TARTALOM

 VISSZA

 


Az orvos nem kereskedő és nem iparos!



| |
 

Az orvosoknak hivatásuk van, sem nem kereskedők, sem nem iparosok – jegyezte meg felháborodva Éger István a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen az MSZKSZ Kövér Lászlóhoz, mint a Magyar Országgyűlés elnökéhez írott levelét mutatták be. Ebben kérik annak a januárban életbelépett, a gazdasági kamarákról szóló törvénynek a módosítását, amely minden egyéni és társas vállalkozót regisztrációra, és regisztrációs díj megfizetésére kötelez. Az ötezer forintos díjat minden évben március 1-ig kell megfizetni, évente megújítva a lajstromba vételt a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamaráknál.

A törvényt tavaly decemberben, egyéni képviselői indítványként került a Parlament elé, ezzel kizárták a hivatásrendeket a véleményezésből, ezért most ezúton kell tiltakoznunk – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, az MSZKSZ soros vezetője. Sérelmezte azt is, hogy korábban szorosan együttműködtek és több ízben tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) vezetőségével, akik soha nem említették meg, hogy a szakmai testületek tagjait ilyen súlyosan érintő törvény készül.

Múlt heti ülésén az MSZKSZ úgy döntött, a szabályozás módosítását kezdeményezi úgy, hogy mindazok, akik számára amúgy is kötelező szakmai kamarai tagságot ír elő a törvény munkájuk elvégzéséhez, mentesülhessenek a regisztráció alól. A jogszabály egyébként akár arra is lehetőséget biztosít, hogy a jövőben kötelezővé tegyék a belépést az iparkamarába.

A MOK tagok mintegy felét érinti a jogszabály, így hozzávetőlegesen 80-100 millió forint bevételre számíthatna tőlük az MKIK – mondta Éger István, aki érthetetlennek tartotta, hogy miért kell évente ismételni a regisztrációt a vállalkozóként vagy magánrendelőben dolgozó kollégáknak.

Szakdolgozói körökből 30 millió forint jöhet össze a regisztrációs díjakból, hiszen nővérek, logopédusok, vagy fizikoterapeuták sokasága dolgozik vállalkozóként – összegezte Balogh Zoltán, aki azt is hozzátette, minden hivatásrendi kamaránál van nyilvántartás, így fölösleges a törvényből eredő kétszeres jegyzés.

Már megint nélkülünk döntöttek – ezt már Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke mondta, miután megjegyezte, a gyógyszerészek, gyógyszertárak tevékenysége sem tartozik az iparkamara alá. Figyelmeztetett arra is, hogy a patikusokat már amúgy is megterhelték, hiszen a helyi adókról szóló törvény módosításával idén megszűnt az egészségügyi intézmények mentessége a helyben kivethető közterhek alól. Ez utóbbi többszázezer forintos plusz költséget jelenthet a patikáknak.

Egyébként aki nem fizeti be az ötezer forintos regisztrációs díjat február végéig, attól adók módjára hajtható be.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-07

Kapcsolódó anyagok

Magyar Klinikai Onkológiai Társaság X. Jubileumi Kongresszusa

A gyógyszerész által küldött napi SMS-emlékeztető hatásossága

Ápolásról másként, avagy miről is beszélünk?

Hormezis a modern orvoslásban

A vénás pangás rontja a veseműködést - fikció vagy valóság?

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Összhangban van a régiós trendekkel a magyar egészségügy

Ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe az egészségügy területén a közép-európai országok, ám fontos különbségek is vannak közöttük, mind a struktúrában, mind a problémákra adott válaszokban – derült ki a Nézőpont Intézet Közép-európai egészségügyi körkép című, tizenegy országot vizsgáló reprezentatív közvélemény-kutatásokat is tartalmazó elemzéséből. Az elemzést bemutató október 25-ei rendezvényen közép-európai egészségügyi szakértők értekeztek a régiós egészségügyről. Összességében elmondható, hogy mi magyarok régiós összehasonlításban nem lógunk ki a sorból, sőt.

Tovább


A gazdaság ível, az egészségügy közben hanyatlik?

Sokszor elhangzott már, politikai és szakmai érvként is, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége messze több egészségügyi költést engedne, mint amennyit fordítanak rá. Ezt tükrözik nagyjából a megbetegedési és halálozási mutatóink is. Most a világ egyik legrégebbi és a legnevesebb orvosi lapja, a Lancet állítja pengeélre a magyar helyzetet, benne pedig erős bírálatot is megfogalmaz a kormány felé.

Tovább


A háziorvosok kompetenciája túlmutat a receptek, beutalók felírásán

Fejfájás, alvászavar, húgyúti fertőzés, csontritkulás, reumatológiai bántalom, bőrgyógyászati problémák? Sokszor eszünkbe se jutna, hogy ne beutalót kérjünk, hanem a háziorvosunk is segíthet. Pedig problémáink nagy része orvosolható már az alapellátásban, nincs szükség a hosszú várakozásra a különböző szakrendeléseken. Az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiuma arra hívja fel mind a páciensek, mind a kollégák figyelmét, hogy a panaszok jelentős része alapszinten is kiszűrhető, többségük akár orvosolható is.

Tovább


BETA—a beteg, az orvos, a hivatal és a hatóság találkozója

Információk első kézből - egyedülálló kezdeményezés az a tudásbörze, ahol a betegszervezetek egy egész napot tölthettek az egészségügy meghatározó képviselőivel, döntéshozóival. Megismerhették az EESZT részleteit, a betegjogok védelmének alakulását, az orvos szervezetek nyitottságát, vagy az OGYEI betegszervezetekkel való együttműködésének fontosságáról. A BETA (Betegszervezetek Akadémiája), az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által létrehozott börze, szakmai támogatója az NBF (Nemzeti Betegfórum) és a BEMOSZ (Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége). A legfőbb célja, hogy könnyebbé és hatékonyabbá tegye az orvos-beteg kommunikációt.

Tovább


Az orvos nem kereskedő és nem iparos!