hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Csalódott diák


Csalódott diák

| |
 

Közeli barátjának és professzionális szakembernek nevezte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárt Peter Pažitný, Molnár Lajos egészségügyi miniszter egykori szaktanácsadója, a 2007-es reform kulcsalakja. Az anyai ágon magyar felmenőkkel is büszkélkedő szlovák közgazdász a Markáns Vélemények beszélgetéssorozat kedd esti rendezvényén északi szomszédunk egészségügyi rendszerének átalakításáról, és a hazánkban öt évvel ezelőtt megbukott reformról és az államosítás következményeiről is szólt.

Karizmatikus vezetőre, jó ideára és a reformok kivitelezése iránt elkötelezett kormányra van szükség ahhoz, hogy sikeresen lehessen átalakítani az ellátást – mondta Pažitný, aki azt vallja, gazdasági, ökonómiai rendszerként kell tekinteni az egészségügyre, amelyben a pénz az ösztönző. A magyar struktúra módosítását is ezen elv mentén javasolták.

Mindössze kilenc hónap alatt végezték el a 2007-es reform alapozását, a tervezéstől a törvényalkotáson át az életbeléptetésig. Ennyi idő kellett, hogy bevezessék a vizit- és a kórházi napidíjat, hogy felállítsák az Egészségbiztosítási Felügyeletet (EbF), és kidolgozták a gyógyszer-gazdaságossági szabályozást. A 2006 nyarától elvégzett munka azonban nem hozta meg a gyümölcsét, a szakma és az állampolgárok tiltakozása miatt a kormány, menesztve Molnár Lajost, kihátrált a reformból. Pedig ennek volt köszönhető, hogy abban az évben az OEP deficit nélkül zárta a kasszát. (Ellenben a hiány az ellátóknál jelentkezett. A Szerk.)

Ezek a lépések markáns megtakarításokat hozhattak volna, hiszen a vizitdíj bevezetése után tíz százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozások száma, és nyolc százalékkal esett vissza a gyógyszerfogyasztás Szlovákiában – vázolta a közgazdász, hozzátéve azonban azt is, északi szomszédunknál mintegy kétéves előkészítés után születtek meg a reformtörvények, és a több-biztosítós rendszer már 1994 óta működik, volt olyan év, amikor tizennégy biztosító kínálta szolgáltatásait a piacon.

A biztosítók és szolgáltatók felügyeletét a nálunk két évvel ezelőtt megszűntetett EbF-hez hasonló szervezet látja el, a hozzájuk érkező betegpanaszok harminc százaléka megalapozott volt. Az átalakítás szerves része volt a mentés megerősítése is, mára 276 mentőállomás működik Szlovákiában a korábbi 95 helyett, így a lakosság 95 százalékához 15 percen belül kiér a rohamkocsi.

Szlovákiában az egy főre jutó egészségügyi költés ezer Eurót tesz ki, ennek 70-75 százaléka közpénz, a többi privát forrásból érkezik. A Robert Fico kormánya 2014-től megszüntetné a több-biztosítós modellt, szerintük ugyanis folyamatosan csökken a szlovák egészségügybe áramló anyagi források kihasználásának hatékonysága. A monopol helyzetbe kerülő biztosító ellenzői szerint viszont éppen a szolgáltatást igénybe vevők kerülnek hátrányos helyzetbe az átalakítás miatt. A szlovák kormány már 2007-ben megtiltotta, hogy a biztosítók profitra tegyenek szert az ellátásban, ami Pažitný szerint azért sem volt indokolt, mert a szolgáltatók haszna a teljes egészségügyi költségvetés egy százalékát sem érte el. Egyébként az szlovák Alkotmánybíróság is kimondta, nem lehet megtiltani a haszonszerzést.

A hosszútávon jól működő rendszer alapja a biztosító, a szolgáltató és a beteg felelősségkörének megállapítása – vélekedik Peter Pažitný, aki szerit az állam feladata csupán a feltételek definiálása, nem pedig a napi szolgáltatás, vagy a munkába való közvetlen beavatkozás. Ezért is jelent számára csalódást a magyar rendszer átalakítása, annál is inkább, mert a területért felelős Szócska Miklós professzora volt a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában, akire felnézett és „sokat gondolt róla”.

Senkitől a tulajdonát elvenni nem lehet – mondta Pažitný, a szakpolitika patikaliberalizációt visszafordító intézkedéseire utalva. Nem ért egyet az államosítással sem, ugyanis ez távol tartja a tőkét, elriasztja a befektetőket, ezzel együtt a találmányokat, újításokat, a modernizáció lehetőségét is, hiszen az államnak nincs innovációs potenciálja – vélte a közgazdász, hozzátéve azt is, az állam inkább forrást von ki az ágazatból, semmint hogy pénzt tenne az egészségügybe. Ráadásul marad az eddig is megszokott rendszer: az jut megfelelő ellátáshoz, akinek a családjában van orvos, s így protekcióhoz jut.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-11-14

Kulcsszavak

egybiztosítós modell, több-biztosító, reform, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Középtávon kell változtatni a gyógyszerészképzésen

Gyors, in vitro, vérsejteken végzett IL-6-alapú diagnosztikus teszt bőrtünetekkel jelentkező gyógyszerreakciókban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Csalódott diák