Az elmúlt időszakban 32 ezer 25-65 év közötti nő kapott meghívót térítésmentes, szervezett méhnyakszűrésre, amelyet az ötezer fő alatti kistelepüléseken a védőnők végeznek. Védőnői méhnyakszűrésre uniós keretből már 2009 óta van lehetőség, a két éves pilotprogramban 236 védőnő végzett mintavételeket, a meghívottak 15 százaléka vett részt a szűrésen. Ennek alapján az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala 2013-ban indította el azt a programját, amelynek célja az országos lefedettség biztosítása, hogy minél több nőt lakhelyéhez közel szűrhessenek. Februártól újabb 154 védőnő fogadja a pácienseket a nővédelmi tanácsadás keretében, így országosan már 344 tanácsadóban érhető el a szolgáltatás. Védőnői méhnyakszűrés az ország 534 településén, közöttük a Fejér megyei Vál községben is működik, ahol Kárpáti Hajnalka védőnő már a pilot programban is dolgozott. A legmagasabb számban a pilotprojekt első évében, 2009-ben jelentkeztek nála mintavételre, akkor 116 kenetet küldött el laborvizsgálatra, 2014 októberéig pedig 26 darabot. Mint mondja, az ÁNTSZ listája alapján személyesen keresi fel a hölgyeket, és hívja fel a figyelmüket a szűrés fontosságára. Arról, hogy hány asszonyhoz jutott el, közülük hányan nem éltek a szűrés lehetőségével, és milyen indokkal maradtak távol, jelentést kell küldenie az ÁNTSZ országos szűrési rendszerébe. Akár évente is mennének Van, aki minden évben megkérdezi Kárpáti Hajnalkától, hogy mehet-e hozzá vizsgálatra, ám erre a szervezett szűrés keretében csak háromévente van lehetőség. A védőnő tapasztalatai szerint olyan asszonyok is megjelennek a tanácsadóban, akik már harminc éve nem voltak méhnyakszűrésen, de akadnak olyanok is, akik szemérmességből, vagy arra hivatkozva, hogy nincsen panaszuk, elutasítják a lehetőséget. Közülük sokan nem csak Hajnalkához, de nőgyógyászhoz sem mennek el. A hölgyeket a védőnői tanácsadóban hétfő délutánonként várja szűrésre, de ha valaki csak pénteken este hatkor ér rá, akkor is megoldható a mintavételre. Többek között ez a rugalmas időpontválasztás az, ami miatt sikeressé teszi a programot, de az is vonzó lehet, hogy nincsen utazási költség és várakozási idő, mint a szakrendelőben. A kenet levétele mellett Kárpáti Hajnalka válaszol a felmerülő kérdésekre, és az intim higiénével kapcsolatos tanácsokkal is ellátja a pácienseit. A sejtkenet minták vizsgálatát OEP finanszírozott, validált laboratóriumokban végzik, a védőnők 400 forintot kapnak kenetenként, a levett minták hibaszázaléka nem magasabb a védőnőknél, mint a nőgyógyász szakorvosoknál. A lelet 2-3 héten belül érkezik vissza a védőnőhöz, aki „nem negatív minta” esetén köteles tájékoztatni és orvoshoz irányítani a pácienst. Kárpáti Hajnalka ilyenkor utánköveti a beteget, ügyelve rá, hogy felkeresse az orvost, és ne kallódjon el a rendszerben. Rendezetlen adatok A behívólista frissítésén még javítania kell az ÁNTSZ-nek, Kárpáti Hajnalka lajstromában időnként olyan asszonyok nevei is szerepelnek, akik méh- vagy méhnyak eltávolításon estek át, éppen várandósgondozásban részesülnek, elköltöztek vagy elhunytak. Gyakran keres fel olyanokat is, akik magán nőgyógyásznál voltak szűrésen. Az eLitMed.hu megkeresésére az ÁNTSZ OTH arról tájékoztatott, most fejeződött be annak az informatikai infrastruktúrának a kialakítása, amely alkalmas lesz a jogszabályban lehetővé tett adatszolgáltatásra. Az informatikai fejlesztéssel párhuzamosan türelmi időt biztosítanak a magánpraxisukban méhnyakszűrést végző nőgyógyászoknak, felkészülési időt hagyva mind a hivatal, mind a szolgáltatók számára, hogy a későbbiekben megfelelő minőségű és tisztaságú adatbázis alakulhasson ki. Az új rendszer lehetőséget ad arra, hogy a szervezett népegészségügyi célú méhnyakszűrésre szóló meghívók kiküldésénél figyelembe vegyék a korábban, magánrendelésen elvégzett vizsgálatokat, ezzel elkerülve az esetleges átfedéseket. Kérdésünkre, hogy pontosan mikortól, hol és hogyan válik elérhetővé az orvosok számára a jelentési felület, egyelőre nem tudtak választ adni. Országosan terjesztenék Magyarország a rákbetegségekre visszavezethető halálozások számát tekintve a legrosszabbak között van az Unióban, a méhnyakrák miatti relatív halálozási kockázat az európai uniós országok átlagának mintegy háromszorosa. A méhnyakrák miatt bekövetkező halálozások száma évek óta nem változik, évente közel 400 nő hal meg emiatt annak ellenére, hogy a betegség kialakulása szűrővizsgálattal megelőzhető, az időben felismert elváltozás jó eredményekkel gyógyítható. A kibővített nővédelmi tanácsadást ez év közepétől már kötelező feladatként kell ellátnia valamennyi területi védőnőnek. Onnantól kezdve a szűréseket az addig uniós forrásból finanszírozott vizsgálatokat OEP kasszából kell fedezni. Míg egyelőre a védőnők önként jelentkezhetnek a mintavételi továbbképzésekre, 2015 júniusától a méhnyakszűrés a posztgraduális képzés kötelező részévé válik. Miközben korábban azt ígérték, hogy a tanácsadókat minden, a méhnyakszűrés elvégzéséhez szükséges felszereléssel is ellátják, a legutóbb megjelent Magyar Közlönyből kiderül, hogy az emberi erőforrások miniszterének rendelete szerint a szükséges informatikai és egyéb eszközöket nem májustól, hanem csak októbertál biztosítják azoknak a védőnőknek, akik eddig nem kapták meg ezeket. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2015-02-19