hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni


Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni

| |
 

Konszolidációs időszak következhet a gyógyszeripar számára, bár a jövő esztendőt még valahogyan túl kell élni – hangzott el azon a csütörtöki, budapesti konferencián, amelyet a Figyelő című hetilap szervezett, s ahol ismertették a Századvég Gazdaságkutató Zrt. „A gyógyszeripar nemzetgazdaságban betöltött szerepéről” készült kutatásának eredményeit. A rendezvényen Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára azt is elmondta, az ágazatban fejlesztésekre csak uniós forrásokból van lehetőség, egyébként a szűkös forrásokból kell a lehető legnagyobb egészségnyereséget elérni úgy, hogy a „nyomorult helyzetben lévő lakosság” hozzájusson a gyógyszeréhez.

Számos intézkedést foganatosított ezért az egészségügyi vezetés, azonban a legfőbb politikai célkitűzést is szem előtt kellett tartaniuk: a betegterhek nem növekedhetnek. Mindezt el kellett érni úgy, hogy a 2009-es járulékcsökkentéssel mintegy 100 milliárd forintot vontak el a társadalombiztosítástól, s a minimálbérek járuléka sem jelent meg annak költségvetésében. Bár valóban extra terheket róttak a gyógyszerágazatra, ám a szakpolitikus azt is hangsúlyozta, a folyamatos párbeszédnek és együttműködésnek köszönhetően az elmúlt két évben masszív ellátási zavar nem alakult ki a gyógyszerpiacon.

A gazdasági válság közepette olyan nehézségekkel is meg kellett küzdeniük, amelyek az előző időszak hibás döntéseiből eredtek. A patikaliberalizációval indokolatlanul növekedett a gyógyszertárak száma, amelyek negyede – első sorban a kisebbek – veszteségessé vált. Bár 2008-ban megszorításokkal igyekeztek tompítani a válság hatásait, ám a gyógyszertámogatás volumene mégis nőtt.

A Széll Kálmán Terv 2012-ben 83 milliárdot vont el a gyógyszerágazattól, míg a Széll Kálmán Terv 2.0 újabb 40 milliárdos megszorítást rendelt el. Jelentős megtakarításokat jelent a gyógyszerkassza számára az eredményalapú rendszer bevezetése, a beteg-együttműködéshez kötött gyógyszertámogatás, ahogyan a 30 napos felírás bevezetése is. Nem csak a büdzsé, hanem a betegek is megtakarításokat könyvelhettek el az intézkedéseknek köszönhetően, ahogyan az új támogatási rendszerek bevezetésével kiderült: lehet változtatni a páciensek gyógyszerkiváltási szokásain. Az E-Alap túlköltését kompenzálják a vártnál nagyobb gyártói befizetések, és a tervezettnél több járulékbevétel.

Összességében a hazai gyógyszeripar jövedelmezősége az elmúlt években csökkent, ám Cserháti Péter úgy fogalmazott: a konszolidáció időszaka következhet, igaz, a jövő évet még túl kell élnie az ágazatnak.

Fontos ágazat nemzetgazdaságunk számára a gyógyszeripar – mondta expozéjában Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Mind a bevételek mind pedig a foglalkoztatottak számának szempontjából kiemelt tényező, éppen ezért fontos a stratégiai együttműködés a szabályozók és a piaci szereplők között. Feszültségeket a szabályozási rendszer változásai okozhatnak, valamint az, hogy a termelési költségek magasak a fejlődő országokhoz viszonyítva. A politika többek között a felsőoktatási rendszerben történt átalakításokkal kompenzálhatja az ágazatban jelentkező közép- és felsőfokú szakmai továbbképzés hiányosságait, ám a képzett munkaerő elvándorlása a gyógyszeriparban is komoly veszély.

Míg általánosságban 6,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatás 2008 és 2010 között, addig a gyógyszeriparban, ugyanebben az időszakban 0,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető – támasztotta alá az NGM helyettes államtitkárának megállapításait a Századvég Gazdaságkutató Zrt. operatív igazgatója. Két év adatgyűjtésének eredményeit ismertette Várkonyi Gáspár, amelyet 25 vállalat bevonásával végeztek, köztük innovatív fejlesztők, ellátók és gyártók. A gyógyszergyártók 2010-ben 615 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar nemzetgazdasághoz, ami 14,5 százalékos bővülést jelentett a korábbi évekhez képest. A legjelentősebb tevékenység azonban a kutatásfejlesztésben figyelhető meg, hiszen a gyógyszeripar két évvel ezelőtt 70 milliárd forintot fordított erre, ami a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosa.

A mostani struktúrában a hozzárendelt forrásokból az egészségügyi rendszer nem tartható fenn – mondta a konferencián dr. Kaló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának vezetője. Míg 2006-ig jelentős növekedés volt megfigyelhető a gyógyszerkasszában, azt követően azonban folyamatos a kivonás. Így végül 2014-re a Széll Kálmán Tervnek is köszönhetően a 1994-es értékre kerülhet a kassza.

Míg a gazdagabb országok 10, addig a szegényebbek a nemzeti össztermék 8 százalékát költik egészségügyre, ám utóbbiaknak éppen úgy a nyugat-európai árakon kell beszerezniük a gyógyszereket, így végül arányosan mégis többet költenek, mint a forrásokban bővelkedők. Hazánkban a gyógyszerkassza kiadásai GDP arányosan 1,4 százalékot tettek ki 2009-ben. Tavaly ez az arány 1,1 százalékra csökkent, jövőre további visszaesés várható: 0,7 százalékot prognosztizálnak a szakemberek. Kaló Zoltán szerint ez a mértékű forráskivonás sem szakmailag, sem gazdaságilag nem indokolható.

Egyértelmű a GDP és a várható átlagos élettartam között az összefüggés, hiszen a lakosság egészséghez juttatása a GDP arányában valósulhat meg. Ezt már dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet igazgatója fejtette ki előadásában. Hazánkban az egészségügyre fordított forrás kevés, és az sem hasznosul megfelelően. Pedig a gazdaság döntő mértékben határozza meg az egészséget, ahogyan az egészség döntő mértékben a gazdasági versenyképességet. Az egészséges életmód elterjedése fizikai és mentális értelemben egyaránt létkérdés a magyarok számára, ám ezt 300 millió forintos népegészségügyi költségvetésből nem lehet elérni. Ezért a rizikóstátusz javítását legalább gyógyszerekkel, „kemopreventikumokkal” kellene elérni, így korrigálva a hazai halálozási mutatókat.

A gyógyszerkassza a jövő évi költségvetés gyenge pontja – fogalmazott Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője. Szerinte a büdzsé további megvágása „kapóra jön” a költségvetési hiány lefaragásában. Míg eredetileg 37 milliárd forintos kiigazítást terveztek, néhány hónapja a kormány újabb 40 milliárd forintos megtakarítást rendelt el 2013-ra. Kérdés azonban, hogy végül ki fizeti a számlát? Mert amennyiben ismét a gyártók, az akár gyógyszerellátási zavarokat is okozhat majd.

Eddig is elkerülték az ellátási zavarokat, és a gyógyszerágazat arculata összességében sokat javult az elmúlt két évben – hangsúlyozta a konferencián Cserháti Péter. Erre reflektálva jegyezte meg Kaló Zoltán, hogy a szimpátiát leginkább úgy váltotta ki a gyógyszeripar, mint az a bokszoló, akinek ugyan „pépesre verték a fejét”, ám még így is hősiesen küzdött tovább.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-07


Kulcsszavak

gyógyszerellátás, gyógyszeripar

Kapcsolódó anyagok

Új elnököt választott a Magyosz

Tudás nélkül nincs innováció

Portfólió-tárgyalások gyógyszercégekkel

Húsz éve Magyarország stratégiai partnere a Servier Hungária

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pálinkás József a magyar-francia tudományos együttműködések fejlesztéséről tárgyalt Párizsban

Franciaország részéről megvan a támogatás Magyarország irányába, de a következő időben is jelentős munkát kell befektetni ahhoz, hogy a magyar kutatás-fejlesztés egésze és a szegedi ELI lézerközpont sikeres vállalkozás legyen - mondta csütörtökön az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke a francia tudományos élet képviselőivel Párizsban folytatott tárgyalásait követően.

Tovább


Megtalálták a szalamiszi csatában részt vevő görög hajóhad gyülekezési helyét

Görög régészek megtalálták azt a helyet Szalamisz szigeténél, ahol Kr.e. 480-ban a görög hajóhad gyülekezett a perzsák ellen vívott tengeri csatához.

Tovább


Idén is folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek

A 2016-os rekordmeleg után folytatódnak a szélsőséges időjárási jelenségek 2017-ben is a Meteorológiai Világszervezet (WMO) keddi jelentése szerint.

Tovább


Széchenyi-díj - Szathmáry Eörs biológus

"Nagyon boldog vagyok, hogy a díjon keresztül a szakterület láthatóbbá válik Magyarországon is" - mondta el az MTI-nek a világ egyik legismertebb evolúcióbiológusaként számon tartott Szathmáry Eörs, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Academia Europaea tagja, akit szerdán Széchenyi-díjjal tüntettek ki a Parlamentben.

Tovább


Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni