hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Cukorban az igazság?


Cukorban az igazság?

| |
 

A jogvédők szerint súlyos diszkrimináció érte a cukorbetegeket, A jogvédők szerint súlyos diszkrimináció érte a cukorbetegeket, ezért ingyenes jogsegélyt biztosítanak számukra az Alkotmánybíróság előtti eljárásban. A belgyógyász szerint egyedi elbírálásra lenne szükség, de leginkább a mérések egységesítésére, hiszen két labor eredményei között ugyanannál a cukorbetegnél akár két százalékpontos eltérés is mutatkozik a HbA1c értékekben.

Sokaknak „szaladt fel a cukra” áprilisban, amikor jogszabályba foglalták: nem minden cukorbetegnek jár július 1-től teljes támogatással az analóg inzulin. A „rosszalkodó” cukorbetegek, akik nem tartják be orvosuk, dietetikusuk életmódváltási tanácsait, csak az olcsóbb, humán inzulinhoz juthatnak hozzá a jövőben a 100 százalékos társadalombiztosítási támogatás mellett. Aki továbbra is a modern készítményeket választaná, ám fél éven belül, kétszeri mérés eredményeként a HbA1c szintje meghaladja a 8,0 százalékot, annak bizony fizetnie kell az analóg inzulinért, ha nem kér az „olcsóbb” változatból.

Nagy az ellenállás a rendelkezéssel kapcsolatban, ezt az a dietetikus is megerősíti, aki egy központi dietetikai szolgálatot vezet Budapesten. Azonban azt is hozzáteszi, hogy a szakmából szemlélve sok a fegyelmezetlen ember, a diabéteszesek 10-20 százaléka tartja be az életmódváltási tanácsaikat, pedig éppen az étkezési szokások gyökeres megváltoztatása lenne a legfontosabb a számukra. Ezzel egyetért dr. Kis János Tibor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Belgyógyászati Osztályának főorvosa is, aki azt mondja, egy felnőtt, 2-es típusú cukorbeteg nagyon nehezen változtat életmódot, „mert ez tényleg nehéz”. Ennek ellenére azonban a szakemberek úgy vélik, a jogszabály túl merev, meg kellene hagyni az egyedi elbírálás lehetőségét az orvosoknak.

Előhúzták a cukorbetegeket

Diszkriminatív, alapvető alkotmányos jogokat sért a szabályozás, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ingyenes jogsegélyszolgálatot hirdetett néhány héttel ezelőtt azoknak a cukorbetegeknek, akiket a törvény erejével kényszerítettek váltásra. Bence Rita, a társaság betegjogi programvezetője azt mondja, már több tucatnyian jelezték, hogy élni kívánnak a lehetőséggel.

Felhívásában a TASZ az ombudsman megállapításaira is hivatkozik. Az alapvető jogok biztosa a szabályozás vizsgálata során arra jutott, a törvény nem ad felhatalmazást az miniszternek arra, hogy a cukorbetegeknek járó gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását vizsgálati eredményekhez kössék, bár az egyes gyógyszerek támogatásáról, befogadásáról valóban az egészségügyért felelős miniszter jogosult dönteni. A TASZ jogászai többek között erre is hivatkoznak majd beadványaikban, és álláspontjuk szerint a rendelet sérti a testi és lelki egészséghez, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Diszkriminatív Bence Rita szerint a rendelet, hiszen hátrányosan érinti azokat, akik nem tudják az egészségesebb életmódot választani, vagy az egészséges életmód ellenére a vizsgálati értékük nem csökken a jogszabályban meghatározott szint alá. Mint mondja, az életmód és a HbA1c-érték között felállított szoros összefüggést orvosok, szakmai szervezetek is megkérdőjelezik, hiszen szerintük ez a mutató nem csak a szénhidrátfogyasztástól, hanem akár a stressztől is kiugró értékeket mutathat.

Jelenleg a HbA1c-érték fejezi a legjobban, hogy milyen a beteg vércukor értékeinek átlaga, de nem annak mértani közepe, nem mutatja az ingadozásokat, igaz, a diétával sok – de nem minden – betegnél korrelálhat – mondja dr. Kis János Tibor. Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy különböző laborokban a HbA1c-értékek között akár 2 százalékpont is lehet a különbség. Az egyik intézményben 8,4 százalék, máshol bizonyítottan 6,4 százalék ugyanannak a betegnek a HbA1c-értéke. Azaz az egyik helyen az eredmény alapján változtatnak a terápián, a másik kórházban viszont nem. A főorvos szerint azonban az is fontos tény, hogy a humán inzulinok nem rosszabbak, mint az analógok. Mások. Más a kinetikájuk, ebből a betegek egy részénél – persze valószínűleg kisebbségüknél – akár még előny is származhat.

Az 1-es típusú cukorbetegek egy része, ha minden lehetséges orvosi javallatot becsülettel betart, akkor sem tudja elérni a 8-as HbA1c értéket, a pancreatogén diabeteszes betegeknél pedig szinte irreális ez a cél – mondja a belgyógyász, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Diabetes Társaság ajánlásában például az idős betegek HbA1c céltartománya 7-8 százalék, de a szabályozás szerint a 8,1 százalékos értéknél már „büntetni” kell őket.

A jogvédő azt is hangsúlyozza, mindenkinek jogsegélyt nyújtanak, aki hozzájuk fordul, nem mérlegelik, hogy miért magasabb az adott beteg HbA1c értéke. Bence Rita valószínűsíti, hogy ezeknek a betegeknek is használ a hagyományos inzulinterápia, de ezzel még közelíteni sem tudnak a kívánatos értékhez, így esetükben nő a szövődmények kockázata is, és az analóg inzulinkezeléssel szemben itt „az egész életük az injekciók beadása, és az étkezési időpontok betartása körül forog”. Az analóg inzulin használata korszerűbb, kényelmesebb, és sok esetben ezzel érhető el jobb eredmény. Éppen ezért a TASZ azt szeretné, hogy az AB semmisítse meg a rendelkezést.

Diszkriminatív

Van, akinek támogatják a gyógyszerét, és van, akinek nem. Ezért a szabályozás diszkriminatív, sérti az egészséghez való jogot – sorolja tovább ellenvetéseiket a betegjogi programvezető. Természetesen nem az a megoldás, hogy az innovatív szerek kikerüljenek a támogatott körből: „befogadott gyógyszerről van szó, amely elérhető kéne legyen minden rászoruló számára”. Egyébként nemcsak a cukorbetegek között tesz különbséget a jogszabály, hanem más betegek és a diabéteszesek között is. A szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás kapcsán is köthetnék a javallott életmód betartásához a koleszterinszint csökkentő gyógyszerek árát, amelyet éppen most mérsékeltek – természetesen a TASZ szerint ez a fajta differenciálás sem lenne kívánatos.

Egyébként szakértők szerint is aggályos lehet a rendelkezés hatálybaléptetése: az április 24-én kihirdetett rendelet úgy szól, hogy az inzulinterápia megváltoztatásánál az utolsó két mérés eredményét kellett figyelembe venni. Részben tehát azon mérések eredményeit, amelyeket akkor végeztek, amikor a beteg még nem tudhatta, hogy az esetlegesen magasabb értéknek számára hátrányos jogkövetkezménye lesz.
A felülről zárt gyógyszerkassza miatt akár olyan döntés is születhetett volna, hogy a legkorszerűbb inzulint a társadalombiztosítás nem, vagy nem 100 százalékos mértékben támogatja. Ez pedig azt jelentené, hogy annak is fizetnie kellene a korszerűbb inzulinért, aki teljes egészében együttműködik a kezeléssel, maximálisan betartja a diétát. A rendelkezést pártolók azt mondják, „miért kellene finanszírozni közpénzből a legkorszerűbb, legköltségesebb terápiát, ha a beteg a maga erőfeszítését nem adja hozzá, nem működik együtt a kezeléssel?”

Az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegek támogatását külön kellene venni, hiszen az 1-es típusú betegek inzulin-igénye általában kisebb, anyagcseréjük többnyire labilisabb, náluk a betegség okaként nem merülhet fel a helytelen táplálkozás, életmód, vélekedik erről dr. Kis János Tibor, ugyanakkor azt is elmondja, hogy tudomása szerint Magyarországon mind az inzulin-használat, mind az analóg inzulinok használati aránya megfelel Európa átlagának, ennek alapján viszont valószínűleg eddig is a megfelelő terápiát kapták a betegek.

Aki saját egészsége megtartása érdekében semmiféle együttműködésre nem hajlandó, az ne kapja meg a legdrágább inzulint a legmagasabb támogatással – vélekedik a dietetikus is, ugyanakkor azt is hozzáteszi, az egyedi elbírálás a kivételek miatt fontos lenne.

A törvény egyébként tesz kivételeket. Például ha a betegnek volt legalább egy – orvosi dokumentációban szereplő – súlyos, az elhárításhoz külső segítséget igénylő hypoglikémiás rohama, amelyet az orvosi dokumentációban feltüntettek, nem kell humán inzulinra váltania, és a szabályozás gyerekekre nem vonatkozik.

A jogszabály súlyos hypoglikémiáról szól, amely külső segítséget igényel, és a rendelkezés szövegében nincs kikötve az ellátó személye – fűzi tovább Kis főorvos. A mindennapi gyakorlatban a segítő egyébként a legritkábban doktor, többnyire családtag, barát látja el a beteget. A súlyosság szempontjából teljesen mindegy, hogy a hozzátartozó, vagy a háziorvos menti meg a cukorbeteg életét például Glukagon injekcióval. „Én a hypoglikémiás szabályt szigorúan értelmezem, mert ha a beteg azt állítja, hogy neki hypoglikaemiája volt, amely külső segítségre szorult, azt nekem el kell fogadnom, - természetesen a hypoglikaemia jelei és következményei alapján tapasztalatom szerint megítélhető, hogy igaz-e az állítás - és mindent el kell követnem, hogy az ne ismétlődjön. Mert elképzelhető, hogy a következőbe a páciens belehal és akkor a lelkiismeretem mellett a bíróságon kell felelnem, amelytől jobban félek, mint az OEP-től” – fogalmaz dr. Kis János Tibor.

Máshol is számítson az együttműködés

Többletterhet ró a cukorbetegekre az egészséges élelmiszerek fogyasztására, az előírt diéta betartása. Ezt mind az ombudsman, mind pedig a TASZ megállapítja. Ezzel szemben a szakemberek állítják, a diétához semmit nem kell megvenni, ami a megszokott étrendet megdrágítja. A dietetikus szerint még spórol is a beteg, hiszen a cukorbetegek diétája mennyiségi és nem minőségi diéta. Ez utóbbi véleményhez csatlakozik dr. Kis János Tibor is, aki azt mondja, szükségtelen speciális, diétás termékeket vásárolni, csupán a piacról, a nagyáruházból kellene beszerezni az például az idényzöldségeket.

Új szemléletet kíván meghonosítani az egészségügyi vezetés, amellyel igyekeznek javítani a betegegyüttműködési mutatókon, egyidejűleg csökkentve a gyógyszerkassza kiadásait. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár többször, több helyütt hangsúlyozta, terveik szerint megmutatkozik majd a gyógyszertámogatásban, ha valaki nem működik együtt a terápiával. Most, elsőként a cukorbetegek gyógyszertámogatási rendszeréhez nyúltak hozzá, de ha a szakpolitikus betartja az ígéreteit, hasonló szankcionálásra számíthatnak majd más területeken is, például azok, akik az orvosi javallat ellenére nem dobják el a cigarettát, vagy nem mondanak le a szeszesitalok fogyasztásáról.

A szakorvosok egyébként üdvözölnék, ha a betegegyüttműködést ösztönző szabályozások születnének. Egyelőre azonban sokak igazságérzetét bántja, hogy a diabéteszesektől elvárják az eddigi, egyébként általános magatartásformájuk megváltoztatását, míg például a dohányzó tüdőbetegek, vagy az italozó májbetegek ellátása továbbra sem függ a terápiával való együttműködésüktől. Megkeresésünkre válaszolva az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárság sajtóreferense azt közölte, egyelőre nem tervezik a cukorbetegek gyógyszertámogatását szabályozó rendelkezés módosítását.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-10-03


Kapcsolódó anyagok:


Halmos Tamás véleménye az analóg inzulinok új támogatási rendszeréről


Van-e értelme a HBA1c- érték standardizálásának?

A HbA1c-szint összehasonlítása nem diabeteses és diabeteses betegcsoportok között nefrológiai ambulancián

A HbA1c független rizikófaktor microvascularis szövődmények hiányában is

A glikozilált hemoglobin érték klinikai jelentősége és helye a klinikumban


Kulcsszavak

diabétesz-terápia, cukorbetegség, betegegyüttműködés

Kapcsolódó anyagok

A cukorbetegség magatartás-orvoslási megközelítése

A cukorbetegségnek tulajdonítható halálozás alakulása Magyarországon 2000-2009 között

Mégis együttműködik a beteg - videointerjú Kiss Csabával

A betegeknek egyszerű terápiára van szükségük - videointerjú Benczúr Bélával

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Cukorban az igazság?