TARTALOM

 VISSZA

 


Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni


Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni

| |
 

Konszolidációs időszak következhet a gyógyszeripar számára, bár a jövő esztendőt még valahogyan túl kell élni – hangzott el azon a csütörtöki, budapesti konferencián, amelyet a Figyelő című hetilap szervezett, s ahol ismertették a Századvég Gazdaságkutató Zrt. „A gyógyszeripar nemzetgazdaságban betöltött szerepéről” készült kutatásának eredményeit. A rendezvényen Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) helyettes államtitkára azt is elmondta, az ágazatban fejlesztésekre csak uniós forrásokból van lehetőség, egyébként a szűkös forrásokból kell a lehető legnagyobb egészségnyereséget elérni úgy, hogy a „nyomorult helyzetben lévő lakosság” hozzájusson a gyógyszeréhez.

Számos intézkedést foganatosított ezért az egészségügyi vezetés, azonban a legfőbb politikai célkitűzést is szem előtt kellett tartaniuk: a betegterhek nem növekedhetnek. Mindezt el kellett érni úgy, hogy a 2009-es járulékcsökkentéssel mintegy 100 milliárd forintot vontak el a társadalombiztosítástól, s a minimálbérek járuléka sem jelent meg annak költségvetésében. Bár valóban extra terheket róttak a gyógyszerágazatra, ám a szakpolitikus azt is hangsúlyozta, a folyamatos párbeszédnek és együttműködésnek köszönhetően az elmúlt két évben masszív ellátási zavar nem alakult ki a gyógyszerpiacon.

A gazdasági válság közepette olyan nehézségekkel is meg kellett küzdeniük, amelyek az előző időszak hibás döntéseiből eredtek. A patikaliberalizációval indokolatlanul növekedett a gyógyszertárak száma, amelyek negyede – első sorban a kisebbek – veszteségessé vált. Bár 2008-ban megszorításokkal igyekeztek tompítani a válság hatásait, ám a gyógyszertámogatás volumene mégis nőtt.

A Széll Kálmán Terv 2012-ben 83 milliárdot vont el a gyógyszerágazattól, míg a Széll Kálmán Terv 2.0 újabb 40 milliárdos megszorítást rendelt el. Jelentős megtakarításokat jelent a gyógyszerkassza számára az eredményalapú rendszer bevezetése, a beteg-együttműködéshez kötött gyógyszertámogatás, ahogyan a 30 napos felírás bevezetése is. Nem csak a büdzsé, hanem a betegek is megtakarításokat könyvelhettek el az intézkedéseknek köszönhetően, ahogyan az új támogatási rendszerek bevezetésével kiderült: lehet változtatni a páciensek gyógyszerkiváltási szokásain. Az E-Alap túlköltését kompenzálják a vártnál nagyobb gyártói befizetések, és a tervezettnél több járulékbevétel.

Összességében a hazai gyógyszeripar jövedelmezősége az elmúlt években csökkent, ám Cserháti Péter úgy fogalmazott: a konszolidáció időszaka következhet, igaz, a jövő évet még túl kell élnie az ágazatnak.

Fontos ágazat nemzetgazdaságunk számára a gyógyszeripar – mondta expozéjában Gerendás János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára. Mind a bevételek mind pedig a foglalkoztatottak számának szempontjából kiemelt tényező, éppen ezért fontos a stratégiai együttműködés a szabályozók és a piaci szereplők között. Feszültségeket a szabályozási rendszer változásai okozhatnak, valamint az, hogy a termelési költségek magasak a fejlődő országokhoz viszonyítva. A politika többek között a felsőoktatási rendszerben történt átalakításokkal kompenzálhatja az ágazatban jelentkező közép- és felsőfokú szakmai továbbképzés hiányosságait, ám a képzett munkaerő elvándorlása a gyógyszeriparban is komoly veszély.

Míg általánosságban 6,4 százalékkal csökkent a foglalkoztatás 2008 és 2010 között, addig a gyógyszeriparban, ugyanebben az időszakban 0,7 százalékos növekedés volt megfigyelhető – támasztotta alá az NGM helyettes államtitkárának megállapításait a Századvég Gazdaságkutató Zrt. operatív igazgatója. Két év adatgyűjtésének eredményeit ismertette Várkonyi Gáspár, amelyet 25 vállalat bevonásával végeztek, köztük innovatív fejlesztők, ellátók és gyártók. A gyógyszergyártók 2010-ben 615 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar nemzetgazdasághoz, ami 14,5 százalékos bővülést jelentett a korábbi évekhez képest. A legjelentősebb tevékenység azonban a kutatásfejlesztésben figyelhető meg, hiszen a gyógyszeripar két évvel ezelőtt 70 milliárd forintot fordított erre, ami a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosa.

A mostani struktúrában a hozzárendelt forrásokból az egészségügyi rendszer nem tartható fenn – mondta a konferencián dr. Kaló Zoltán az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutató Központjának vezetője. Míg 2006-ig jelentős növekedés volt megfigyelhető a gyógyszerkasszában, azt követően azonban folyamatos a kivonás. Így végül 2014-re a Széll Kálmán Tervnek is köszönhetően a 1994-es értékre kerülhet a kassza.

Míg a gazdagabb országok 10, addig a szegényebbek a nemzeti össztermék 8 százalékát költik egészségügyre, ám utóbbiaknak éppen úgy a nyugat-európai árakon kell beszerezniük a gyógyszereket, így végül arányosan mégis többet költenek, mint a forrásokban bővelkedők. Hazánkban a gyógyszerkassza kiadásai GDP arányosan 1,4 százalékot tettek ki 2009-ben. Tavaly ez az arány 1,1 százalékra csökkent, jövőre további visszaesés várható: 0,7 százalékot prognosztizálnak a szakemberek. Kaló Zoltán szerint ez a mértékű forráskivonás sem szakmailag, sem gazdaságilag nem indokolható.

Egyértelmű a GDP és a várható átlagos élettartam között az összefüggés, hiszen a lakosság egészséghez juttatása a GDP arányában valósulhat meg. Ezt már dr. Ádány Róza professzor, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet igazgatója fejtette ki előadásában. Hazánkban az egészségügyre fordított forrás kevés, és az sem hasznosul megfelelően. Pedig a gazdaság döntő mértékben határozza meg az egészséget, ahogyan az egészség döntő mértékben a gazdasági versenyképességet. Az egészséges életmód elterjedése fizikai és mentális értelemben egyaránt létkérdés a magyarok számára, ám ezt 300 millió forintos népegészségügyi költségvetésből nem lehet elérni. Ezért a rizikóstátusz javítását legalább gyógyszerekkel, „kemopreventikumokkal” kellene elérni, így korrigálva a hazai halálozási mutatókat.

A gyógyszerkassza a jövő évi költségvetés gyenge pontja – fogalmazott Weinhardt Attila, a Portfolio.hu elemzője. Szerinte a büdzsé további megvágása „kapóra jön” a költségvetési hiány lefaragásában. Míg eredetileg 37 milliárd forintos kiigazítást terveztek, néhány hónapja a kormány újabb 40 milliárd forintos megtakarítást rendelt el 2013-ra. Kérdés azonban, hogy végül ki fizeti a számlát? Mert amennyiben ismét a gyártók, az akár gyógyszerellátási zavarokat is okozhat majd.

Eddig is elkerülték az ellátási zavarokat, és a gyógyszerágazat arculata összességében sokat javult az elmúlt két évben – hangsúlyozta a konferencián Cserháti Péter. Erre reflektálva jegyezte meg Kaló Zoltán, hogy a szimpátiát leginkább úgy váltotta ki a gyógyszeripar, mint az a bokszoló, akinek ugyan „pépesre verték a fejét”, ám még így is hősiesen küzdött tovább.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-07


Kulcsszavak

gyógyszerellátás, gyógyszeripar

Kapcsolódó anyagok

Speciális ellátóhelyekre van szükség

Új elnököt választott a Magyosz

Tudás nélkül nincs innováció

Portfólió-tárgyalások gyógyszercégekkel

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Cserháti: 2013-at még valahogy túl kell élni