hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az államtitkárság álljon ki a dolgozókért (Frissítve!)


Az államtitkárság álljon ki a dolgozókért (Frissítve!)

| |
 

Bár az egészségügyi rendszer összeomlana, ha az az öt- hatezer – más becslések szerint tíz- tizenháromezer – orvos és szakdolgozó nem folytathatná a munkát, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt, s egyéni kérelemben kell a miniszterelnökhöz folyamodniuk, hogy nélkülözhetetlen feladataikat továbbra is elláthassák. Mindeközben a megalázó folyamodványok helyett egyetlen szóval kellene kiegészíteni azt a kormányhatározatot, ami választás elé kényszeríti az orvosokat és szakápolókat.

„A minisztérium érje el, hogy kerüljön be kivételként az egészségügy is a felsőoktatás mellé a kormányhatározatba!” – fakadt ki egy budapesti konferencián Tótth Árpád, a zirci Erzsébet Kórház igazgatója azt követően, hogy Kissné dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága Egészségpolitikai főosztályának vezetője ugyanitt arról beszélt, hogy arra kéri az intézmények vezetőit, támogassák a náluk dolgozókat a kérelmek megírásában, hiszen tudásuk és személyük is nélkülözhetetlen az ágazatban.

Bár az önkormányzati fenntartásban lévő járóbeteg-ellátó intézetekre még nem vonatkozik a szabályozás, ám a főosztályvezető arra is felhívta a figyelmet, ha nem változik semmi, a május 1-től az állam fenntartásába kerülő rendelőintézetek orvosai és asszisztensei is választásra kényszerülnek majd. Ez azért is aggályos, mert míg a kérelmeket a dolgozóknak január végéig el kell juttatniuk az intézményvezetőkhöz, addig az önkormányzatoknak február 15-ig kell döntést hozniuk arról, hogy átadják-e a szakfeladatot az államnak (mindeközben egyébként nincs még meg az ennek végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályi környezet sem).

Értelmetlen, kárt okoz és céltalan az egészségügyben a kettős juttatás tilalmáról szóló törvény és a december 29-én megjelent kormányhatározat – mondta a kerekasztal-beszélgetés résztvevőjeként Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, hozzátéve, hogy nincs olyan egészségügyi dolgozó, akit el lehetne küldeni, a megüresedő státuszok betöltésének tilalma pedig még nehezebb helyzetbe hozza az intézményeket.

„Minél többet beszélünk a kötelező nyugdíjazásról, annál több probléma és kérdés merül fel ezzel kapcsolatban” – folytatta Rácz Jenő, például a felmentési idővel és annak anyagi vonzataival sem számolt senki, ami az intézetek kiadásait növelnék. A probléma egyébként orvosolható lenne a kórháztörvény elfogadásával is, amely létrehozhatná a közfinanszírozott intézményi státuszt, így az ominózus rendelkezések már nem érintenék az ágazatot. (Az EMMI Eü. ÁT főosztályvezetője szerint a kórháztörvény leghamarabb az őszi ülésszakban kerülhet a Parlament elé.) A mentességi kérelem csak bonyolultabbá teszi a folyamatokat, holott azt a kormányhatározat módosításával egyszerűen lehetne kezelni.

Egységes formátumú kérelem kidolgozását ígérték a múlt heti egyeztetésen, ám ez a segítség is elmaradt – mondta Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) elnöke, felhívva a figyelmet arra is, hogy nem rendeltek pénzt a továbbfoglalkoztatottak nyugdíjának pótlására, hiszen ha a nyugdíj összegét bérként ki kell fizetni, az mintegy 16 milliárd forint többletforrást igényelne. Súlyosan érinti a rendelkezés egyébként a diagnosztikai szakmákat, véleménye szerint ezek nélkül pedig a gyógyítás sem folytatódhat.

Megalázó, hogy egy több évtizede a szakmában dolgozó orvosnak összefoglalót kell írnia eddigi tevékenységéről, hogy megtarthassa az állását – mondta Bélteczki János, A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke, aki szerint egyébként is a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe ütközik a kormányhatározatban elrendelt eljárás. A Kjt. szerint ugyanis az intézményvezető lenne jogosult dönteni dolgozói kérvényéről. Ő arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök határozott ígéretet tett arra, hogy az egészségügy kivétel lesz a szabály alól. Megemlítette azt is, a múlt heti tárgyalásokon Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár „egyfajta szavát adta arra”, hogy senki nem kerül ki a rendszerből, akinek a munkájára szükség van, és aki dolgozni szeretne, valamint arra is, hogy aki marad, annak nem lesz kevesebb a fizetése.

Tragikusnak és nyomorultnak nevezte a helyzetet Velkey György, a Fővárosi Önkormányzat Egészségügyi Bizottságának elnöke, s mint a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház igazgatója – egyházi intézményként a rendelkezés őket nem érinti – erkölcsi alapon tiltakozott a „pénzügyi destrukciós terv” ellen. Hozzá csatlakozott Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke is, aki azt hangsúlyozta, a fiatal orvosok tutoraikat és mentoraikat veszíthetik, s súlyos hiba lenne a kényszernyugdíjazás, hiszen egyes intézményekben megszűnhet a szakellátás. „Ha Pasteurt nyugdíjazták volna, akkor ma nem ismernénk a veszettség elleni vakcinát, hiszen azt 63 évesen találta fel” – mondta Papp Magor.

A legnagyobb gondot a bizonytalanság okozza, mind a vezetőknek, mind pedig az orvosoknak, szakdolgozóknak. A kistarcsai Flór Ferenc Kórház orvosigazgatója azt jelezte, bár bíztatják a kollégákat a nyilatkozat megírására, ám azt nem tudják, hogy az engedély megadása szakma, vagy munkahelyspecifikus lesz-e? „Az adott orvosi státusz fontosságát most az dönti el, hogy hány éves az orvos, aki betölti azt – mondta dr. Decsi Tamás a Pécsi Tudomány Egyetem Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Klinika professzora, hozzátéve azt is, 47 kollégáját érinti a szabályozás.

Februárra kormányhatározatot ígért az emberi erőforrások minisztere arról, hogy az egészségügyben dolgozók mentesülnek a kötelező nyugdíjazástól, legalábbis az egyik kereskedelmi televízióban erről beszélt Balog Zoltán. Igaz, ugyanitt néhány hónapja még azt fejtegette, hogy az idősebb generációnak utat kell nyitnia a fiatal orvosok előtt.

Elmaradt a remélt ágazati vezetői kiállás, minden esetben egyénileg kell kérelmezni a továbbfoglalkoztatást annak az 1140 orvosnak és több mint 880 szakdolgozónak, akikre már most vonatkozik a kormányzati döntés - tájékoztatta a sajtót Szócska Miklós az egyeztetést követően. Az MTI híradása szerint ez idén összesen mintegy 6500 egészségügyi dolgozót érint. Az államtitkár azt is hozzátette, a kérelmeket a kormány az intézményekkel együttműködve "szervezett formában" kezeli.

Az orvosok és szakdolgozók munkaadójuktól január 25-ig kapnak tájékoztatást az új szabályokról, majd 15 napjuk lesz nyilatkozni arról, meg kívánják-e őrizni munkahelyüket. Az államtitkár kiemelte, a kormány célja, hogy felmérje, hány dolgozóra van szüksége az egészségügynek, a megfelelő létszámkeret kialakítása közben pedig a szakmai szervezetekkel is egyeztetnek.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-17


Kulcsszavak

nyugdíjazás, kórháztörvény, egyéni nyilatkozat

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


Az államtitkárság álljon ki a dolgozókért (Frissítve!)