hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Beneda: a hálapénz nem blokkolja jelentősen az átalakítást


Beneda: a hálapénz nem blokkolja jelentősen az átalakítást

| |
 

A járóbeteg ellátás nagyobb szerepvállalását ugyan tervezi, de átalakításáról még nincs konkrét elképzelése a szakpolitikának. Legalábbis ez derült ki a XVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia csütörtöki egészségpolitikai fórumán. A balatonfüredi rendezvényen Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász moderálása mellett arról is beszéltek, hogy nem csak a háziorvosok, hanem a rendelők sem érdekeltek a definitív ellátásban, valamint felmerült az is, mennyire lehet terhelni a beteget, és szó esett a hálapénzről - kicsit másként, mint eddig.

Az állam szerepvállalásának növekedése a kórházak esetében szükséges volt Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár szerint, aki a rendezvénnyel egy időben a kormánypártok tapolcai, kihelyezett frakcióülésén résztvevő Zombor Gábort helyettesítette. Mint mondta, központosításra elsősorban az intézmények a heterogenitása miatt volt szükség, ám a folyamat – mivel még csak a közepén tart – egyelőre nem értékelhető. A meglehetősen gyors átalakítás diszfunkcionális hibákat okozott a kórházi szektorban, ezért komoly korrekciók várhatóak még az elkövetkezendő egy-két évben – tette hozzá a szakpolitikus.

Az önálló járóbeteg ellátók államosítására továbbra sincsen politikai szándék, ám ezeket a fenntartó önkormányzatok saját érdekük, politikai szempontjaik szerint részesítik előnyben, amely nagy különbségeket okoz a szolgáltatásokban, ami a jövőben nehézséget jelenthet, hiszen sokkal nagyobb szerepet szánnak a rendelőknek a betegellátásban. Az ágazati vezetés részéről egyértelmű az akarat, hogy többletforrás érkezzen az egészségügybe, ám erről nem csak ők döntenek.

Most már a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) is átlátja a kórházak gazdasági irányításának folyamatait és feladatait, vannak olyan területek, ahol segítik a gazdasági vezetőket, azonban az intézményekre egységesen vonatkozó államháztartási törvény továbbra is sok nehézséget okoz – foglalta össze Béres Margit, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) választmányi elnöke, hiányolta azonban az egységes elveken működő kontrolling rendszert.


Csatába mennek az ÁNTSZ-ért


Az ÁNTSZ karját, lábát levágták, szükséges újrainstallálni a szerepét – mondta Paller Judit országos tisztifőorvos. Az alap- és az önálló járóbeteg ellátók szakmai felügyelete nem az OTH-hoz tartozik, nem tőlük kapja az utasításokat, és nem ők ellenőrzik, hanem a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, amelyek a járások kialakításával még tovább aprózódtak, az ott dolgozó munkatársak szakmai irányítása sem az OTH feladata. A helyettes államtitkár szerint is érdemes most csatát kezdeni az OTH nagyobb szerepvállalásáért, aki arra is felhívta a figyelmet, a szétaprózottság veszélyes lehet fertőzések, járványok esetén, de nagy hiba, hogy megvonták az ÁNTSZ hatáskörét a közétkeztetésben.

Nem a betegek igényei, hanem a rendelkezésre álló munkaerő függvényében szervezik a szolgáltatásokat a járóbeteg ellátók – folytatta a tisztifőorvos. Kétszáz olyan szolgáltató van, ahol egy héten öt óránál kevesebb az egy szakmára fordított idő. A betegek nem tudják, hol kapnak ellátást, ezért a területi ellátási kötelezettségben (TEK) észlelhető óriási káoszt rendbe kell tenni, e nélkül a járóbeteg ellátás nem rendezhető.

Január 1 óta a dolgozóik munkaviszonyára vonatkozó adatokat, foglalkoztatást érintő változásokat egyébként az ÁNTSZ-nek kellene jelenteniük az intézményeknek, a jelentéseknek július 1-ig kellett volna beérkezniük a szolgálathoz. Annak ellenére, hogy a közhiteles adatszolgáltatást nem teljesítők egészségügyi bírság kiszabására számíthatnak, amelynek összege 30 ezertől 5 millió forintig terjedhet, mindössze a szolgáltatók 65 százaléka tett eleget kötelezettségének. Mint Paller Judit mondta, a jelentések jó része hibás, a gyors munkát pedig akadályozza, hogy néhány intézményben a munkatársaknak még az Excel tábla kitöltése is nehézségeket okoz.


Nem a szaktárca dönt az életpályamodellről


A kórházvezetők nagy része nem tudja, hogy alkalmazottja egzisztenciális okokból hol vállal még munkát, így fáradtan, kialvatlanul is beosztja esetenként helyettesíteni, ami viszont a betegellátás biztonságát veszélyezteti. Lapunk információi szerint egyébként a beérkező HR jelentéseket mindaddig befogadják, és teljesítettnek tekintik, amíg az adatok feldolgozása zajlik. Elhangzott, fájdalmas dolgokkal fogunk szembesülni a humán erőforrást illetően, ha az integrált adatbázisok elindulnak, de csak így van esélyünk a megfelelő terápiára.

A HR monitoring rendszer nem detektálja a hiányosságokat – vélekedett Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, aki arról beszélt, a kötelező szakmacsoportos továbbképzésen nem vesz részt kellő számú szakdolgozó. Kevés a szervezett továbbképzés, és helyettesítési valamint anyagi nehézségek miatt sem tudnak részt venni ezeken a járóbeteg szakellátásban tevékenykedő kollégák. Az elnök azt prognosztizálta, ha most nem foglalkoznak a kérdéssel, egy-két éven belül vészforgatókönyvre lesz szükség ahhoz, hogy a szakdolgozók tömegesen és egy időben lejáró működési engedélyének felfüggesztését az ellátás biztosítása érdekében elodázhassák. A valós helyzet feltérképezésére Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség közös monitoring programot indít.

A szakdolgozók képzése 2011-ben a helyére került, azonban életpályamodell híján nem várható el, hogy ezt a szakmát válasszák a fiatalok mondta – Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke, hozzátéve, a kétszeri bérkiegészítés pozitív intézkedés volt, de a szakdolgozói bértábla elfogadása, a fizetések tervezhető emelkedése szükséges volna. Nem találnak műszaki, gazdasági, technikai dolgozót, akik eddig minden béremelésből kimaradtak – fűzte hozzá Béres Magdolna, hangsúlyozva, hogy informatikust lehetetlen találni, hiszen a versenyszférában többszörösét kapják a szakemberek, mint az állami intézményekben. A Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke, Svébis Mihály pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőfokú végzettséget szerző ápolók többsége diplomaszerzés után íróasztalt követel, és eszében sincs visszatérni a betegágy mellé.

A pedagógusok sem biztos, hogy sikerként értékelik néhány év múlva a náluk bevezetett életpályamodellt, hogy erre az egészségügyben lesz e forrás, arról pedig a gazdasági minisztérium dönt – mondta Beneda Attila, azonban hozzátette, a humánerőforrás krízisre a gazdasági és politikai döntéshozók is felfigyeltek, így van remény a béremelésre, és a pótlékok rendezésére.


Először az alapellátást kell talpra állítani


Nem a definitív ellátásban, hanem a beteg visszarendelésben érdekeltek a rendelőkben dolgozó orvosok, különösen ott, ahol nem sikerült megfelelő szakembert találni a feladatellátásra, ráadásul itt is egyre idősebbek a kollégák. Erről már Lehoczky Péter, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke beszélt, aki szerint minőségi váltásra is szükség lenne az ellátás ezen szintjén.

A kórházakhoz csatolt járóbeteg ellátóknál magas, 5-6 ezer forintos órabért kell fizetni az orvosoknak, amelyet a finanszírozás nem fedez. A rendelők tehermentesítése az alapellátás erősítésével lehetséges Svébis Mihály szerint, ehhez azonban bővíteni kell a háziorvosok kompetenciáit, és meghatározni, mi az, amit meg kell csinálniuk helyben. Itt hívta fel a figyelmet arra, hogy a sürgősségi ellátás azért is túlterhelt, mert sok háziorvos eleve azt tanácsolja betegének, hogy három óra után oda menjen ultrahangra és egyéb, szükséges vizsgálatokra, mert akkor nem kell több hetet várnia időpontokra. A kecskeméti kórház főigazgatójaként azt is hozzátette, helyben tervezik annak bevezetését, hogy a körzetükben dolgozó háziorvosok kísérjék be kórházba utalt betegeiket az intézménybe, és ott konzultánsként vegyenek részt az ellátásukban.

A háziorvosi kompetencialista most is sok mindent lehetővé tesz, csak az orvosok nem élnek ezzel, mert nincs megfelelő képzettségük – vélekedett Beneda Attila. A kiégett, kiöregedett háziorvosi generáció nem motivált és nem érdekelt a definitív ellátásban, a munkaerő frissítés mellett a helyettes államtitkár szerint a most sikerrel és eredménnyel működő indikátorrendszer bővítésével ösztönöznék a kollégákat erre. A problémák, hiányosságok egy részét orvosolni tudják az e-Health fejlesztésekkel, hogy az ellátás mindhárom szintjén elegendő információ álljon rendelkezésre a betegről. Emellett többen megemlítették, hogy a háziorvosok szakfelügyelete megoldatlan, márpedig enélkül a minőségi munka és betegellátás sem biztosított.


Ellátási terület: Magyarország


Az egynapos sebészet kérdéskörét dr. Kováts Attila, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke vetette fel a konferencián, jelezve, törvénybe kellene foglalni feladatait és működését, egyúttal megerősíteni az otthonápolási szolgálatokat. Erre Beneda Attila szerint is szükség van, az őszre és tavaszra tervezett egészségügyet érintő jogszabály módosítások valamelyikébe be is kerülhet, hiszen az egynapos sebészet bizonyítottan költséghatékony, a beavatkozások 30-40 százaléka lenne elvégezhető lenne ebben a formában, a mostani 10-15 százalékkal szemben. A szakpolitikus azonban arra is figyelmeztetett: bár Zombor Gábor valóban beszélt korábban arról, hogy kívánatos lenne az egynapos sebészeti ellátások TVK menetesítése, erről döntés egyelőre nem született.

A kiegészítő térítési díj beszedését illetően felmerült, van-e értelme a területi ellátási kötelezettség fenntartásának, avagy a beteg a „lábával szavazva” vigye magával a finanszírozást. A szakpolitikai és az ágazat szakmai vezetői egyelőre nem tartják időszerűnek az eltörlését, mint Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója fogalmazott: ennek segítségével tervezhető az ellátás. Beneda Attila pedig azt tette hozzá: most nem akarják növelni a betegterheket. Azt kérte, ha a kórházak számára adott is, hogy a TEK-en kívülről érkező betegektől beszedjék az ellátás HBCS forintértékének 30 százalékát, maximum százezer forintot, most, az önkormányzati választásokat megelőző 31 napban legalábbis ne tegyék meg.

Míg Lehoczky Péter szerint ez amúgy sem oldja meg a járóbeteg ellátók problémáit, Svébis Mihály is amellett érvelt, hogy a TEK-en kívülről érkezők száma az adott intézmény minőségi mutatója. Bugarszki Miklós hozzátette: a magyar állampolgárnak Magyarország az ellátási terület, járulékot sem a lakóhelyén fizet, ezért jogos az elvárása, hogy a szükségletei és szakmai szempontok szerint lássák el. Inkább kiegészítő biztosításokra, mint kiegészítő térítési díjra, vagy hálapénzre költse a pénzét a beteg, ezzel kellene lehetővé tenni a TEK-en kívüli ellátást is Kováts Attila szerint.

Kisebb jelentőséget tulajdonít azonban a 80 milliárd forintra taksált paraszolvencia tömegnek Beneda Attila, aki szerint különbséget kell tenni az előre kért, és utólag adott hálapénz között, ami nem korrupció. Szerinte csak az orvosok kis része jut borítékhoz, ez pedig nem blokkolja olyan mértékben a rendszer átalakítását, mint azt sokan gondolják – mondta a helyettes államtitkár, miközben a júniusban kinevezett Zombor Gábor kezdetektől azt hangsúlyozza: a hálapénz megszüntetése az első lépés a magyar egészségügy rendbetételében.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-09-12


Kulcsszavak

hálapénz, járóbeteg ellátás, szakrendelő, alapellátás

Kapcsolódó anyagok

A borítékok mindennemű csúsztatása

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Törzskarton-rendszer - sok bizonytalanság

Gyógyszerészek által vezetett szakrendelők

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


Beneda: a hálapénz nem blokkolja jelentősen az átalakítást