TARTALOM

 VISSZA

 


Béremelés: szakdolgozói reklamáció


Béremelés: szakdolgozói reklamáció

| |
 

Bár az elmúlt tíz év legnagyobb arányú béremelése érkezett meg a szakdolgozók számlájára augusztus elején, sokhelyütt feszültségeket okozott a növekmények közötti differencia. Míg a dolgozók 80 százaléka elégedett volt a béremelés mértékével, addig vannak, akik okkal zúgolódnak.

A szakmai szervezetekkel egyeztetve alakítottuk ki a béremelést lehetővé tévő jogszabályt – hangsúlyozza továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) egészségügyért felelős államtitkársága. Ám a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, dr. Balogh Zoltán azt mondja: a törvénybe olyan változások kerültek, amelyekről a korábbi egyeztetéseken és tárgyalásokon nem volt szó, és a kamara javaslataiban nem szerepelt.

Az elmúlt két év jogalkotási gyakorlatának ismeretében az sem lenne kivitelezhetetlen, hogy még idén orvosolja az egészségügyért felelős államtitkárság és a kormány azokat a hibákat, amelyeket a szakdolgozói bértáblát is magában foglaló törvény tartalmaz – vélekedik Balogh Zoltán. A szakdolgozói képviselet egy hónapja jelezte az egészségügyért felelős Szócska Miklósnak, hogy problémákat és feszültségeket okozhat, hogy nem a MESZK által javasolt bértábla került elfogadásra a Parlamentben.

A legtöbb keserű visszajelzés az ágazatban felsőfokú, egészségügyi végzettséggel dolgozó munkavállalóktól érkezett. Ők ugyanis csupán 3000-6000 forint körüli kiegészítésben részesültek, köztük olyanok is, akik több évtizede tevékenykednek a gyógyításban. A jellemzően F, G és H kategóriákba sorolt szakdolgozók sokhelyütt olyan, egyéb, nem egészségügyi diplomával, főiskolai oklevéllel rendelkező kollégával dolgoznak együtt, akik 30 ezer forinttal vihettek haza többet. Balogh Zoltán azt mondja, ezzel a különbségtétellel ők is csak a törvény szövegében szembesültek, a minisztérium kérésére kidolgozott javaslatukban pedig ez nem szerepelt. Diplomás szakdolgozóiknak 25-30 ezer forintnyi béremelést javasoltak.

Míg az egészségpolitikusok azzal is indokolják az egészségügyi felső és középfokú végzettségűek béremelése közötti differenciát, hogy náluk eleve nagy volt az eltérés az alapbérben, a kamara elnöke azt mondja, a minimálbér emelésével egyre inkább eltűnt a diplomások javára mutatkozó többlet. Január 1-én egy pályakezdő, középfokú szakképesítést szerzett ápoló bruttó 108 ezer forintot kapott, addig főiskoláról kikerülő, frissen munkába álló kolléga 124.500 forintot keresett.

A szektorsemlegesség ígéretét sem sikerült érvényesíteni a törvényben, ami nem csak a MESZK, hanem a Magyar Orvosi Kamara szerint is nagy probléma. Balogh Zoltán többek között az ózdi és a várpalotai kórházakat említi, ahol senki nem kapott emelést, hiába látnak el ugyanúgy OEP által finanszírozott közfeladatot, mint az állam által felügyelt intézményekben dolgozók.

Bár az államtitkárság előre bejelentette, hogy ebben az évben nem részesülnek béremelésben az alapellátásban dolgozók, a MESZK ezt továbbra is nehezményezi. Míg az államtitkárság a tavaly, december végén a háziorvosi praxisoknak juttatott 3,5 milliárd forintos kiegészítésre hivatkozva tartja ezt elfogadható lépésnek, addig a szakdolgozói kamara korábbi felmérése arra utal, ebből a pénzből nem részesült az asszisztencia.

Bár ez az összeg praxisonként 700-800 ezer forintnyi többletet jelentett, a szakdolgozók csupán 20 százalékának jutott belőle egyhavi bérnek megfelelő többlet, sokaknál azonban csak egyszeri, félhavi fizetés kiegészítésre futotta. A praxisok háromnegyedében a szakdolgozók egyetlen fillért sem kaptak. Bár ígérik az alapellátásban tevékenykedők bérének emelését is, Balogh Zoltán szerint annak ellenőrzése, hogy valóban meg is kapják a dolgozók, elég nehézkes.

Ahogyan nem csökkenti a migrációs kedvet az orvosok körében sem a béremelés ígérete az orvoskamara szerint, úgy egyelőre nem érzékelhető a pályaelhagyók, külföldön munkát keresők számának csökkenése a szakdolgozók körében sem – mondja Balogh Zoltán.

Javaslatait és kifogásait levélben juttatta el a MESZK az egészségügyért felelős államtitkárnak. Érdeklődésünkre az államtitkárságról azt közölték, a „levelet megkaptuk, válaszolni fogunk rá”, de hozzátették azt is, a béremelés a MESZK javaslatai szerint történt, „a szakdolgozói bértáblát is tartalmazó jogszabály módosítása nincs napirenden.”

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-08-16


Kulcsszavak

MESZK, béremelés, migráció

Kapcsolódó anyagok

Ahány szakma, annyiféle feladat

Beszámoló az Egészségügyi Szakdolgozók II. Országos Alapellátási Konferenciájáról

Elismerő oklevelek a Szociális Munka Napján

Versenyben a Mester címért

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Innovációk a Lelki Egészség Területén

2018. november 14.-én kerül megrendezésre, Innovációk a Lelki Egészség Területén címmel a XXII. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia. Az utóakkreditációban várhatóan öt kredipontot érő konferencia helyszíne: Országos Közegészségügyi Intézet, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tovább


Szívvel-lélekkel pszichokardiológiai konferencia

Hiánypótló képzés a vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri kórképekről és a hátterükben álló, életmóddal összefüggő kockázati tényezők szerepéről, pszichoszociális rizikófaktorokról - kardiológusoknak, belgyógyászoknak, klinikai szakpszichológusoknak. Remek előadók, multidiszciplináris program, esetmegbeszélő csoport. OFTEX: 12 kreditpont.

Tovább


Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Tovább


Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Tovább


Béremelés: szakdolgozói reklamáció