TARTALOM

 VISSZA

 


Csalódott diák


Csalódott diák

| |
 

Közeli barátjának és professzionális szakembernek nevezte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárt Peter Pažitný, Molnár Lajos egészségügyi miniszter egykori szaktanácsadója, a 2007-es reform kulcsalakja. Az anyai ágon magyar felmenőkkel is büszkélkedő szlovák közgazdász a Markáns Vélemények beszélgetéssorozat kedd esti rendezvényén északi szomszédunk egészségügyi rendszerének átalakításáról, és a hazánkban öt évvel ezelőtt megbukott reformról és az államosítás következményeiről is szólt.

Karizmatikus vezetőre, jó ideára és a reformok kivitelezése iránt elkötelezett kormányra van szükség ahhoz, hogy sikeresen lehessen átalakítani az ellátást – mondta Pažitný, aki azt vallja, gazdasági, ökonómiai rendszerként kell tekinteni az egészségügyre, amelyben a pénz az ösztönző. A magyar struktúra módosítását is ezen elv mentén javasolták.

Mindössze kilenc hónap alatt végezték el a 2007-es reform alapozását, a tervezéstől a törvényalkotáson át az életbeléptetésig. Ennyi idő kellett, hogy bevezessék a vizit- és a kórházi napidíjat, hogy felállítsák az Egészségbiztosítási Felügyeletet (EbF), és kidolgozták a gyógyszer-gazdaságossági szabályozást. A 2006 nyarától elvégzett munka azonban nem hozta meg a gyümölcsét, a szakma és az állampolgárok tiltakozása miatt a kormány, menesztve Molnár Lajost, kihátrált a reformból. Pedig ennek volt köszönhető, hogy abban az évben az OEP deficit nélkül zárta a kasszát. (Ellenben a hiány az ellátóknál jelentkezett. A Szerk.)

Ezek a lépések markáns megtakarításokat hozhattak volna, hiszen a vizitdíj bevezetése után tíz százalékkal csökkent az orvos-beteg találkozások száma, és nyolc százalékkal esett vissza a gyógyszerfogyasztás Szlovákiában – vázolta a közgazdász, hozzátéve azonban azt is, északi szomszédunknál mintegy kétéves előkészítés után születtek meg a reformtörvények, és a több-biztosítós rendszer már 1994 óta működik, volt olyan év, amikor tizennégy biztosító kínálta szolgáltatásait a piacon.

A biztosítók és szolgáltatók felügyeletét a nálunk két évvel ezelőtt megszűntetett EbF-hez hasonló szervezet látja el, a hozzájuk érkező betegpanaszok harminc százaléka megalapozott volt. Az átalakítás szerves része volt a mentés megerősítése is, mára 276 mentőállomás működik Szlovákiában a korábbi 95 helyett, így a lakosság 95 százalékához 15 percen belül kiér a rohamkocsi.

Szlovákiában az egy főre jutó egészségügyi költés ezer Eurót tesz ki, ennek 70-75 százaléka közpénz, a többi privát forrásból érkezik. A Robert Fico kormánya 2014-től megszüntetné a több-biztosítós modellt, szerintük ugyanis folyamatosan csökken a szlovák egészségügybe áramló anyagi források kihasználásának hatékonysága. A monopol helyzetbe kerülő biztosító ellenzői szerint viszont éppen a szolgáltatást igénybe vevők kerülnek hátrányos helyzetbe az átalakítás miatt. A szlovák kormány már 2007-ben megtiltotta, hogy a biztosítók profitra tegyenek szert az ellátásban, ami Pažitný szerint azért sem volt indokolt, mert a szolgáltatók haszna a teljes egészségügyi költségvetés egy százalékát sem érte el. Egyébként az szlovák Alkotmánybíróság is kimondta, nem lehet megtiltani a haszonszerzést.

A hosszútávon jól működő rendszer alapja a biztosító, a szolgáltató és a beteg felelősségkörének megállapítása – vélekedik Peter Pažitný, aki szerit az állam feladata csupán a feltételek definiálása, nem pedig a napi szolgáltatás, vagy a munkába való közvetlen beavatkozás. Ezért is jelent számára csalódást a magyar rendszer átalakítása, annál is inkább, mert a területért felelős Szócska Miklós professzora volt a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában, akire felnézett és „sokat gondolt róla”.

Senkitől a tulajdonát elvenni nem lehet – mondta Pažitný, a szakpolitika patikaliberalizációt visszafordító intézkedéseire utalva. Nem ért egyet az államosítással sem, ugyanis ez távol tartja a tőkét, elriasztja a befektetőket, ezzel együtt a találmányokat, újításokat, a modernizáció lehetőségét is, hiszen az államnak nincs innovációs potenciálja – vélte a közgazdász, hozzátéve azt is, az állam inkább forrást von ki az ágazatból, semmint hogy pénzt tenne az egészségügybe. Ráadásul marad az eddig is megszokott rendszer: az jut megfelelő ellátáshoz, akinek a családjában van orvos, s így protekcióhoz jut.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-11-14

Kulcsszavak

egybiztosítós modell, több-biztosító, reform, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Középtávon kell változtatni a gyógyszerészképzésen

Gyors, in vitro, vérsejteken végzett IL-6-alapú diagnosztikus teszt bőrtünetekkel jelentkező gyógyszerreakciókban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


Csalódott diák