hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Borulni fog az ügyeleti rendszer?


Borulni fog az ügyeleti rendszer?

| |
 

A rezidensek csak személyes felügyelet mellett ügyelhetnek gyakorlatuk első két évében, és a harmadik év után sem oszthatóak be szakorvos személyes jelenléte nélkül a traumatológiai, intenzív, és Perinatális Intenzív Centrumokban (PIC) ügyeletbe. Erről rendelkezik az emberi erőforrások miniszterének rendelete, amely az ez évi első Magyar Közlönyben jelent meg, s július 1-én lép hatályba.

Veszélybe kerülhet a kórházi és az alapellátási ügyeleti rendszer, ezzel együtt a betegellátás, amennyiben ez a rendelkezés életbe lép – mondja lapunknak egy budapesti kórház főorvosa, szerinte ugyanis nem áll rendelkezésre annyi szakorvos, hogy minden rezidens mellé kiállítsanak egyet. A szakorvoshiány miatt most még más szakmás orvosok felügyelhetik a fiatalokat, s így is oldják meg sokhelyütt, a rendelet azonban előírja a szakmaspecifikus szakorvos jelenlétét, tehát egy szemészgyakornokot nem felügyelhet a sebész szakorvos.

Ráadásul betarthatatlanná válik az uniós direktíva szerint előírt maximális ügyeleti óraszám is, sok helyütt ugyanis a gyakorló orvos mellett csak egyetlen szakorvossal rendelkeznek az osztályok, aki nem ritkán a főorvos is egyben.

A kivételként meghatározott szakmákon túl a harmadik évtől azonban már egyedül hagyható a gyakornok, amennyiben az adott szakterületnek megfelelő szakvizsgával rendelkező orvos folyamatosan elérhető telefonon konzultáció céljából, illetve szükség esetén legfeljebb 40 percen belül az intézménybe érkezik.

Míg egyesek azzal érvelnek a rendelet ellen, hogy a szigorló orvosokat is a mély vízbe dobták, és egyedül ügyeltek akár több osztályon is, mások azt mondják, azóta már sokkal többet várunk az egészségügyi ellátástól, és sokkal több beavatkozásra van szükség és lehetőség, így egy frissen végzett orvos mellett elvárható a folyamatos szakorvosi jelenlét.

A rendelet betegbiztonsági szempontból is kiemelkedően fontos Papp Magor, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint, aki egy korábban bemutatott felmérésük eredményeire emlékeztet, amelyről lapunkban is beszámoltunk. A tavaszi felmérésből többek között kiderült az is, a sürgősségi ügyeletre egyáltalán nem készítik fel a fiatalokat, a szakképzésben résztvevő aneszteziológus rezidensek öt százaléka mellett soha nem volt szakorvos a műtőben, a klinikus orvosoknak a betegellátás mellett nincsen idejük a hallgatókra, akik tapasztalatok nélkül, túl korán kerülnek az ellátás frontvonalába.

– Júliustól szembe kell néznünk a magyar valósággal, hogy hol nincs meg a megfelelő háttér az ügyeleti ellátáshoz – mondja Papp Magor, hozzátéve azt is, hogy a főorvosi, szakorvosi gárdának is ki kell vennie a részét az ügyeletekből, nem pedig a rezidensekre hagyni a kényelmetlenségekkel járó feladatokat.

A kórházi ügyeleteket, az ott dolgozó rezidensek képzését, foglalkoztatását egyébként Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa is vizsgálta, különös tekintettel a kezdő orvosok szakmai felügyeletére, és a betegek alapvető jogainak védelmére. A vizsgálat után azzal a kéréssel fordult a területet felügyelő miniszterhez, hogy dolgozzák ki a rezidensek szakmai felügyeletének pontos szabályozását – s ez most megtörtént.

Az egészségügyi szolgáltatóknak júliusig van idejük arra, hogy a rendeletnek megfelelően módosítsák ügyeleti szabályozásukat és megteremtsék a rezidensek szakorvosi felügyeletének feltételeit.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-24


Kulcsszavak

rezidens, szakorvos, ügyelet

Kapcsolódó anyagok

Hogyan javíthatnánk az idült vesebetegek ellátásán?

A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismeretei és attitűdjei. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során?

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

Újra terítéken a patikai ügyelet

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Borulni fog az ügyeleti rendszer?