen, de ha erre az orvosok nem hajlandóak, akkor az e-páciensek kényszerítik ki a fordulatot, ami viszont brutális és követhetetlen változásokat hozhat az orvoslásban. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-12-06