hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Befuccsolt a Semmelweis Terv?


Befuccsolt a Semmelweis Terv?

| |
 

Míg az egészségügyi ágazati vezetői szerint a szűkös anyagi lehetőségek ellenére sikerült felépíteni az új ellátórendszer kereteit, addig az egészségpolitikai elemző úgy látta, az egészségügy ma rosszabb helyzetben van, mint három évvel ezelőtt. Sinkó Eszter, az Egészségügyi Szalmai Kollégium Menedzsment és egészséggazdaságtan tagozatának elnöke ezt a véleményét azzal támasztott alá a Balatonfüreden, a XV. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia csütörtöki egészségpolitikai fórumán, hogy a rendszer a korábban nem ellátott funkcióit ma sem látja el, a betegek nehezebben jutnak a kezelésekhez, jogaikat pedig senki nem védi hatásosan.


Újratervezés


Választási év következik, fajsúlyos döntések így valószínűleg nem várhatóak az elkövetkező egy évben – legalábbis erre célzott előadásában dr. Cserháti Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egészségügyért felelős helyettes államtitkára, aki azonban bízik abban, hogy a következő ciklustól karcsúbb Parlament, amelyben már nem ülnek polgármesterek, átalakítja a döntéshozatalt is, jobb helyzetbe hozva az ágazatot.

Ha a politika nem túszként kezelné az egészségügyet, nem volna reménytelen továbblépni – vélekedett a szakpolitikus, felsorolva az elmúlt három évben elért eredményeket, megemlítve többek között azt is, várhatóan még ebben az évben tíz százalékos finanszírozási többlethez juthat az alapellátás. Erre reagálva dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke megjegyezte, úgy a tavalyi 14 százalékos emelés, mint az idén várható is csupán a „kártyapénzt” érinti, nem a háziorvosok teljes OEP bevételét. Tarthatatlannak nevezte azt is, hogy minden negyedik év „rámegy a választásokra”, holott ez „nem lehet mentség arra, hogy a következő évben nem teszünk semmit”.

Márpedig sok faladat volna, Sinkó Eszter szerint egyenesen új vízióra van szükség az ágazatban, hiszen a Semmelweis Tervben megfogalmazott feladatokat nem tudták végrehajtani, miközben az intézmények központosítása súlyosan megterhelte a munkát.


Újratervezés


Mentünk az úton, amit a politika kijelölt számunkra – jegyezte meg az államosítással kapcsolatban Cserháti, hozzátéve, szerencsés volt, hogy a kórházakkal integrált rendelők központosítása után az önálló járóbeteg-ellátók államosítására végül nem került sor.

Húszmilliárd forintos konszolidáció történt az elmúlt fél évben – mondta Cserháti Péter, ám úgy tűnik, az összeg észrevétlen maradt a rendszerben, hiszen Sinkó Eszter szerint a korábbi évek azonos időszakához viszonyítva soha ilyen mértékű eladósodottság nem volt az intézményeknél mint most, így azokat nem mentették meg a csődtől, ráadásul a dologi kiadások terhére történt a béremelés is.

Idén már négy százalék alá csökkent az egészségügy GDP arányos részesedése, s a helyzet egészen addig nem javulhat, amíg a bekerülési költségeket nem kapja meg az ágazat – vélte Éger István. Szintén a GDP arányos részesedés emelése mellett érvelt dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki azt mondta, ennek fontosságát egyelőre nem sikerül átütően megfogalmazni sem a társadalom, sem a politikusok, sem a gazdaság irányításáért felelős szakemberek számára.

Erősebb ágazati képviseletre lenne szükség Sinkó Eszter szerint is, ezért az egészségügynek a következő ciklusban önálló minisztériumra és ágazati vezetőre van szüksége, aki a kormányüléseken képviselheti az egészségügyet, mert a hét tárcáért felelős miniszter nem tudja kellő súllyal ellátni ezt a feladatot.


Béremelés kimaradókkal


Soha ennyi ember nem hagyta el a magyar egészségügyet, a rezidensek elvándorlási kedve ugyan valóban csillapodott – ahogyan ezt Cserháti Péter is megjegyezte – ugyanakkor a fiatal orvosok csak addig maradnak itthon, amíg megszerzik a szakvizsgájukat – mondta Sinkó Eszter, aki arra is figyelmeztetett, egyre nő a pályaelhagyó szakdolgozók száma.

Nem történt ágazati béremelés, holott a kórházakban nem lehet gyógyítani a gazdasági, műszaki, technikai dolgozók háttérmunkája nélkül – hívta fel a figyelmet dr. Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke. A béremelés technikája ráadásul az orvosok között is feszültségeket okoz, ma már nem kivételes eset, hogy a különféle juttatásoknak és a fizetésemelésnek köszönhetően a rezidens többet keres, mint osztályvezető főorvosa.

Nem garantált a béremelés, egyelőre nincs is jogszabályban lefektetve, hogy a következő években folytatódik majd – fogalmazta meg aggodalmait bérkérdésben Éger István, hozzátéve, hogy bár a bruttó 110 ezer forintos fizetésemelés a fekvő- és járóbeteg-ellátásban jelentős előrelépés volt, amíg a béremelés nem az orvosi életpályamodell része, addig megmaradnak a szakemberhiányból eredő ellátási problémák.

A legtöbb bérfejlesztési anomália a szakdolgozói kört érintette, a diplomások tavaly alig kaptak fizetésemelést, idén pedig a 2012-es többletet is levonták esetükben az emelés mértékéből – számolt be tagjaiktól kapott felháborodott visszajelzésekről a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) járóbeteg-ellátásért felelős alelnöke, Szánti Istvánné. Bugarszky Miklóssal, a Magyar Ápolási Egyesület elnökével együtt hívták fel a figyelmet arra, hogy a szakdolgozók szívesebben dolgoznak az állami szektorban, ez az egyes ellátási területek kiüresedését okozhatja, Bugarszky szerint az ellátórendszer biztonsága szempontjából is az általános alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszony lenne a megfelelő státusz az egészségügyben dolgozók foglalkoztatására.


Csinosítás következik


A pénz hiánya lassította a munkánkat, de a 2014-18-as ciklusban a megkezdett átalakítási folyamat befejezhető – mondta dr. Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója a konferencián. Szinte szó szerint megismételte egy tavaly novemberi szakmai rendezvényen elhangzó mondatát: az új ellátórendszer kereteit felállították, most a finomhangolás, „csinosítás” következik, amitől majd „kényelmes lesz a keretben lenni”.

A gyógyszer és földgáz közbeszerzések sikeresek voltak, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy a GYEMSZI tudta hozni az elvárt megtakarításokat, azonban a főigazgató szerint mindenképpen többletforráshoz kell jutnia jövőre az intézményrendszernek.
Kilencvenkilenc intézményük likviditási felmérése történt ment az elmúlt időszakban, sok közülük megfelelően gazdálkodott, ám közel negyven olyan kórház is van, amelyek nem állnak túl jól. Esetükben akkor is „bele kell nyúlni” a gazdálkodásba, ha több pénz lesz 2014-ben.

A folyamatokat bürokratikus eljárások lassítják, mióta a GYEMSZI a központi irányító – mondta Sinkó Eszter. Előfordul, hogy a kórházvezetők nyolc hónapot várnak arra, hogy egyes kérdésekben a fenntartónál döntés szülessen. Az államosítással elvesztek a gyors döntéshozatalból eredő előnyök is, ráadásul az átalakításnál megint a fekvőbeteg-ellátásra koncentrált a politika, és elhanyagolta az alap-, a járóbeteg- és az egyéb területek átszervezését. A helyi érdekek ismeretében kell összehangolni az erőforrás- és betegútszervezési teendőket Velkey György szerint is, ezért nagyobb szerepet kell adni a GYEMSZI területi igazgatóságainak.


Legyen minimum a minimum


A járóbeteg szakellátás helyzete a tavalyi konferencia óta nem változott, a korábban már felvetett problémák ma is fennállnak – fogalmazott összefoglalójában dr. Pásztélyi Zsolt, a Magyar Járóbeteg Szakellátási Egyesület elnöke. Javaslataik között továbbra is szerepel a kódkarbantartás revíziója, a degresszió visszaállítása, a hosszú várólistás szakmák esetén célzott többlet TVK keretek meghatározása, és a járóbeteg-ellátásban is kívánatos lenne, ha nem a finanszírozás szabná meg a minimumfeltételek rendszerét.

Ez utóbbi felvetéssel Cserháti Péter is egyetértett, mint mondta, a jogszabály „siralmas állapotban van”, markánsan át kell alakítani, ugyanolyan feltételeket diktálva mind a magán-, mind az állami ellátó számára. Dr. Paller Judit, országos tisztifőorvos arról számolt be, az engedélyezési eljárások során rendszeresen szembesülnek a hiányosságokkal, ám az „ellátási érdek” meglehetősen nagy szabadságot ad a szolgáltatóknak arra, hogy mégse tartsák be a minimumfeltételeket.

Utalva a kórházi fertőzések kapcsán a közelmúltban fókuszba került infekciókontrollra elmondta, ennek betartatása első sorban a kórházvezetés felelőssége, hiszen a dolgozó is csak akkor lesz kényes a higiéniára, ha a vezetők azt fontosnak tartják. Hozzátette azt is, az ellátás számos területe nem eszköz- és pénzfüggő, a dolgozók kiégettsége, az erőforrások hiánya azonban azt eredményezik, hogy a beteg az ellátórendszerben futószalagra kerül, és magára hagyják.

A betegért a tisztifőorvoson kívül Sinkó Eszter aggódott még, aki szerint, ha a pácienseket érdemben bevonnák a terápiába, még a jelenlegi szűkös források is jobban kihasználhatóak lennének. Emellett az erősen központosított rendszerben a beteg jogait senki nem védi, hiszen az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) helyett létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) nem rendelkezik hatósági lábbal. Így ezen a területen is szükség lenne másfajta szemléletre.

2013-09-13
eLitMed.hu, Tarcza Orsolya


Kulcsszavak

Semmelweis Terv, járóbeteg-ellátás, államosítás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

CBT-pszichoterapeuta szakképzés Debrecenben

Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Debrecenben

Tovább


CBT-pszichoterapeuta szakképzés Budapesten

A Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT-PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Budapesten.

Tovább


A tavalyi volt sorban a harmadik év, amikor megdőlt a globális melegrekord

Emellett szintén emelkedett a jelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid légköri koncentrációja. A szén-dioxid koncentrációja globálisan 402,9 ppm..

Tovább


160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel

Az elmúlt években több látványos felfedezés formálta át a mezozoikumi emlősökről kialakult képet. Az újabb eredmények szerint a jura időszakban forradalmi robbanáshoz hasonló módon jelent meg számos különféle életmódot folytató emlős.

Tovább


Befuccsolt a Semmelweis Terv?