hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Csalódott az ágazat


Csalódott az ágazat

| |
 

Soha ekkora csalódás nem érte az ágazatban dolgozókat, mint a 2010-es választásokat követően – mondta dr. Cser Ágnes a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) csütörtöki tanácskozásán, ahol dr. Éger István expozéját követően a NEK tagszervezetei az elmúlt két év ágazati politikáját is értékelték. Az ülés levezető elnöke, Poós Péter a nemrégiben felállt – ám egyelőre még mindig nem működő – Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (OBDK) kapcsán illúzióvesztésről beszélt, a Nemzeti Betegfórumot (NBF) pedig „kiüresedett gittegyletnek” nevezte. A NEK ülésén határozatot fogadtak el arról, hogy soron kívüli egyeztetést kezdeményeznek Orbán Viktorral, hogy közösen tekintsék át az elmúlt két év törvényalkotását.

Az egészségpolitika továbbra sem nemzetstratégiai ügy, az ágazat működésében a maradékelvűségé a főszerep. Az aktuálpolitikai érdekek és gazdasági szűkösség határozzák meg, így mind a betegek, mind pedig az egészségügyi dolgozók kiszolgáltatottsága folyamatosan nő – fogalmazott Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. Az államosításról úgy vélekedett, az nem segített a kórházakon, hiszen az intézmények adósságállománya újratermelődik, ellenben a nagyobb szervezetből eredő bürokrácia a működésüket akadályozza. Nem állítja meg az ágazatot megbénító elvándorlást a bérek emelése – ezt a vélekedését számokkal támasztotta alá a MOK elnöke az ülésen.

A szakdolgozók helyzetét nehezítő jogszabályokat az új kurzus gyorsan felszámolta a törvénymódosításokkal – értékelte az elmúlt két év egészségpolitikai eseményeit Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Üdvözölte, hogy az állam megerősítette saját felelősségét a szakképzésben, ugyanakkor itt is érződik, hogy szakmapolitikai kérdésekben is a Nemzetgazdasági Minisztériumé a főszerep. További kritikaként fogalmazta meg, hogy a minimumfeltételek meghatározása egyéni, szakmacsoportos lobbi mentén történik, s ez a szakdolgozók foglalkoztatását is negatívan befolyásolja.

Elismerően szólt viszont a béremelésről, ám megjegyezte: a dolgozók érdekeinek képviselete első sorban szakszervezeti feladat, ennek ellenére a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ-EDDSZ) képviselői bár jelen voltak az egészségügyért felelős államtitkárral folytatott bértárgyalásokon, ám ott nem képviselték markánsan álláspontjukat.

Erre reagálva Cser Ágnes, az MSZ-EDDSZ elnöke a NEK ülését követő sajtótájékoztatón úgy reagált, hogy a szakszervezet vezetőségét megkerülve egy vidéki tagjukat kérté fel részvételre a tárgyalásokon. Hozzáfűzte azt is, „elképesztő, amit az államtitkárság megenged magának a szakszervezetekkel szemben”. Jelezte, a bértárgyalások kapcsán is több ízben kezdeményezte Egészségügyi Ágazati Érdekegyeztető Tanács (EüÉT) összehívását – ennek érdekében a legfőbb ügyészhez is beadvánnyal folyamodott –, erre azonban annak ellenére nem került sor, hogy törvény is előírja az egyeztetéseket. A minisztériumba azonban csak a „nekik tetsző” szervezeteket hívták meg, ami az elnök szerint azért történt, „mert könnyebb a kötelező kamarai tagsággal rövid pórázon tartani a dolgozókat”.

Felszámolja a szolidaritás elvén alapuló társadalombiztosítási rendszert a kormány, annak ellenére, hogy kampányában éppen az ellenkezőjét ígérte az akkor még ellenzéki Orbán Viktor. A kormányfő korábban személyesen is részt vett a NEK ülésén, ahol kijelentette, a társadalom érdekében nem lehet letérni a társadalombiztosítás útjáról, a kétharmados többség birtokában azonban éppen az ezt a rendszert biztosító és védő törvényeket módosítanak és határozatokat helyeznek hatályon kívül. Cser Ágnes azt is hozzátette, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felszámolásának lehetséges terveiről ő is csak a sajtóból értesült, éppen ezért ezzel kapcsolatban nem kívánt konkrét kijelentéseket tenni.

Csalódottak a betegszervezetek képviselői is – erről már Poós Péter, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke, mint a Kerekasztal ülésének levezetője szólt a sajtótájékoztatón. Bár nem hullattak könnyeket az Egészségbiztosítási Felügyelet és a Nemzeti Egészségügyi Tanács felszámolása miatt, ám hiába ígérte akkor az egészségügyért felelős államtitkár a NBF létrehozását, az a mai napig nem állt fel. Tavaly óta néhány informális egyeztetés történt, most pedig körvonalazódik egy jogszabálytervezet, amely azonban a betegszervezetek ajánlásait nem tartalmazza, nincsenek benne garanciák, és ennek alapján az NBF „kiüresedett gittegylet lenne”.

Egy éves késlekedéssel állt fel – és egyelőre a mai napig sem működik – az OBDK. Poós Péter elmondta, korábban abban reménykedtek, hogy a Központ egy erős, hatósági jogkörökkel is felruházott intézmény lesz. Jóhiszeműségük azonban hiábavaló volt, hiszen az OBDK nem szolgálja a betegek jogainak érvényesülését.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-09-28


Kulcsszavak

NEK, OBDK, Nemzeti Betegfórum, MSZ-EDDSZ

Kapcsolódó anyagok

Eosinophil granulomatosus polyangitis

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Jól működött, ezért megszüntetik?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Csalódott az ágazat