hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Aki nem fogad el hálapénzt, nehéz helyzetbe kerül


Aki nem fogad el hálapénzt, nehéz helyzetbe kerül

| |
 

Kiszolgáltatottságban tarja az orvost és a beteget, torzítja a bizalmi viszonyt, amely a gyógyítás alapja – vélekedtek a hálapénzről annak a szerdai, budapesti fórumnak a résztvevői, amelyet a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) szervezett. Demonstrálva, hogy a jelen rendszerrel baj van, nem csak az orvosszervezetek, hanem szokatlan módon a gyógyszergyártók képviselői is elfogadták a meghívást a Hála-Pénz - hálát a betegtől pénzt az államtól - Kampány sajtóeseményére. Végül ismét a több évtizedes felhívás kapott hangsúlyt a rendezvényen: több pénz kell az ágazatnak, és magasabb fizetések az orvosoknak.

Miért nem történt rendszerváltás az egészségügyben? – tette fel a kérdést dr. Dénes Tamás, az MRSZ elnöke. Úgy vélte, az elmúlt évtizedek mindenkori döntéshozóinak hibája, hogy nem szűnt meg az a kiszolgáltatottság, amelyben a hálapénz tartja mind az orvost, mind pedig a beteget, holott a kutatások azt igazolják, hogy valamennyien elutasítják a paraszolvencia rendszerét. Az orvosmigráció egyik oka a hálapénz, s bár a béremeléseknek köszönhetően csillapodott az elvándorlás, de továbbra is kritikus a szakorvoshiány. Mint mondta, a Rezidens Szövetség, együttműködésben több ágazati szervezettel, olyan javaslatokon dolgozik, amelyek lehetővé teszik, hogy kivezessék a rendszerből a hálapénzt, de megjegyezte azt is, nehéz helyzetben van ma Magyarországon az az orvos, aki nem fogad el paraszolvenciát.

Nem kérnek lehetetlent az elnök szerint, amikor 300 ezer forintban határoznák meg a kezdő orvosok fizetését, amely egyébként nagyjából annyi, amennyit ma egy rezidens a különféle hiányszakmás pótlékokkal, ösztöndíjakkal megkaphat –folytatta Dénes Tamás. Ugyanakkor nem látják a hosszú távú terveket arra, mi történik például az ösztöndíjak lejártával.

Az orvosi életpályamodell bevezetése mellett az egészségügy GDP arányos részesedésének növelésében látja a megoldást dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, aki szerint az idei költségvetésből példátlanul kevés jutott az ágazatnak, és a jövő évi büdzsé tervezése sem kecsegtet forrástöbblettel. Elmondta azt is, hogy míg 3,5 évvel ezelőtt az alapellátás megerősítését tűzték ki célul a döntéshozók, a háziorvosi rendszer máig is az „ígéretekből él”. Úgy vélte, az alapellátóknak a jelenlegi 88 milliárd forint kétszeresére lenne szüksége a megfelelő működéshez, míg az egészségügy 800 milliárd forintos részesedését a másfélszeresére kellene emelni.


Baj lenne, ha most betiltanák


Soha nem fogadtam el hálapénzt, s bár nem könnyű, de sokan vannak ezen az úton – kezdte személyes felütéssel dr. Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója, aki kezdő orvosként azért döntött ekként, mert úgy érezte, ettől sérülne a közte és betegei között a bizalmi viszony. Úgy vélte, rendszerszinten nem lehet fellépni a hálapénz ellen mindaddig, amíg az orvosok fizetése nem emelkedik elfogadható szintre, egy esetleges erőteljes tiltás a jelenlegi helyzetben azonban működési problémákat okozna.

A paraszolvencia elleni küzdelem egyik fontos lépése az elmúlt két év bérpolitikája, ugyanakkor Velkey György felhívta a figyelmet arra, hogy rendezetlen maradt a mozgóbérek kérdésköre, és az intézmények műszaki, gazdasági dolgozói kimaradtak s fizetésemelésből. Szintén a hálapénz rendszerének felszámolását segítette a kapacitások kitisztítása, a progresszivitási szintek kialakítása, a betegutak megalapozása. Ugyanakkor innen el kell jutni a társadalombiztosítási alapcsomag meghatározásáig, hiszen a beteg most a paraszolvenciával igyekszik extra szolgáltatásokat „vásárolni” az ellátórendszerben.

A kórházaknak évente 60-80 milliárd forinttal több pénzre lenne szükségük, a mozgóbérek rendezésére 17-18 milliárd forint kellene, míg a béremelésekre, egyéb juttatásokra 25-30 milliárd forintos többlet lenne reális – fejtette ki álláspontját már a Magyar Kórházszövetség elnökeként Velkey.

Jelentős, átlagosan 106 ezer forintos béremelést kaptak az orvosok az elmúlt időszakban, ugyanakkor a GDP arányosan négy százalék alatti egészségügyi büdzsé nem elegendő az ellátórendszer fenntartásához – ezt már dr. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke mondta. Szerinte a kezdő orvosoknak a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér másfélszeresét, míg a szakorvosoknak ennek háromszorosát kellene megkapniuk fizetésként. A legfontosabb feladatnak viszont az elvándorolt szakorvosgárda visszacsábítását, a szakmai perspektíva biztosítását tartotta, mert az intézményekben – különösen vidéken – kevés a fiatal, és sokan továbbra is külföldi munkavállalásban gondolkodnak.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-09-26


Kulcsszavak

rezidens, hálapénz, béremelés

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

A családorvosok alvási apnoéval kapcsolatos ismeretei és attitűdjei. Megvalósul-e az OSAS szűrése a járművezetők egészségi alkalmasságának vizsgálata során?

A borítékok mindennemű csúsztatása

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

Hozzászólások:

2.,   Matko Ida mondta   2013. Szeptember 27., Péntek 13:45:06
Az orvosmigració oka a munkáért, külföldön , hívatalosan kapható magas fizetés, a hazai körülmények között elképzelhetetlenül kiegyensulyozott , orvost támogató munkakörülmények. A "hálapénz" nem ok, hanem a rosszul szervezett, diszfunkcionálisan működő egészségügyi rendszerben tapasztalható tünet.Ez utóbbinak a szigorúan vett orvosetikához semmi köze! A betegtől finoman vagy kevésbé elviselhető eszközökkel kikövetelt "hálapénz" a rendszerben meglevő egyéb korrupdciós technikák közül csak az egyik - és legalább saját magunkat ne áltassuk - rendszerben forgó szürke pénznek kisebb hányada.Átlátható rendszer kialakítása a lényeges, az etikai fékek(ha létezik ilyen?) más pályán játszanak.
1.,   Dr Kramm Hedvig mondta   2013. Szeptember 26., Csütörtök 21:56:03
Férjemmel együtt orvosok vagyunk, 1978-ban végeztünk. Finnyás természetű lévén kezdettől fogva elutasítom a paraszolvenciát, viszont annak örültem, amikor férjem hozott haza némi adómentes fizetés-kiegészítést. (Az adózás kérdése csak a rendszerváltás környékén merült fel.) A munkából hazatérve a férjem nap mind nap panaszkodott; amennyiben kapott valamit (többnyire tojást, húst, gyümölcsöt, ritkábban pénzt), akkor szinte szégyenkezett miatta, amikor pedig tartósan semmit sem kapott, illetve ha kapott is volna, elutasította az ambivalens páciens „háláját”, akkor baleknak érezte magát. Egyszer aztán, 1998 áprilisában úgy döntött, hogy a lelki békéjének jobbat tesz, ha nem fogad el semmit. Tényleg jobbat tett, olyannyira, hogy 1999 szeptemberében felmondta a főállását, karriert váltott és csak mellékállásban maradt orvos. A nagy „come back”, a karrier „visszaváltás” nem itthon, hanem külföldön történt. A hálapénz elutasítása nélkül valószínűleg nem tette volna meg ezt a lépést, főleg nem túl az ötvenen. Az ő esetében, ami kihat a családunk egészére, anyagi értelemben egyáltalán nem igaz az, hogy „aki nem fogad el hálapénzt, nehéz helyzetbe kerül”. Ellenkezőleg. Újabb választási helyzetbe került, amiből, minthogy külföldön vállalt munkát, jól jött ki. A pénz természetesen nem minden, de a szegénység –legalábbis engem - nem boldogít. (Feltehetően a gazdagság sem boldogítana, ezt még nem próbáltam.) Még kevésbé boldogít azonban a lelki nyomor, ami elsősorban éppen a hálapénz mentális következményeiből, az orvos-beteg viszony álságos természetéből adódik.

Számomra a státuskongruens fizetés nem cél, hanem az egészséges orvos-beteg kapcsolat feltétele. A paraszolvenciát zsebrevágó orvos nem hiteles, nem alkalmas multidiszciplináris csapatmunkára, különösen nem a team megbízható vezetésére.

Sok éve egyfajta özvegy vagyok, akinek külföldön dolgozik a férje. Szeretném, ha hazatérne. A puszta fizetésemelés, ha az nem jár együtt a vonatkozó jogszabályok változásával és egy változásra érzékenyítő képzés, tréning bevezetésével, aligha fogja hazacsábítani.



Kramm Hedvig

gyermekgyógyász

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A Magyar Hypertonia Társaság XXV. Jubileumi Továbbképző Kongresszusa - 2017 szeptember 28-30., Siófok, Azúr Hotel

A rendezvény SE-TK/2017.I/00239 kódszámon 30 pontra akkreditált szabadon választott egyetemi tanfolyam, melyet tesztírás zár. Szakképesítések, amelyekhez szakma szerinti pontszámként elszámolható: 1. belgyógyászat | 2. belgyógyászati angiológia | 3. diabetológus | 4. endokrinológia és anyagcsere-betegségek | 5. geriátria | 6. háziorvostan | 7. kardiológia | 8. nephrologia | 9. hypertonológia

Tovább


CBT-pszichoterapeuta szakképzés Debrecenben

Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Debrecenben

Tovább


CBT-pszichoterapeuta szakképzés Budapesten

A Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT-PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Budapesten.

Tovább


A tavalyi volt sorban a harmadik év, amikor megdőlt a globális melegrekord

Emellett szintén emelkedett a jelentősebb üvegházhatású gázok, a szén-dioxid, a metán és a nitrogén-oxid légköri koncentrációja. A szén-dioxid koncentrációja globálisan 402,9 ppm..

Tovább


Aki nem fogad el hálapénzt, nehéz helyzetbe kerül