hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Átveri az egészségügyi vezetés a kormányt?


Tarcza Orsolya
| |
 

Szuperkoncentrált döntési helyzetbe hozta Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárt az augusztus végén az a kormányrendelet saláta, amely szeptember elsejével hatályos. Többek között ez hangzott el a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) szerdai ülését követő sajtótájékoztatón, ahol szó esett arról is, hogy a mentőápolók közül sokan képesítés nélkül dolgoznak, és beharangozták a NEK hamarosan útnak induló országjárását is. Utóbbi célja, hogy felhívja az állampolgárok figyelmét a törvény szerint járó egészségügyi ellátás hiányosságaira.

A kormányrendelet saláta lehetővé teszi, hogy az egészségügyi államtitkár egy személyben, szakmai kritériumok nélkül dönthessen arról, melyik intézmény milyen területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik, szintén az ő belátására bízva azt is, milyen teljesítményvolumen-korlátot határoz meg az egyes intézményeknél. Gilly Gyula, a NEK állandó szakértője szerint mindez lehetővé teszi, hogy az államtitkárság ott és azt az intézményt zárja majd be, amelyiket és ahol akarja.

Bár fentiek kétség nélkül szabad kezet adnak a tervezett struktúraátalakításhoz, ám Gilly szerint a Semmelweis Terv jogi státusz híján nem tekinthető kormányprogramnak, így az csupán egy dolgozat, amelyben nincsenek meghatározva a célok, sem az elérendő végállapot. Nem lehet pontosan tudni mi, és mikorra valósul meg, s most ennek a ködös célállapotnak az eléréséhez kapott szabad kezet az államtitkár. Ahogyan számonkérhetetlenül hozhat döntéseket az E-alap felett is. A szakértő szerint jelenleg csupán egyetlen kritérium a biztos, amely szerint a fekvőbeteg intézményeket 60, míg a járóbeteg-ellátókat 30 perc alatt kell elérniük a betegeknek. Ennek alapján sarkított esetben akár az is előfordulhatna, hogy Budapesten csupán egyetlen kórház marad.

Biztos, hogy a kormány nem tudja mit fogadott el, nincs tisztában a rendeletsaláta hatásaival – vélte Gilly Gyula, aki szerint azért nagy a hallgatás az ágazatban, mert a hónap eleje óta bármelyik intézmény finanszírozása bármikor megvonható. A NEK ezért most felszólítja a kormányt a módosítások visszavonására, és Alkotmánybírósághoz is fordul. A kormányrendelet-saláta ugyanis hasonló helyzetet hozott létre, mint 2006-ban a Molnár Lajos nevéhez köthető, az egészségügy fejlesztéséről szóló törvény, amelynek bizonyos passzusait 2008-ban helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság, azzal indokolva döntését, hogy sérült a jogorvoslat lehetősége, hiszen a törvény nem szab szempontokat, amelyek alapján a bíróság el tudna járni. Mivel az új alaptörvényben a két érintett passzus ugyanúgy szerepel, mint a 1949. évi XX. törvényben, így a NEK úgy ítélte meg, a rendeletmódosítások is alkotmánysértők.

A mentőápolók csaknem fele szakképesítés nélkül vonul ki ellátni a betegeket, a NEK álláspontja szerint ezt a helyzetet jogszabály módosításokkal sürgősen orvosolni kell. Minderre a kötelező kamarai tagfelvétel során derült fény, és Kubányi Jolán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) alelnöke szerint ez nem csak a sürgős segítségre szorulók biztonságos ellátását veszélyezteti, hanem a szakképzett dolgozókkal szemben sem tisztességes. A szakképzetlen személyzet alkalmazása nem csupán a mentőknél jellemző, hanem más területeken is, ezért olyan jogszabályi hátteret kell teremteni, amely kizárja, hogy szakképzetlen dolgozó munkába állhasson.

Az ország kistérségeinek mintegy felében nem működik védőnői szolgálat, ami súlyosan sérti a többnyire amúgy is hátrányos településeken élő állampolgárok, s első sorban a gyermekek egészséghez való jogát. Mindez az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentéséből derült ki. Ebből kiindulva, s az ágazatban fellelhető többi anomáliát is szem előtt tartva a NEK a betegszervezetekre és a civilekre támaszkodva országjáró kampánykörutat szervez. Ennek célja, hogy az állampolgárokkal ismertessék, mi az a szolgáltatás, amit nem kapnak meg annak ellenére, hogy jár nekik. Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ) elnöke elmondta, az akció formájának kimunkálása még folyamatban van, a találkozók, a helyi és országos rendezvények fő célja az állampolgárok informálása.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-09-28


Kulcsszavak

NEK, EDDSZ, MESZK

Kapcsolódó anyagok

Eosinophil granulomatosus polyangitis

In memoriam Dr. Hegedűs Katalin

Személyes nekrológ Láng István akadémikusnak (1931-2016)

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus

Életének 84. évében október 21-én elhunyt Magyar Kálmán Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja és a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet professor emeritusa, aki egyebek mellett a központi idegrendszerre ható gyógyszerek hatásmódjának biokémiai vizsgálata terén ért el nemzetközi figyelmet is kiváltó eredményeket - közölte az MTA.

Tovább


Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Átveri az egészségügyi vezetés a kormányt?