hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Bevált az Eurotransplant



| |
 

Korábban a szakma és a betegszervezetek is ellenezték, azonban mára bizonyossá vált, hazánk kilenc hónappal ezelőtti csatlakozása az Eurotransplantzhoz az elmúlt négy év kevés egészségpolitikai sikertörténeteinek egyike. Tavaly júliusi csatlakozásunk óta az Eurotransplant nyolc ország transzplantációs központjait, laboratóriumait köti össze, az együttműködés eddigi eredményeiről szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján számolt be dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

Immár azok a szervek sem vesznek kárba, amelyeket eddig eltemettünk, mert itthon nem volt recipiens – mondta a sajtótájékoztatón Szalamanov Zsuzsanna, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért közhasznú szervezet kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett arra is, már 2001-ben folytak csatlakozási tárgyalások, ám eleinte mind a szakma, mind a betegszervezetek ellenezték az együttműködést, attól tartva, a többi ország „elszívja” a szerveket itthonról.

Erre egyértelműen rácáfolnak az adatok, amelyeket Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója ismertetett. Eszerint csatlakozásunk óta hatvan szerv érkezett Magyarországra, míg hazánk 96 olyan szervet küldött ki, amelyeket itthon nem tudtak volna felhasználni, a megelőző évhez viszonyítva 2013-ban 17,16 százalékkal nőtt a hazai szervátültetések száma. Kérdésre válaszolva elmondta, az Eurotransplant várólistáján tizenötezer beteg van, ennek közel hét százaléka magyar. A hazánkban működő donorkoordinációs hálózat munkájának köszönhetően emelkedik a donorok száma, tavaly 155 cadaver és 40 élődonáció történt – számolt be Mihály Sándor.


Legyen hosszabb a várólista


A várólistákat fel kell tölteni, mert a transzplantáció hatékony gyógymód, a teljes értékű élet lehetőségét biztosítja a betegnek, s emellett költséghatékony is – mondta Szócska Miklós, hangsúlyozva, 2010 óta teljes konszenzusra sikerült jutni a szakmával és a betegszervezetekkel a csatlakozást illetően, a jelentősen emelkedő transzplantációk száma pedig jelzi a „szívós szervezési munka” eredményességét.

Az elmúlt hónapok koordinációs munkájának köszönhetően mind a cadaver, mind az élődonoros vese transzplantációk száma emelkedett. Az első negyedéves adatok további enyhe emelkedést mutatnak a máj, azonban jelentős többletet a szív- és hasnyálmirigy transzplantációk esetében. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy immár jogszabály teszi lehetővé a keresztdonációt, amely azoknak a családoknak nyújt segítséget, ahol a rokonnak felajánlott szerv vércsoportütközés miatt nem használható.

A tüdő transzplantáció egyelőre marad Bécsben, bár a műtét finanszírozásának jogi háttere az elmúlt hónapokban megszületett – mondta kérdésre válaszolva Szócska Miklós. Hozzátette azonban, hogy „szívósan dolgoznak” azon, hogy a magyar orvosok ne az osztrák fővárosban, hanem itthon operálhassák ezeket a betegeket. Szalamanov Zsuzsanna ehhez annyit tett hozzá, egyelőre jó helyen van a tüdőátültetés Bécsben, mert a hazai ellátás minőségét még javítani kell, a rehabilitáció az államtitkár szerint is fejlesztésre szorul.


A megfelelő kommunikáción is múlik


A társadalom felvilágosult, gondolunk mások életére – mondta a sajtótájékoztatón Szócska Miklós. Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, egy kutatás arra mutatott rá, hogy a magyar lakosság 46 százaléka helyesen ismeri a donáció jogi környezetét, a feltételezett beleegyezés elvét. A magyarok 73 százaléka odaadná a szerveit halála után embertársainak, ám a tragikus halálpillanatban mégsem ér célba ez a hajlandóság. A négy évvel ezelőtt megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) egy 2009-es felmérése szerint a donációk harminc százaléka hiúsulhat meg évente a hozzátartozók tiltakozása miatt, a hivatalos jelzések azonban csupán 10-11 ilyen esetről számolnak be. Azokban az országokban, ahol donorkártyás rendszer működik, kevesebb a donorszerv, ahol viszont a feltételezett beleegyezés elve alapján zajlik a donáció, 30 százalékkal magasabb az aktivitás.

Az élni akaró ember joga előbbre való, mint a halott donor hozzátartozójának okozott lelki probléma, éppen ezért a jogszabályok szerint a családtagok felé csak utólagos tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak. Ugyanakkor az agyhalál tényéről mindenképpen tájékoztatni kell a rokonokat. Ha valakinek nincs az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban leadott tiltakozó nyilatkozata, akkor a szervei transzplantációra felhasználhatóak, a család beleegyezése nem szükséges a szervkivételhez.

A hozzátartozók az agyhalál fogalmát értelmezik a legnehezebben, a szakemberek szerint a kommunikáció javításával csökkenthető a hozzátartozók tiltakozása miatt esetlegesen elmaradó donációk száma. Évente négy-öt alkalommal, szabadon választott, nem kötelező továbbképzés elérhető el, ahol a donáció esetén legmegfelelőbb kommunikációról szóló elméleti előadások mellett helyzetgyakorlatokban is kipróbálhatják magukat az orvosok.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-03-12


Kulcsszavak

transzplantáció, donáció, Eurotransplant

Kapcsolódó anyagok

A szervdonációk ápolásetikai problémáinak szakápolói megítélése egy hazai felmérés tükrében

A Magyarországi Vasculitis Regiszter első öt évének eredményei

Az idiopathiás pulmonalis fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 3. rész

Magas vérnyomás kezelése vesetranszplantált betegeknél

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Béremelés, úgy érdemes, ha az érezhető

Orvoshiány – talán az egészségügy egyre égetőbb és az egyik legnagyobb problémája. Külföld, illetve a magánszféra mind többeket csábít a megélhetés és persze a munkakörülmények miatt. Bérrendezésük folyamatosan napirenden van, érdemi változás azonban eleddig nem történt. A napokban nagyjából egy időben a Magyar Orvosi Kamara lépett fel határozottan a bérrendezés ügyében, illetve Lázár János beszélt arról, másfél és három millió forint lenne a reális bérezése a magyar orvosoknak.

Tovább


A betegadatok komplex kezelése az egészségügyi ellátás során a legnagyobb érték

Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan integrációs platform, melynek központi szolgáltatásai gyorsabbá és átláthatóbbá teszik az egészségügyi folyamatokat. A rendszer hatékony és azonnali adatcserét tesz lehetővé, melynek fontosabb céljai a betegadatok és dokumentációk cseréjének megvalósítása, illetve a különböző egészségügyi ellátók közti erőforrások (CT, MR, labor és egyéb diagnosztikák) használata.

Tovább


A szakdolgozói hiánynak az egészségük látja kárát

12 hónapból 13,5-et dolgoznak, táppénzre és orvoshoz szinte sohasem mennek. A nagyfokú stressz és a sokszor ember feletti munkaterhelés romboló hatását gyakorta káros szenvedéllyel próbálják orvosolni. A felmérések szerint a szakdolgozóktöbb mint 80 százalékakrónikus betegséggel küzd, sokan akár két-hárommal is.Kifejezetten nagy számban fordulnak elő az ízületi,a szív- és érrendszeri betegségek, a visszértágulat, a migrén, az alvászavarok, valamint a lelki és érzelmi problémák. Az egészségügyben dolgozók lelki és fizikális állapota ironikusmódon gyakorta rosszabb, mint az általuk ellátott betegeké.

Tovább


Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Tovább


Bevált az Eurotransplant