hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Álmodni lehet, de nyesegetik a szárnyakat


Álmodni lehet, de nyesegetik a szárnyakat

| |
 

A forrásokban bővelkedő 2007-2013-as időszak után, amikor az egészségügy összesen 482 milliárd forintos, célzott keretre pályázhatott az operatív programokban, a jövő évtől induló, 2020-ig tartó ciklusban mindösszesen 90 milliárd forint lesz a projektekre, ráadásul ezen az erőforrás tárcához tartozó hét másik ágazattal kell osztoznia. Minderről dr. Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója beszélt a Figyelő című hetilap Medicina Szimpóziumán kedden, Budapesten.

Merjenek nagyot álmodni! – ezzel az üzenettel hívta fel májusban stratégiai terv elkészítésére a fenntartása alá tartozó intézmények vezetőit a GYEMSZI. A következő, hét éves pályázati ciklusra készülve az ellátók javaslatait figyelembe véve, a Semmelweis Tervben megfogalmazott ágazati célok szem előtt tartásával végül a GYEMSZI koordinálja az országos fejlesztési koncepcióba illeszthető helyi pályázatokat. A már beérkezett stratégiai tervek ismeretében a főigazgató úgy fogalmazott: „van feladat nyesegetni a szárnyakat”.

Ugyanakkor hozzátette azt is, a most véget érő ciklusban az utolsó pillanatban történt, célorientált átszervezések mellett – amelyet az előző politikai ciklusban meghatározott keretek között kellett megtenni – elég sok forrás „bent ragadt”, pedig az uniós költségvetésből dedikáltan részesült az ágazat, azon belül külön a járó- és fekvőbeteg ellátás is. Ennek ellenére a nyertes pályázatok közel 50 százaléka csak idén született meg.

Ezt megelőzően a nem megalapozott tervezés miatt olyan beruházásokra fordítottak pénzt, amelyek használhatósága kétséges, hiszen sem elegendő munkaerő, de még megfelelő képzés sem állt rendelkezésre a fenntartásukhoz. A magyar egészségügyi rendszer a most véget érő ciklusban még nem állt készen arra, hogy pályázzon, mostanra a gyakorlatot megszerezték, ellenben minimális lesz a pénzügyi keret – összegezte a főigazgató.


Cselezéssel bővíthető a keret


A jövőre induló ciklusra hamarabb kellett volna elkezdeni a felkészülést – vélekedett dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság alelnöke, aki szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségipar fejlesztésére, kis „cselezéssel” a más területekre szánt uniós forrásokból is le lehet csípni az ágazat javára. Erre reflektálva Török Krisztina azt mondta, valóban fél éves csúszásban vannak a tervezéssel.

Hátha a beszállítónak is van jó ötlete – mondta dr. Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója, aki szerint nekik egyelőre csak annyi szerep jut, hogy „tegyenek nagyon jó ajánlatot”. Pedig az egészségügyi célokat „becsomagolva” akár energiacsökkentési projektekre is pályázhatna az ágazat, ha a beszállítói kört is beavatnák a tervezésbe. A szereplők széleskörű bevonásával elkerülhető lenne, hogy alá- vagy fölé tervezzék az egyes tételeket.


Műhelyek kellenek


Nem az európai gyakorlatnak megfelelő egészségpolitikai döntések születtek, a sürgősségi ellátás fetisizálása is ezek közé tartozott, amelynek következtében most üresen áll az uniós pénzből kiépített infrastruktúra – vélekedett dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója. A professzor szerint a következő ciklus fő feladata a tehetség és az innovatív munkaerő megtartása, „mert csak az fog itthon maradni, akinek az életpályamodell mellett megfelelő munkát is tudnak biztosítani”. Ennek érdekében erősíteni kell a műhelyeket, ezt szolgálhatná az is, ha megvalósulna a tüdő transzplantáció hazatelepítése Bécsből.

A radiológiában kiemelten fontos, hogy egyetemi központokban legyenek a műhelyek, amelyek az utóbbi években kiüresedtek, csak a pécsi klinikáról 15 szakember ment külföldre. Prof. dr. Bogner Péter, a Neuro CT Pécsi Diagnosztikai Központ vezetője úgy vélte, a telemedicina humánerőforrás „ragasztóanyagot” jelenthet, hiszen segítségével a külföldi tudást vissza tudjuk hozni a hazai ellátásba, és ezeket a rendszereket az oktatásban is használni lehet.

Eddig minden kórház várat épített magának, ennek most vége – szögezte le Török Krisztina. Hangsúlyozta azt is, a külön lobbi erők az egészségügyben nem vezetnek sehová, így az eddigiektől eltérő, új típusú szervezésre van szükség, adatokra alapozva, ezért az intézményektől bekért stratégiai tervek alapján a GYEMSZI-ben dől el, ki, mikor, mire pályázhat majd. Megfelelő anyagokra, adatokra, számokra támaszkodva, a kormány preferenciáinak pontos ismeretében jó eséllyel indulhat az ágazat az uniós forrásokért.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-06-05


Kulcsszavak

uniós forrás, operatív program, pályázat

Kapcsolódó anyagok

Indulnak az idei MESZK-pályázatok!

Elismerés a jövő építéséért

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Álmodni lehet, de nyesegetik a szárnyakat