hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Beszámolt a miniszter


Beszámolt a miniszter

| |
 

Hiába igyekeztek az egészségügy aktuális kérdéseiről faggatni Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert a Parlament egészségügyi bizottságának tagjai a keddi, miniszteri meghallgatáson, az ágazat éves beszámolójával érkező tárcavezető a kormánypártiak és ellenzékiek érdeklődésére nem, vagy csak általánosságban tudott felelni.

Törvényben előírt kötelezettségének eleget téve jelent meg a szakbizottság előtt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetője, aki összefoglalójában az elmúlt három év alapvető változásairól beszélt. A központosítással egyértelművé vált az állami felelősségvállalás, ugyanakkor a rendszer az elmúlt 20-60 év bajait máig magán viseli. Ezeken is igyekeztek enyhíteni az ágazatba érkező Új Széchenyi Tervnek és uniós forrásoknak köszönhető infrastrukturális fejlesztésekkel, amelyek keretében 439 egészségügyi beruházás indulhatott meg az utóbbi években 223 milliárd forintból.

A méretgazdaságos, progresszivitásra alapuló új ellátórendszer ott biztosítja az ellátást, ahol az a beteg számára jó, a kórházi funkcióváltásokkal, profiltisztításokkal és központosított közbeszerzésekkel több milliárd forintot spóroltak meg, s hatékonyabbá vált a forrásfelhasználás is.

Az átfogó egészségügyi ágazati béremelés kilencvenezer dolgozót érintett, az emellett indított ösztöndíjprogramokkal, képzések átszervezésével sikerült elérni a migráció mérséklődését. Az idei béremelésre szánt harminc milliárd forinttal az előző év hiányosságait igyekeznek súlyozni.

Minden évben többletpénzhez jutottak a kórházak az év végi konszolidációval, az alapellátók 14 százalékos finanszírozási díjemelésben részesültek, januárban 4,5 milliárd forint került a patikaalapba, 300 millió a háziorvosi körzetek eladását és vételét segítő praxisalapba, emelték a hospice ellátásban dolgozók díjait, és a mentők is jelentős összegeket költhettek új autókra és épület felújításra, állomásépítésre.


Béremelés: előretolt kifizetés volt tavaly


Kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt elismerték az ágazati vezetés teljesítményét, azonban több fontos kérdésre is szerettek volna választ kapni a képviselők. Az MSZP-s dr. Garai István Levente azt firtatta, miért nem építik be a fizetéstöbbletet az alapbérekbe, amivel az arra épülő pótlékok is emelkednének. Szerinte a migrációs adatokban az év első három hónapjában már visszaállt a korábbi, emelkedő tendencia.

Hol van húsz milliárd forint? – tette fel a kérdést a miniszternek dr. Gyenes Géza, a grémium Jobbikos alelnöke is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy eredetileg 2013-ban 50 milliárd forintot szántak a bérek emelésére, amiből 45 ezer, szintén az ágazatban tevékenykedő munkavállaló – köztük a technikai személyzet – egy fillért sem kapott.

Nem csak a bérek emelése csillapítja a migrációt – fejtette ki válaszában Balog Zoltán, aki a továbbképzés átszervezésének is nagy jelentőséget tulajdonít ebben, hiszen bár a szakorvosoknak kellene átadniuk a tudást a fiataloknak, ám közülük néhány „hónapikig nem is találkozik a rezidensével”. Elmondta azt is, a fiatalok „vendégmunkásnak” mennek külföldre, de családot alapítani visszatérnek Magyarországra. A kormány súlyos milliárdokat költött a béremelésre, az ötvenmilliárd forintos többlet kifizetését eredetileg az idei évre tervezték, azonban az események hatására már tavaly megkezdték annak szétosztását.


Olcsó gyógyszer, hosszú várólista


Egyes statisztikák szerint a betegek 10-12 százaléka nem váltja ki a gyógyszereit, mert az túl drága – vetette fel Garai István Levente. Hozzá csatlakozva dr. Iván László professzor (Fidesz) pedig arról beszélt, rendkívül sok gyógyszert rendelnek az orvosok, hétféle pirula felírásával pedig már súlyosan veszélyeztetik a beteg egészségét. Főleg az idősebbek vagy nem váltják ki a receptet, ha pedig mégis, otthon „nem tudnak mit kezdeni” az orvossággal. Ez a beteg és a gyógyszerkassza számára egyaránt pénzkidobást jelent.

A verseny erősítésével és a vaklicitnek köszönhetően 1300 gyógyszer 35 százalékkal lett olcsóbb, miközben nem növekedtek a betegterhek, és csökkentek a gyógyszerkassza kiadásai – válaszolt a miniszter, aki szerint a felhasználók oldaláról is van mit javítani a szokásokon.

A várólista tűrhetetlen, és sajátos, megalázó malomjátékra ad lehetőséget, amikor az orvos diagnosztikai vizsgálatokra saját magánrendelésére irányítja a betegét – mondván, ott nem kell annyit várni, majd amikor ott lefölözte a hasznot, a páciens vagy a további ellátást is a magánosított praxisban veszi igénybe, ha pedig az drágának bizonyul, hát visszatér a közfinanszírozott ellátásba, ahol megoperálják. A probléma kezelésének fontosságára szintén Iván professzor hívta fel a figyelmet, ahogyan arra is, hogy a paraszolvencia méreg, ami demoralizálja és veszélyezteti az ellátást, ezért tenni kell ellene.

Az országos, nyilvános várólista a transzparenciát növeli, de éppen a legújabb salátatörvény tartalmazza azt a kitételt, mely szerint a jövőben nem finanszírozzák azokat a beavatkozásokat, amelyek nem jelentek meg a várólistán – fejtette ki Balog Zoltán, hozzátéve azt is, hamarosan feláll egy munkacsoport, amely konkrét lépéseket dolgoz ki a várólista hosszának csökkentésére, feltárva a jogszabályi, anyagi lehetőségeket egyaránt. A paraszolvenciával kapcsolatosan megjegyezte: a fiatal generációkban nagyobb a hálapénz elutasítottsága, és orvosolja a problémát a béremelés is.


Eltűntek a betegjogi képviselők


A hiszékenység vámszedése folyik annak ellenére, hogy van természetgyógyászati protokoll és képzés, de a visszaélés mégis nagyon sok – mondta Iván László, aki viszont nem kapott választ a minisztertől arra a felvetésére, amelyben azt feszegette, foglalkozni kellene a természetgyógyászattal is, amely intenzív PR tevékenység mellett a hiszékeny, kiábrándult, a rendelőben, kórházakban nem, vagy nem időben fogadott betegek panaszaira specializálódott. Ahogyan az a fejtegetése is reakció nélkül maradt, mely szerint keresik, de nem találják az intézményekben a betegjogi képviselőket, így a betegjogi rendszer hatékonyságát és minőségét egyaránt javítani kellene.


Menjenek az idősek, jöjjenek a fiatalok


A kényszernyugdíj intézményével kapcsolatosan Gyenes Géza azt jegyezte meg, bár sokan megkapták a mentességet, ugyanakkor a miniszterelnöki ígéret, mely szerint nem érheti veszteség a nyugdíjas munkavállalót – nem valósult meg, ugyanis a mai napig nem készült el az az alacsonyabb rendű jogszabály, ami az ígért kompenzáció kifizetését lehetővé teszi. Többek között a kényszernyugdíj kapcsán hiányolta az önreflexiót Tukacs István (MSZP) is, aki szerint egyébként az államosítással csupán a szereplők érdekérvényesítő erejét vették el.

Többek között a migráció mérséklésével indokolta a kényszernyugdíj szükségességét Balog Zoltán, aki úgy vélte, „ha felülről bezárul a lehetőség”, akkor a fiatal orvosok nem a határon túl keresik a boldogulást, hanem az idősek helyébe lépnek itthon. Azt elismerte, hogy „nem volt ez egy egyszerű történet”, de a levezénylése szerinte jól sikerült, ennek köszönhetően tisztességes, egységes és átlátható rendszer jött létre amellett, hogy sehonnan nem küldtek el nyugdíjas orvosokat, ahol szükség van a munkájukra. Az intézkedés egyébként nem csak az egészségügyre, hanem az oktatásra, közigazgatásra egyaránt vonatkozott.

Újra szót emelt Gyenes Géza az iparkamarának fizetendő tagsági díjról, amelyet tavaly mint egyszeri regisztrációs díjat szabtak ki a vállalkozóként (is) dolgozó orvosokra, azonban idén újra felszólítást kaptak a gyógyítók a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától (MKIK) a befizetésre. A miniszter válaszában kifejtette, hogy a Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) nemrégiben vizsgálat kezdeményezésére kényszerült a tagdíjak emelése miatt, s kifejtette azt a meggyőződését is, hogy dr. Éger István MOK elnök időnként nem sportszerű. Az MKIK-s újbóli „regisztrációra” azonban nem reflektált.


Kimaradt a bizottság a dohányzásból


Egészségügyi köntösbe öltöztették azt a gyalázatot, amit most műveltek – fogalmazott Kiss Sándor (Jobbik), a trafikpályázatok körüli visszásságokra utalva. Számításai szerint a dohányárúk kiskereskedelmi árrése akkora lesz mint a gyógyszereké, a beszerzési és az eladási ár közötti 11,1 százalékos különbség a minél több cigaretta eladására ösztönzi majd a trafikosokat. A képviselő azt is megkockáztatta, ha és amennyiben a tárca részt vett és támogatta a dohányzásellenes törvény háromszori módosítását – amely javaslatok egyébként egyetlen alkalommal sem kerültek az egészségügyi bizottság elé – akkor, mint egészségügyért felelős embernek, akár a lemondását is meg kéne fontolnia a miniszternek.

Helytelen, hogy nem véleményezte a dohányzásellenes törvény módosításait a grémium, hiszen” a képviselők azért ülnek itt, hogy beleszóljanak” – válaszolt Balog Zoltán. Hozzátette azonban, hogy a magyar dohányzás ellenes fellépés Európa szerte példamutató, azzal az emberek 85 százaléka egyetért, és más országok gyakorlatában beigazolódott, hogy ahol állami monopólium a például az alkoholforgalmazás, ott hatásosan sikerült fellépni a káros szenvedélyek terjedése ellen.

A munkánkat a választók és a szakma ítéli meg – zárta a kérdésekre adott válaszai sorozatát Balog Zoltán. Mint fogalmazott: „jó hír”, hogy az ágazatot csak közvetetten irányítja, mert azért autonóm módon a szakállamtitkár a felelős, ám az egyes területek szinergiájára jó lehetőséget biztosít az EMMI.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-05-22


Kapcsolódó anyagok

Előzetes rendelkezés

Biológiai terápiák hosszú távú terápiahűsége és a perzisztencia prediktorainak elemzése a teljes magyar psoriasisos betegpopulációban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

Tovább


Beszámolt a miniszter