TARTALOM

 VISSZA

 


Bevált az Eurotransplant



| |
 

Korábban a szakma és a betegszervezetek is ellenezték, azonban mára bizonyossá vált, hazánk kilenc hónappal ezelőtti csatlakozása az Eurotransplantzhoz az elmúlt négy év kevés egészségpolitikai sikertörténeteinek egyike. Tavaly júliusi csatlakozásunk óta az Eurotransplant nyolc ország transzplantációs központjait, laboratóriumait köti össze, az együttműködés eddigi eredményeiről szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján számolt be dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

Immár azok a szervek sem vesznek kárba, amelyeket eddig eltemettünk, mert itthon nem volt recipiens – mondta a sajtótájékoztatón Szalamanov Zsuzsanna, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért közhasznú szervezet kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett arra is, már 2001-ben folytak csatlakozási tárgyalások, ám eleinte mind a szakma, mind a betegszervezetek ellenezték az együttműködést, attól tartva, a többi ország „elszívja” a szerveket itthonról.

Erre egyértelműen rácáfolnak az adatok, amelyeket Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója ismertetett. Eszerint csatlakozásunk óta hatvan szerv érkezett Magyarországra, míg hazánk 96 olyan szervet küldött ki, amelyeket itthon nem tudtak volna felhasználni, a megelőző évhez viszonyítva 2013-ban 17,16 százalékkal nőtt a hazai szervátültetések száma. Kérdésre válaszolva elmondta, az Eurotransplant várólistáján tizenötezer beteg van, ennek közel hét százaléka magyar. A hazánkban működő donorkoordinációs hálózat munkájának köszönhetően emelkedik a donorok száma, tavaly 155 cadaver és 40 élődonáció történt – számolt be Mihály Sándor.


Legyen hosszabb a várólista


A várólistákat fel kell tölteni, mert a transzplantáció hatékony gyógymód, a teljes értékű élet lehetőségét biztosítja a betegnek, s emellett költséghatékony is – mondta Szócska Miklós, hangsúlyozva, 2010 óta teljes konszenzusra sikerült jutni a szakmával és a betegszervezetekkel a csatlakozást illetően, a jelentősen emelkedő transzplantációk száma pedig jelzi a „szívós szervezési munka” eredményességét.

Az elmúlt hónapok koordinációs munkájának köszönhetően mind a cadaver, mind az élődonoros vese transzplantációk száma emelkedett. Az első negyedéves adatok további enyhe emelkedést mutatnak a máj, azonban jelentős többletet a szív- és hasnyálmirigy transzplantációk esetében. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy immár jogszabály teszi lehetővé a keresztdonációt, amely azoknak a családoknak nyújt segítséget, ahol a rokonnak felajánlott szerv vércsoportütközés miatt nem használható.

A tüdő transzplantáció egyelőre marad Bécsben, bár a műtét finanszírozásának jogi háttere az elmúlt hónapokban megszületett – mondta kérdésre válaszolva Szócska Miklós. Hozzátette azonban, hogy „szívósan dolgoznak” azon, hogy a magyar orvosok ne az osztrák fővárosban, hanem itthon operálhassák ezeket a betegeket. Szalamanov Zsuzsanna ehhez annyit tett hozzá, egyelőre jó helyen van a tüdőátültetés Bécsben, mert a hazai ellátás minőségét még javítani kell, a rehabilitáció az államtitkár szerint is fejlesztésre szorul.


A megfelelő kommunikáción is múlik


A társadalom felvilágosult, gondolunk mások életére – mondta a sajtótájékoztatón Szócska Miklós. Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, egy kutatás arra mutatott rá, hogy a magyar lakosság 46 százaléka helyesen ismeri a donáció jogi környezetét, a feltételezett beleegyezés elvét. A magyarok 73 százaléka odaadná a szerveit halála után embertársainak, ám a tragikus halálpillanatban mégsem ér célba ez a hajlandóság. A négy évvel ezelőtt megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) egy 2009-es felmérése szerint a donációk harminc százaléka hiúsulhat meg évente a hozzátartozók tiltakozása miatt, a hivatalos jelzések azonban csupán 10-11 ilyen esetről számolnak be. Azokban az országokban, ahol donorkártyás rendszer működik, kevesebb a donorszerv, ahol viszont a feltételezett beleegyezés elve alapján zajlik a donáció, 30 százalékkal magasabb az aktivitás.

Az élni akaró ember joga előbbre való, mint a halott donor hozzátartozójának okozott lelki probléma, éppen ezért a jogszabályok szerint a családtagok felé csak utólagos tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak. Ugyanakkor az agyhalál tényéről mindenképpen tájékoztatni kell a rokonokat. Ha valakinek nincs az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban leadott tiltakozó nyilatkozata, akkor a szervei transzplantációra felhasználhatóak, a család beleegyezése nem szükséges a szervkivételhez.

A hozzátartozók az agyhalál fogalmát értelmezik a legnehezebben, a szakemberek szerint a kommunikáció javításával csökkenthető a hozzátartozók tiltakozása miatt esetlegesen elmaradó donációk száma. Évente négy-öt alkalommal, szabadon választott, nem kötelező továbbképzés elérhető el, ahol a donáció esetén legmegfelelőbb kommunikációról szóló elméleti előadások mellett helyzetgyakorlatokban is kipróbálhatják magukat az orvosok.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-03-12


Kulcsszavak

transzplantáció, donáció, Eurotransplant

Kapcsolódó anyagok

A Magyarországi Vasculitis Regiszter első öt évének eredményei

Az idiopathiás pulmonalis fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 3. rész

Magas vérnyomás kezelése vesetranszplantált betegeknél

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

Haemopoeticus őssejt-transzplantáció gyermekkori nem hematológiai szolid tumorokban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Összhangban van a régiós trendekkel a magyar egészségügy

Ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az egészségügy területén a közép-európai országok, ám fontos különbségek is vannak közöttük, mind a struktúrában, mind a problémákra adott válaszokban – derült ki a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című, tizenegy országot vizsgáló reprezentatív közvélemény-kutatásokat is tartalmazó elemzéséből. Az elemzést bemutató október 25-ei rendezvényen közép-európai egészségügyi szakértők értekeztek a régiós egészségügyről. Összességében elmondható, hogy mi magyarok régiós összehasonlításban nem lógunk ki a sorból, sőt.

Tovább


A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

Sokszor elhangzott már, politikai és szakmai érvként is, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége messze több egészségügyi költést engedne, mint amennyit fordítanak rá. Ezt tükrözik nagyjából a megbetegedési és halálozási mutatóink is. Most a világ egyik legrégebbi és a legnevesebb orvosi lapja, a Lancet állítja pengeélre a magyar helyzetet, benne pedig erős bírálatot is megfogalmaz a kormány felé.

Tovább


A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.

Tovább


BETA—a beteg, az orvos, a hivatal és a hatóság találkozója

Információk első kézből - egyedülálló kezdeményezés az a tudásbörze, ahol a betegszervezetek egy egész napot tölthettek az egészségügy meghatározó képviselőivel, döntéshozóival. Megismerhették az EESZT részleteit, a betegjogok védelmének alakulását, az orvos szervezetek nyitottságát, vagy az OGYEI betegszervezetekkel való együttműködésének fontosságáról. A BETA (Betegszervezetek Akadémiája), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által létrehozott börze, szakmai támogatója az NBF (Nemzeti Betegfórum) és a BEMOSZ (Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége). A legfőbb célja, hogy könnyebbé és hatékonyabbá tegye az orvos-beteg kommunikációt.

Tovább


Bevált az Eurotransplant