hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Álmodni lehet, de nyesegetik a szárnyakat


Álmodni lehet, de nyesegetik a szárnyakat

| |
 

A forrásokban bővelkedő 2007-2013-as időszak után, amikor az egészségügy összesen 482 milliárd forintos, célzott keretre pályázhatott az operatív programokban, a jövő évtől induló, 2020-ig tartó ciklusban mindösszesen 90 milliárd forint lesz a projektekre, ráadásul ezen az erőforrás tárcához tartozó hét másik ágazattal kell osztoznia. Minderről dr. Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója beszélt a Figyelő című hetilap Medicina Szimpóziumán kedden, Budapesten.

Merjenek nagyot álmodni! – ezzel az üzenettel hívta fel májusban stratégiai terv elkészítésére a fenntartása alá tartozó intézmények vezetőit a GYEMSZI. A következő, hét éves pályázati ciklusra készülve az ellátók javaslatait figyelembe véve, a Semmelweis Tervben megfogalmazott ágazati célok szem előtt tartásával végül a GYEMSZI koordinálja az országos fejlesztési koncepcióba illeszthető helyi pályázatokat. A már beérkezett stratégiai tervek ismeretében a főigazgató úgy fogalmazott: „van feladat nyesegetni a szárnyakat”.

Ugyanakkor hozzátette azt is, a most véget érő ciklusban az utolsó pillanatban történt, célorientált átszervezések mellett – amelyet az előző politikai ciklusban meghatározott keretek között kellett megtenni – elég sok forrás „bent ragadt”, pedig az uniós költségvetésből dedikáltan részesült az ágazat, azon belül külön a járó- és fekvőbeteg ellátás is. Ennek ellenére a nyertes pályázatok közel 50 százaléka csak idén született meg.

Ezt megelőzően a nem megalapozott tervezés miatt olyan beruházásokra fordítottak pénzt, amelyek használhatósága kétséges, hiszen sem elegendő munkaerő, de még megfelelő képzés sem állt rendelkezésre a fenntartásukhoz. A magyar egészségügyi rendszer a most véget érő ciklusban még nem állt készen arra, hogy pályázzon, mostanra a gyakorlatot megszerezték, ellenben minimális lesz a pénzügyi keret – összegezte a főigazgató.


Cselezéssel bővíthető a keret


A jövőre induló ciklusra hamarabb kellett volna elkezdeni a felkészülést – vélekedett dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság alelnöke, aki szerint a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani az egészségipar fejlesztésére, kis „cselezéssel” a más területekre szánt uniós forrásokból is le lehet csípni az ágazat javára. Erre reflektálva Török Krisztina azt mondta, valóban fél éves csúszásban vannak a tervezéssel.

Hátha a beszállítónak is van jó ötlete – mondta dr. Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója, aki szerint nekik egyelőre csak annyi szerep jut, hogy „tegyenek nagyon jó ajánlatot”. Pedig az egészségügyi célokat „becsomagolva” akár energiacsökkentési projektekre is pályázhatna az ágazat, ha a beszállítói kört is beavatnák a tervezésbe. A szereplők széleskörű bevonásával elkerülhető lenne, hogy alá- vagy fölé tervezzék az egyes tételeket.


Műhelyek kellenek


Nem az európai gyakorlatnak megfelelő egészségpolitikai döntések születtek, a sürgősségi ellátás fetisizálása is ezek közé tartozott, amelynek következtében most üresen áll az uniós pénzből kiépített infrastruktúra – vélekedett dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának igazgatója. A professzor szerint a következő ciklus fő feladata a tehetség és az innovatív munkaerő megtartása, „mert csak az fog itthon maradni, akinek az életpályamodell mellett megfelelő munkát is tudnak biztosítani”. Ennek érdekében erősíteni kell a műhelyeket, ezt szolgálhatná az is, ha megvalósulna a tüdő transzplantáció hazatelepítése Bécsből.

A radiológiában kiemelten fontos, hogy egyetemi központokban legyenek a műhelyek, amelyek az utóbbi években kiüresedtek, csak a pécsi klinikáról 15 szakember ment külföldre. Prof. dr. Bogner Péter, a Neuro CT Pécsi Diagnosztikai Központ vezetője úgy vélte, a telemedicina humánerőforrás „ragasztóanyagot” jelenthet, hiszen segítségével a külföldi tudást vissza tudjuk hozni a hazai ellátásba, és ezeket a rendszereket az oktatásban is használni lehet.

Eddig minden kórház várat épített magának, ennek most vége – szögezte le Török Krisztina. Hangsúlyozta azt is, a külön lobbi erők az egészségügyben nem vezetnek sehová, így az eddigiektől eltérő, új típusú szervezésre van szükség, adatokra alapozva, ezért az intézményektől bekért stratégiai tervek alapján a GYEMSZI-ben dől el, ki, mikor, mire pályázhat majd. Megfelelő anyagokra, adatokra, számokra támaszkodva, a kormány preferenciáinak pontos ismeretében jó eséllyel indulhat az ágazat az uniós forrásokért.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-06-05


Kulcsszavak

uniós forrás, operatív program, pályázat

Kapcsolódó anyagok

Pályázati Felhívás - Segítő szakmában dolgozó alkotók részére

700 000 Ft összdíjazású médiapályázat limfómákkal kapcsolatosan

Dr. Szabó György ösztöndíj

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Több mint 11,5 milliárd forint 400 kutatónak

Több mint 400 kutató és kutatási projekt nyert összességében 11,5 milliárd forintot meghaladó támogatást a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjaiban. A támogatások 40 százalékát 40 év alatti kutatók nyerték el.

Tovább


Hatezer négyzetkilométer kiterjedésű jégtömb vált le az Antarktiszról

A jégtömb elszakadását egy amerikai műhold észlelte szerdán.A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket.

Tovább


Népegészségügyi prevenció Magyarországon 2017

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2017. évi hivatalos video-összefoglalója.

Tovább


Alföldi István: gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia

Gyökeresen változtatja meg a világot a mesterséges intelligencia. Ezekre a változásokra fel kell készülni, és ebben kiemelkedő szerepe van az oktatásnak...

Tovább


Álmodni lehet, de nyesegetik a szárnyakat