TARTALOM

 VISSZA

 


Bevált az Eurotransplant



| |
 

Korábban a szakma és a betegszervezetek is ellenezték, azonban mára bizonyossá vált, hazánk kilenc hónappal ezelőtti csatlakozása az Eurotransplantzhoz az elmúlt négy év kevés egészségpolitikai sikertörténeteinek egyike. Tavaly júliusi csatlakozásunk óta az Eurotransplant nyolc ország transzplantációs központjait, laboratóriumait köti össze, az együttműködés eddigi eredményeiről szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján számolt be dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

Immár azok a szervek sem vesznek kárba, amelyeket eddig eltemettünk, mert itthon nem volt recipiens – mondta a sajtótájékoztatón Szalamanov Zsuzsanna, a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért közhasznú szervezet kuratóriumi elnöke. Emlékeztetett arra is, már 2001-ben folytak csatlakozási tárgyalások, ám eleinte mind a szakma, mind a betegszervezetek ellenezték az együttműködést, attól tartva, a többi ország „elszívja” a szerveket itthonról.

Erre egyértelműen rácáfolnak az adatok, amelyeket Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat Szervkoordinációs Irodájának igazgatója ismertetett. Eszerint csatlakozásunk óta hatvan szerv érkezett Magyarországra, míg hazánk 96 olyan szervet küldött ki, amelyeket itthon nem tudtak volna felhasználni, a megelőző évhez viszonyítva 2013-ban 17,16 százalékkal nőtt a hazai szervátültetések száma. Kérdésre válaszolva elmondta, az Eurotransplant várólistáján tizenötezer beteg van, ennek közel hét százaléka magyar. A hazánkban működő donorkoordinációs hálózat munkájának köszönhetően emelkedik a donorok száma, tavaly 155 cadaver és 40 élődonáció történt – számolt be Mihály Sándor.


Legyen hosszabb a várólista


A várólistákat fel kell tölteni, mert a transzplantáció hatékony gyógymód, a teljes értékű élet lehetőségét biztosítja a betegnek, s emellett költséghatékony is – mondta Szócska Miklós, hangsúlyozva, 2010 óta teljes konszenzusra sikerült jutni a szakmával és a betegszervezetekkel a csatlakozást illetően, a jelentősen emelkedő transzplantációk száma pedig jelzi a „szívós szervezési munka” eredményességét.

Az elmúlt hónapok koordinációs munkájának köszönhetően mind a cadaver, mind az élődonoros vese transzplantációk száma emelkedett. Az első negyedéves adatok további enyhe emelkedést mutatnak a máj, azonban jelentős többletet a szív- és hasnyálmirigy transzplantációk esetében. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy immár jogszabály teszi lehetővé a keresztdonációt, amely azoknak a családoknak nyújt segítséget, ahol a rokonnak felajánlott szerv vércsoportütközés miatt nem használható.

A tüdő transzplantáció egyelőre marad Bécsben, bár a műtét finanszírozásának jogi háttere az elmúlt hónapokban megszületett – mondta kérdésre válaszolva Szócska Miklós. Hozzátette azonban, hogy „szívósan dolgoznak” azon, hogy a magyar orvosok ne az osztrák fővárosban, hanem itthon operálhassák ezeket a betegeket. Szalamanov Zsuzsanna ehhez annyit tett hozzá, egyelőre jó helyen van a tüdőátültetés Bécsben, mert a hazai ellátás minőségét még javítani kell, a rehabilitáció az államtitkár szerint is fejlesztésre szorul.


A megfelelő kommunikáción is múlik


A társadalom felvilágosult, gondolunk mások életére – mondta a sajtótájékoztatón Szócska Miklós. Mint arról korábban lapunkban is beszámoltunk, egy kutatás arra mutatott rá, hogy a magyar lakosság 46 százaléka helyesen ismeri a donáció jogi környezetét, a feltételezett beleegyezés elvét. A magyarok 73 százaléka odaadná a szerveit halála után embertársainak, ám a tragikus halálpillanatban mégsem ér célba ez a hajlandóság. A négy évvel ezelőtt megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) egy 2009-es felmérése szerint a donációk harminc százaléka hiúsulhat meg évente a hozzátartozók tiltakozása miatt, a hivatalos jelzések azonban csupán 10-11 ilyen esetről számolnak be. Azokban az országokban, ahol donorkártyás rendszer működik, kevesebb a donorszerv, ahol viszont a feltételezett beleegyezés elve alapján zajlik a donáció, 30 százalékkal magasabb az aktivitás.

Az élni akaró ember joga előbbre való, mint a halott donor hozzátartozójának okozott lelki probléma, éppen ezért a jogszabályok szerint a családtagok felé csak utólagos tájékoztatási kötelezettsége van az orvosnak. Ugyanakkor az agyhalál tényéről mindenképpen tájékoztatni kell a rokonokat. Ha valakinek nincs az Országos Transzplantációs Nyilvántartásban leadott tiltakozó nyilatkozata, akkor a szervei transzplantációra felhasználhatóak, a család beleegyezése nem szükséges a szervkivételhez.

A hozzátartozók az agyhalál fogalmát értelmezik a legnehezebben, a szakemberek szerint a kommunikáció javításával csökkenthető a hozzátartozók tiltakozása miatt esetlegesen elmaradó donációk száma. Évente négy-öt alkalommal, szabadon választott, nem kötelező továbbképzés elérhető el, ahol a donáció esetén legmegfelelőbb kommunikációról szóló elméleti előadások mellett helyzetgyakorlatokban is kipróbálhatják magukat az orvosok.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-03-12


Kulcsszavak

transzplantáció, donáció, Eurotransplant

Kapcsolódó anyagok

A szervdonációk ápolásetikai problémáinak szakápolói megítélése egy hazai felmérés tükrében

A Magyarországi Vasculitis Regiszter első öt évének eredményei

Az idiopathiás pulmonalis fibrosis (IPF) korszerű diagnosztikája. 3. rész

Magas vérnyomás kezelése vesetranszplantált betegeknél

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Tovább


Speciális ellátóhelyekre van szükség

A Nemzeti Mentális Egészségügyi Program egyike annak az öt stratégiának, amelyet a legutóbbi kormányülésen fogadtak el. Ezt ugyan megelőzte az elmúlt évtizedekben több másik is, ezek azonban leginkább az asztalfiókban landoltak. A „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” elnevezésű nemzetközi konferencián dr. Németh Attila, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója beszélt a várakozásokról és arról, miben más ez a mostani stratégia.

Tovább


Népegészségügy - újrahangolva?

A sokadik népegészségügyi programot fogadták el a legutóbbi kormányülésen, amelyet nemcsak a szakma, de a betegszervezetek is érdeklődve vártak. Ugyan annak forrásait még nem igen látják, de bíznak abban, hogy végre ismét szerepet kaphatnak annak végrehajtásában. Egyebek mellett ezért is rendezték meg kedden az első nemzetközi konferenciát „Társadalmi és betegszervezetek a Népegészségügyért” címmel, ahol a betegszervezetek, szakmai társaságok és a kormányzati oldal is képviseltette magát. Ki-ki elmondhatta, hogyan is állnak ma hazánkban a népegészségügyi stratégiák és abban valójában kinek milyen szerepe van, vagy lehet.

Tovább


Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.

Tovább


Bevált az Eurotransplant