hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Csak összefogással érhetünk el eredményt



| |
 

Várjuk, hogy a rezidensek kikaparják nekünk a gesztenyét – ezzel a címmel fogalmazta meg felhívását a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) tagja, dr. Papp Szidónia. A levél hangvétele nem mentes a szemrehányástól sem, a fiatal orvosnő azonban azt mondja, első sorban buzdításnak szánta a levelét.

– Aggódnak, hogy nem jön össze évvégéig a 3000 ügyvédi letétbe helyezett felmondás, amelyeket az „Élhető Magyar Egészségügyet!” mozgalom keretében fél éve gyűjtenek?

– A nyilatkozatokat utoljára december 3-án számolták össze, addig 2577 kollégánk csatlakozott a mozgalomhoz, a következő összesítés karácsony után lesz. Az MRSZ vezetősége még most, a napokban is az országot járja, hogy buzdítsák az orvosokat az összefogásra, hiszen csak közösen sikerülhet eredményt elérnünk. Úgy éreztem, az utolsó hajrához nekem is csatlakoznom kell, ezért írtam meg a felhívásomat.

– Ami azért szemrehányástól sem mentes…

– Igen, volt bennem elkeseredés, hiszen nem látom, hogy a kollégáim feltétlen odaadással állnának mellénk. Sokan úgy gondolják, hogy mi csak önmagunkért folytatjuk ezt az akciót, holott a teljes orvostársadalom fizetésemeléséért, és a túlórára, és az önként vállalt többletmunkára vonatkozó jogszabályok betartásáért küzdünk. Felhívásunkban január 1-től legkevesebb 200.000 forint alapbért kérünk a rezidenseknek, míg 300.000-t a kezdő szakorvosoknak, amelyet a tapasztalatszerzés arányában kellene növelni.

– Akkor miért érik támadások a mozgalmat még szakmai körökből is?

– Vannak, akik rosszul értelmezik a követeléseinket, és kijelentik, hogy nem lesznek hajlandóak együtt dolgozni azokkal a rezidensekkel, akik többet visznek haza hónap végén mint ők. A levelemben ezt az információs csorbát is igyekeztem kiköszörülni, s azt hangsúlyozni, mi most valamennyi gyógyítóért kiállunk, nem a magunk malmára hajtjuk a vizet. Ez egy olyan történelmi lehetőség az orvosok helyzetének javítására, amit ha elszalasztunk, akkor a mozgalomhoz nem csatlakozó kollégák többet nem panaszkodhatnak és mutogathatnak másokra, hanem magukat okolhatják, hogy továbbra is ilyen alacsony az orvosok megbecsültsége.

– Az egyéni érdekek mentén széthúz az orvostársadalom?

– Vannak az országnak olyan régiói, ahol egész osztályok, intézmények csatlakoznak a mozgalomhoz, rezidenstől a főorvosig. A veszprémi kórház orvosainak 70 százaléka már letétbe tette a felmondó nyilatkozatát. Most van itt mindannyiunk számára az alkalom az összefogásra, eljött a lehetőség arra, hogy közösen változtassunk a megalázó munkakörülményeinken, fizetésünkön. Nem egyéni partizánakciókra, hanem a mozgalmunkhoz való csatlakozásra van szükség.

– Eközben sokan azzal vádolják az MRSZ-t, hogy a jelenlegi politikai vezetést gyengítené az akciójával.

– Erről szó nincs, szövetségünk évek óta keményen kiáll az érdekeink mellett, az előző ciklusban is felléptünk a rossz ágazati döntések ellen. A helyzet azonban mára kritikussá vált. Hosszú évekig tűrtük a megalázó béreket, a rossz munkakörülményeket, azonban nem lehet mindig a lelkiismeretünkre, a hivatástudatunkra, vagy a Hippokratészi eskünkre hivatkozva elvárni tőlünk, hogy felelősséggel gyógyítsunk. Sőt éppen ezért kötelességünk, hogy jelezzük a vezetőség felé, hogy nem áll módunkban az esküben foglaltakat maradéktalanul teljesíteni, hiszen például egyik munkahelyről a másik ügyeletbe rohanva nem lehet magas színvonalú betegellátást végezni.

– Az ágazatért felelős államtitkár sokszor hangsúlyozza, hogy egy világgazdasági válság közepén nincs forrás a bérek emelésére. Önök mégis látnak erre lehetőséget?

– A versenyszektorból szerintem át lehetne csoportosítani bizonyos forrásokat, hiszen állami megrendelések kapcsán és vissza nem térítendő támogatások révén rengeteg pénz folyik el. Az állam által kiírt közbeszerzések értéke két évvel ezelőtt mintegy 1600 milliárd forintot tett ki, és így 25százalékkal túlárazott volt, s ez a fajta állami dotálás ma is működik. Ez a 400 milliárd forint elegendő lenne ágazati béremelésre és a hazai egészségügy nyugati színvonalúvá tételére. Mindez csak politikai prioritás kérdése, és rajtunk, gyógyítókon is múlik, hogy milyen nyomást gyakorlunk a döntéshozókra. Erőt adhat cseh és szlovák kollégáink sikeres akciója. A jelen válsággal és görög helyzettel való példálózást azért nem tartom jogosnak, mert világviszonylatban is nagyon alulfinanszírozott a magyar egészségügy, a hazai GDP alig több mint 4 százaléka fordítódik az egészségügyre, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány 17, de Görögországban is 10 százalék.

– Mi történik, ha nem gyűlik össze a 3000 felmondó nyilatkozat?

– Én abban reménykedem, hogy az utolsó nekifutásunk sikeres lesz, és vállalják a kollégák a kockázatot, hiszen senki sem azt kapja, amit megérdemel, hanem amit kiharcol magának.

2011-12-22
eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

Kapcsolódó anyag

Felhívás orvosoknak

A Magyar Rezidens Szövetség honlapja



Kulcsszavak

rezidensszövetség, élhető egészségügyet, felmondás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Csak összefogással érhetünk el eredményt