hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Betegbiztonsági koordinátorok állhatnak munkába



| |
 

Elfedik, szőnyeg alá söprik, vagy egyszerűen nem is beszélnek manapság azokról a nemkívánatos eseményekről (NKE), amelyek nem jutnak a beteg tudomására, mert nem járnak számára súlyos következményekkel. Pedig a problémáknak – eredjenek akár gyógyszeradagolási hibából, helytelen kezelésből, vagy bármely más melléfogásból –, tanulságként kellene szolgálniuk az intézmények számára, hogy később megelőzhessék az NKE-ket, amelyeknek legtöbbje nem személyi mulasztásból, hanem a rendszer hibás működéséből eredezik. Mindez a NEVES (Nem Várt ESemények) Betegbiztonsági Program fórumán hangzott el csütörtökön, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában (SE EMK).

A beteg számára súlyos következményekkel, halállal, vagy maradandó egészségkárosodással járó NKE-k esetén alkalmazható módszertan kidolgozásán fáradozott az elmúlt időszakban a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) minőségügy főosztálya és az SE EMK – mondta a fórumon dr. Belicza Éva, a NEVES program vezetője, az EMK igazgató-helyettese. Ennek eredményeként született meg a NEKED (Nem várt Események Kezelésére vonatkozó EljárásrenD) című ajánlás, amely az intézményekben kialakult és ott észlelt súlyos kimenetelű NKE-t követő eljárás módszertana. A most bemutatott eljárásrendi protokoll már tartalmazza az ügymenet folyamatát, a súlyos NKE-k listáját, javaslatot tesz többek között arra, hogyan kell vezetni a dokumentációt és a jegyzőkönyveket, lefolytatni az oki vizsgálatot, és nem utolsó sorban arra, hogyan kommunikáljon az intézmény a beteggel, vagy hozzátartozójával.

Minden egészségügyi ellátó rendelkezik minőségbiztosítási szabályzattal, ha a beteg vagy a hozzátartozó panaszt tesz egy esemény kapcsán, a legtöbb intézményben van valamiféle útmutatás arra, hogyan kell eljárni. Ám a kivizsgálás, intézkedés és az ügy lezárásának folyamata minden kórházban más és más, egységes koncepció nincs. Bár a későbbi hibák megelőzése, kiküszöbölése célja ezeknek az intézményi kivizsgálásoknak, manapság éppen a károsult beteg vagy a hozzátartozója az, aki kimarad a folyamatból, holott ő az, aki a leginkább érint az esemény. A NEKED ezért javasolja, hogy a pácienst folyamatosan tájékoztassa az intézmény az esemény menetéről, elsőként az NKE-t követő 24 órán belül. Ki kell jelölni a páciens számára egy kapcsolattartó személyt, akit bármikor megkereshet kérdéseivel, panaszával, s végül a kivizsgálás lezárása után összefoglalóban kell ismertetni vele a történteket.


Bibliai tíz perc


Nem szabad magyarázkodni, felelősökre mutogatni, hanem a tényeket röviden, érthetően felvázolva kell tájékoztatni a beteget vagy a hozzátartozót a történtekről – tanácsolta a fórumon Mester Lajos háziorvos, a Szegedi Tudományegyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa, aki szerint nagyon fontos, hogy biztosítani kell a pácienst az együttérzésről, de nem szabad mentegetőzni.
Az NKE-k – legyenek akár súlyosak, közepes-, vagy kismértékűek – emocionális hatással vannak mind az orvosra, mind a páciensre. Bármilyen fokozatú is az NKE – egyébként közepes mértékű NKE az egészségügyi dolgozók 70 százalékát érinti havonta – jellemző fázisai az erre adott reakciónak a tagadás, a düh, az alkudozás és a depresszió, míg végül az érintett eljut a belenyugvásig. Megfelelő kommunikációval a páciens végigkísérhető a stációkon.

A rossz hír közléséhez – legyen az akár a hozzátartozó halála, akár a beteg állapotában NKE miatt bekövetkező súlyos fogyatékosság – szükséges a „bibliai tíz perc”, amire előre fel kell készülni. A nyitókérdésekkel ki kell deríteni, mi az, amit a páciens tud, s nagyon fontos, hogy kérni kell a hozzájárulást a tájékoztatáshoz, hiszen a hozzátartozó vagy a beteg akár el is utasíthatja a felvilágosítást. Az eseményről csak annyi információt szabad adni, amennyit az érintett igényel. Biztosítani kell viszont arról, hogy a történteket az intézmény nem palástolni akarja, hanem kivizsgálni.

A NEKED külön fejezetben foglalkozik azzal, hogyan kell kommunikálni a beteggel és családjával. Bár a kommunikáció azonnali megkezdését javasolják a készítők, megjegyzik azt is: „Amikor a potenciálisan jelentős esemény nem jár károsodással, megfontolandó, hogy a beteg/családja számára nyilvánossá kell-e tenni a történteket. Ehhez számításba kell venni az esetet és a beteg körülményeit.”

A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy az egészségügyi ellátás leggyengébb pontja a kommunikáció, s az NKE-k kapcsán a beteg perifériára szorul. A NEKED kidolgozásával protokoll készül az NKE-k elkerülésére, annak dokumentálására, kommunikációjára. Alkalmazásával nem a betegnek vagy a hozzátartozónak fizetendő kártérítés megúszása lenne a cél, hanem a perek elkerülése. A NEKED készítői azt is indítványozzák, hogy minden egészségügyi intézményben hozzák létre a betegbiztonsági koordinátor (BBK) státuszát – ez lehet a minőségügyi vezető is –, aki az NKE-k menedzselésével, az esetek végigkísérésével foglalkozna. Ősszel az SE EMK tervezi egy BBK képzés elindítását is.

A NEKED most bemutatott változata egyelőre nem végleges, annak kidolgozása a szakma ajánlása szerint folytatódik. Célja mindenképpen az, hogy segítse az ellátókat az NKE-k kezelésében, a betegek, hozzátartozók támogatásában, és a konfliktushelyzetek megelőzésében.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-12-09


Kulcsszavak

betegbiztonság, kommunikáció, eljárásrend

Kapcsolódó anyagok

A biohasonlók térhódítása - A Figyelő 2017;1

Kommunikáció a hozzátartozóval - A gyermekintenzív ellátás pszichoszociális és kommunikációs szemléleti változásainak spektruma

Nyitott kérdések szerepe a gyógyszerészi gondozásban

OK Világ - Kommunikációs társasjáték az orvosképzésben

Kanadai gyógyszerészek opioidok forgalmazásával kapcsolatos tapasztalatai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kevesebb műhibaper sebészeti csekklistával

Legjobb gyakorlatok a betegbiztonságért

Tovább


Mit kérdezhet az iskolaorvos?

Csak szülői engedéllyel faggathatók a kiskorúak

Tovább


Borulni fog az ügyeleti rendszer?

Két évig kizárólag szakorvossal együtt ügyelhetnek a rezidensek

Tovább


Meg kell újítani a helyi protokollokat

A jól kidolgozott helyi eljárásrendek a beteget és az orvost is védik

Tovább


Betegbiztonsági koordinátorok állhatnak munkába