TARTALOM

 VISSZA

 


Csak összefogással érhetünk el eredményt



| |
 

Várjuk, hogy a rezidensek kikaparják nekünk a gesztenyét – ezzel a címmel fogalmazta meg felhívását a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) tagja, dr. Papp Szidónia. A levél hangvétele nem mentes a szemrehányástól sem, a fiatal orvosnő azonban azt mondja, első sorban buzdításnak szánta a levelét.

– Aggódnak, hogy nem jön össze évvégéig a 3000 ügyvédi letétbe helyezett felmondás, amelyeket az „Élhető Magyar Egészségügyet!” mozgalom keretében fél éve gyűjtenek?

– A nyilatkozatokat utoljára december 3-án számolták össze, addig 2577 kollégánk csatlakozott a mozgalomhoz, a következő összesítés karácsony után lesz. Az MRSZ vezetősége még most, a napokban is az országot járja, hogy buzdítsák az orvosokat az összefogásra, hiszen csak közösen sikerülhet eredményt elérnünk. Úgy éreztem, az utolsó hajrához nekem is csatlakoznom kell, ezért írtam meg a felhívásomat.

– Ami azért szemrehányástól sem mentes…

– Igen, volt bennem elkeseredés, hiszen nem látom, hogy a kollégáim feltétlen odaadással állnának mellénk. Sokan úgy gondolják, hogy mi csak önmagunkért folytatjuk ezt az akciót, holott a teljes orvostársadalom fizetésemeléséért, és a túlórára, és az önként vállalt többletmunkára vonatkozó jogszabályok betartásáért küzdünk. Felhívásunkban január 1-től legkevesebb 200.000 forint alapbért kérünk a rezidenseknek, míg 300.000-t a kezdő szakorvosoknak, amelyet a tapasztalatszerzés arányában kellene növelni.

– Akkor miért érik támadások a mozgalmat még szakmai körökből is?

– Vannak, akik rosszul értelmezik a követeléseinket, és kijelentik, hogy nem lesznek hajlandóak együtt dolgozni azokkal a rezidensekkel, akik többet visznek haza hónap végén mint ők. A levelemben ezt az információs csorbát is igyekeztem kiköszörülni, s azt hangsúlyozni, mi most valamennyi gyógyítóért kiállunk, nem a magunk malmára hajtjuk a vizet. Ez egy olyan történelmi lehetőség az orvosok helyzetének javítására, amit ha elszalasztunk, akkor a mozgalomhoz nem csatlakozó kollégák többet nem panaszkodhatnak és mutogathatnak másokra, hanem magukat okolhatják, hogy továbbra is ilyen alacsony az orvosok megbecsültsége.

– Az egyéni érdekek mentén széthúz az orvostársadalom?

– Vannak az országnak olyan régiói, ahol egész osztályok, intézmények csatlakoznak a mozgalomhoz, rezidenstől a főorvosig. A veszprémi kórház orvosainak 70 százaléka már letétbe tette a felmondó nyilatkozatát. Most van itt mindannyiunk számára az alkalom az összefogásra, eljött a lehetőség arra, hogy közösen változtassunk a megalázó munkakörülményeinken, fizetésünkön. Nem egyéni partizánakciókra, hanem a mozgalmunkhoz való csatlakozásra van szükség.

– Eközben sokan azzal vádolják az MRSZ-t, hogy a jelenlegi politikai vezetést gyengítené az akciójával.

– Erről szó nincs, szövetségünk évek óta keményen kiáll az érdekeink mellett, az előző ciklusban is felléptünk a rossz ágazati döntések ellen. A helyzet azonban mára kritikussá vált. Hosszú évekig tűrtük a megalázó béreket, a rossz munkakörülményeket, azonban nem lehet mindig a lelkiismeretünkre, a hivatástudatunkra, vagy a Hippokratészi eskünkre hivatkozva elvárni tőlünk, hogy felelősséggel gyógyítsunk. Sőt éppen ezért kötelességünk, hogy jelezzük a vezetőség felé, hogy nem áll módunkban az esküben foglaltakat maradéktalanul teljesíteni, hiszen például egyik munkahelyről a másik ügyeletbe rohanva nem lehet magas színvonalú betegellátást végezni.

– Az ágazatért felelős államtitkár sokszor hangsúlyozza, hogy egy világgazdasági válság közepén nincs forrás a bérek emelésére. Önök mégis látnak erre lehetőséget?

– A versenyszektorból szerintem át lehetne csoportosítani bizonyos forrásokat, hiszen állami megrendelések kapcsán és vissza nem térítendő támogatások révén rengeteg pénz folyik el. Az állam által kiírt közbeszerzések értéke két évvel ezelőtt mintegy 1600 milliárd forintot tett ki, és így 25százalékkal túlárazott volt, s ez a fajta állami dotálás ma is működik. Ez a 400 milliárd forint elegendő lenne ágazati béremelésre és a hazai egészségügy nyugati színvonalúvá tételére. Mindez csak politikai prioritás kérdése, és rajtunk, gyógyítókon is múlik, hogy milyen nyomást gyakorlunk a döntéshozókra. Erőt adhat cseh és szlovák kollégáink sikeres akciója. A jelen válsággal és görög helyzettel való példálózást azért nem tartom jogosnak, mert világviszonylatban is nagyon alulfinanszírozott a magyar egészségügy, a hazai GDP alig több mint 4 százaléka fordítódik az egészségügyre, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány 17, de Görögországban is 10 százalék.

– Mi történik, ha nem gyűlik össze a 3000 felmondó nyilatkozat?

– Én abban reménykedem, hogy az utolsó nekifutásunk sikeres lesz, és vállalják a kollégák a kockázatot, hiszen senki sem azt kapja, amit megérdemel, hanem amit kiharcol magának.

2011-12-22
eLitMed.hu, Tarcza Orsolya

Kapcsolódó anyag

Felhívás orvosoknak

A Magyar Rezidens Szövetség honlapja



Kulcsszavak

rezidensszövetség, élhető egészségügyet, felmondás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Innovációk a Lelki Egészség Területén

2018. november 14.-én kerül megrendezésre, Innovációk a Lelki Egészség Területén címmel a XXII. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia. Az utóakkreditációban várhatóan öt kredipontot érő konferencia helyszíne: Országos Közegészségügyi Intézet, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tovább


Szívvel-lélekkel pszichokardiológiai konferencia

Hiánypótló képzés a vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri kórképekről és a hátterükben álló, életmóddal összefüggő kockázati tényezők szerepéről, pszichoszociális rizikófaktorokról - kardiológusoknak, belgyógyászoknak, klinikai szakpszichológusoknak. Remek előadók, multidiszciplináris program, esetmegbeszélő csoport. OFTEX: 12 kreditpont.

Tovább


Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Tovább


Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Tovább


Csak összefogással érhetünk el eredményt