TARTALOM

 VISSZA

 


Átveri az egészségügyi vezetés a kormányt?


Tarcza Orsolya
| |
 

Szuperkoncentrált döntési helyzetbe hozta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárt az augusztus végén az a kormányrendelet saláta, amely szeptember elsejével hatályos. Többek között ez hangzott el a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, ahol szó esett arról is, hogy a mentőápolók közül sokan képesítés nélkül dolgoznak, és beharangozták a NEK hamarosan útnak induló országjárását is. Utóbbi célja, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét a törvény szerint járó egészségügyi ellátás hiányosságaira.

A kormányrendelet saláta lehetővé teszi, hogy az egészségügyi államtitkár egy személyben, szakmai kritériumok nélkül dönthessen arról, melyik intézmény milyen területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik, szintén az ő belátására bízva azt is, milyen teljesítményvolumen-korlátot határoz meg az egyes intézményeknél. Gilly Gyula, a NEK állandó szakértője szerint mindez lehetővé teszi, hogy az államtitkárság ott és azt az intézményt zárja majd be, amelyiket és ahol akarja.

Bár fentiek kétség nélkül szabad kezet adnak a tervezett struktúraátalakításhoz, ám Gilly szerint a Semmelweis Terv jogi státusz híján nem tekinthető kormányprogramnak, így az csupán egy dolgozat, amelyben nincsenek meghatározva a célok, sem az elérendő végállapot. Nem lehet pontosan tudni mi, és mikorra valósul meg, s most ennek a ködös célállapotnak az eléréséhez kapott szabad kezet az államtitkár. Ahogyan számonkérhetetlenül hozhat döntéseket az E-alap felett is. A szakértő szerint jelenleg csupán egyetlen kritérium a biztos, amely szerint a fekvőbeteg intézményeket 60, míg a járóbeteg-ellátókat 30 perc alatt kell elérniük a betegeknek. Ennek alapján sarkított esetben akár az is előfordulhatna, hogy Budapesten csupán egyetlen kórház marad.

Biztos, hogy a kormány nem tudja mit fogadott el, nincs tisztában a rendeletsaláta hatásaival – vélte Gilly Gyula, aki szerint azért nagy a hallgatás az ágazatban, mert a hónap eleje óta bármelyik intézmény finanszírozása bármikor megvonható. A NEK ezért most felszólítja a kormányt a módosítások visszavonására, és Alkotmánybírósághoz is fordul. A kormányrendelet-saláta ugyanis hasonló helyzetet hozott létre, mint 2006-ban a Molnár Lajos nevéhez köthető, az egészségügy fejlesztéséről szóló törvény, amelynek bizonyos passzusait 2008-ban helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság, azzal indokolva döntését, hogy sérült a jogorvoslat lehetősége, hiszen a törvény nem szab szempontokat, amelyek alapján a bíróság el tudna járni. Mivel az új alaptörvényben a két érintett passzus ugyanúgy szerepel, mint a 1949. évi XX. törvényben, így a NEK úgy ítélte meg, a rendeletmódosítások is alkotmánysértők.

A mentőápolók csaknem fele szakképesítés nélkül vonul ki ellátni a betegeket, a NEK álláspontja szerint ezt a helyzetet jogszabály módosításokkal sürgősen orvosolni kell. Minderre a kötelező kamarai tagfelvétel során derült fény, és Kubányi Jolán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke szerint ez nem csak a sürgős segítségre szorulók biztonságos ellátását veszélyezteti, hanem a szakképzett dolgozókkal szemben sem tisztességes. A szakképzetlen személyzet alkalmazása nem csupán a mentőknél jellemző, hanem más területeken is, ezért olyan jogszabályi hátteret kell teremteni, amely kizárja, hogy szakképzetlen dolgozó munkába állhasson.

Az ország kistérségeinek mintegy felében nem működik védőnői szolgálat, ami súlyosan sérti a többnyire amúgy is hátrányos településeken élő állampolgárok, s első sorban a gyermekek egészséghez való jogát. Mindez az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentéséből derült ki. Ebből kiindulva, s az ágazatban fellelhető többi anomáliát is szem előtt tartva a NEK a betegszervezetekre és a civilekre támaszkodva országjáró kampánykörutat szervez. Ennek célja, hogy az állampolgárokkal ismertessék, mi az a szolgáltatás, amit nem kapnak meg annak ellenére, hogy jár nekik. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) elnöke elmondta, az akció formájának kimunkálása még folyamatban van, a találkozók, a helyi és országos rendezvények fő célja az állampolgárok informálása.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-28


Kulcsszavak

NEK, EDDSZ, MESZK

Kapcsolódó anyagok

Az extracelluláris mátrix, a kollagének és biomarkereik jelentősége a hypertonia kifejlődésében és előrejelzésében, a legújabb irodalmi adatok tükrében

A CONADPER-HU program eredményei: vérnyomáscsökkentés, célvérnyomás-elérés, a célvérnyomást befolyásoló tényezők, a gyógyszeres kezelés jellemzői

Ahány szakma, annyiféle feladat

Beszámoló az Egészségügyi Szakdolgozók II. Országos Alapellátási Konferenciájáról

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Innovációk a Lelki Egészség Területén

2018. november 14.-én kerül megrendezésre, Innovációk a Lelki Egészség Területén címmel a XXII. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia. Az utóakkreditációban várhatóan öt kredipontot érő konferencia helyszíne: Országos Közegészségügyi Intézet, 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2.

Tovább


Szívvel-lélekkel pszichokardiológiai konferencia

Hiánypótló képzés a vezető haláloknak számító szív-és érrendszeri kórképekről és a hátterükben álló, életmóddal összefüggő kockázati tényezők szerepéről, pszichoszociális rizikófaktorokról - kardiológusoknak, belgyógyászoknak, klinikai szakpszichológusoknak. Remek előadók, multidiszciplináris program, esetmegbeszélő csoport. OFTEX: 12 kreditpont.

Tovább


Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Tovább


Nőtt a klinikai gyógyszervizsgálatok száma és bevétele Debrecenben

Öt év alatt megduplázódott a klinikai gyógyszervizsgálatok száma a Debreceni Egyetemen (DE), az ebből származó árbevétel pedig háromszorosára nőtt és csaknem elérte az 5,5 milliárd forintot - közölte az egyetem gyógyszerfejlesztési koordinációs központjának igazgatója.

Tovább


Átveri az egészségügyi vezetés a kormányt?