hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Ágazatmentő országjárás


Ágazatmentő országjárás

| |
 

Múlt héten kedden indult országjáró körútra a Magyar Rezidensszövetség. Az „Élhető magyar egészségügyet!” elnevezésű kampány során az ország számos városában tartanak gyűléseket, arra kérve a kollégákat, hogy tegyék letétbe felmondólevelüket. Míg Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatóján azt ígérte, „ajánlattal szolgál a rezidensek számára”, csupán a 374 című nyílt levelét hozta nyilvánosságra vasárnap. A Rezidensszövetség elnöke, Papp Magor szerint azonban a levélben semmiféle újdonság nincsen.

– Merre jár éppen?

– Ma a makói és a szegedi gyűlésünkön veszek részt, tegnap Kecskemétről érkeztem ide.

– Múlt héten az államtitkárságon is volt?

– Nem volt tárgyalás, mi is csak az államtitkári nyílt levelet olvastuk a sajtóban, amelyben semmiféle újdonság nincs. A kecskeméti gyűlésen elhangzott hozzászólásokból kiderült, hogy Szócska Miklós írásában az orvosok nem találtak komoly ajánlatot, hiszen az egészségügyi kormányzat részéről nincsenek benne vállalások.

– Ha ígéretek nincsenek is, azt minden esetre Szócska Miklós kiemelte, hogy a Rezidens Szövetséggel együtt átdolgozott Markusovszky Lajos ösztöndíjprogram második köre meglehetősen sikeres, naponta negyvenen jelentkeznek rá.

– Valóban, az átdolgozott változatban a javaslataink egy része benne van. Ennek ellenére továbbra is az a véleményünk, hogy az ösztöndíjprogram nem jó koncepció. Háromezer rezidensből mindössze 600-nak ad lehetőséget kereset kiegészítésre, eddig közel 400-an pályáztak. Ráadásul a szakorvosok számára nem nyújt semmiféle megélhetési alternatívát. Ez nem sikertörténet. A végzett kollégák negyede, azaz 750 orvos soha nem menne el Magyarországról. Vagy személyes okokból, vagy azért, mert a családi háttér tudja segíteni a pályakezdésüket, vagy azért, mert olyan szakterületen dolgoznak, ahol szakvizsga után itthon is versenyképes lehetőségeik lesznek. Ha mind a hatszáz pályázati hely betelik, akkor sem tartottak itthon egyetlen fővel sem többet, mint ahányan amúgy is maradnának. Az ösztöndíjprogram tehát nem képez megtartóerőt, önmagában nem elegendő az elvándorlás megakadályozására.

– Hanem? Csak a pénz?

– A pénz továbbra is a motiváció fontos része, de az egészségügyi dolgozóknak a megfelelő jogszabályi környezet biztosítására is szüksége lenne, ám erre sem látunk törekvéseket. Például a sokat ígért adminisztrációs teher csökkentése is elmaradt, a gyakorló orvosok többsége ma is éppen úgy a papírmunkával tölti a legtöbb időt, mint eddig.

– Ön is ott volt azon a július 1-i megbeszélésen, ahol Szócska Miklós a négy hazai egyetem, és az ágazati szakmai kamarák képviselőivel tárgyalt az életpályamodell elemeiről. Akkor tárgyalássorozatot ígért az államtitkár. Hol tartanak?

– Sehol. Ez az egyeztetés egyáltalán nem folytatódott. Akkor ígéretet kaptunk arra, hogy szeptemberre, a harmadik fordulóra eljutunk a bérkérdések rendezéséig, de ez nem történt meg. Csak az ösztöndíj program első kudarca utána ültünk le tárgyalni.


Papp Magor




– Ha a tárgyalások nem vezettek eredményre, jöhet a „zsarolás”?

– Az országjárás nem zsarolás, hanem lelkiismereti kérdés. Másfél évig türelmesen segítettük a munkafolyamatokat, de bármennyit is tárgyalunk, a hosszú távú itthon maradást reprezentáló lépések nem történtek. A mi motivációnk az, hogy itthon maradhassunk, és a magyar betegeket gyógyíthassuk. Számunkra egyébként nem büszkeségi kérdés, hogy leüljünk-e az államtitkársággal tárgyalni, mindig segítettük a munkájukat, ezután is azt tesszük.

– Az orvosi kamara elnöke nemrégiben a nemzetgazdasági miniszternél járt. Önök is felkeresik?

– Háttéregyeztetéseket nem csak az egészségügyi államtitkársággal, hanem más kormányzati szervekkel is folytatunk annak érdekében, hogy megakadályozzuk az egészségügy összeomlását. Persze kormányzati mandátuma és felelőssége az ágazatot illetően az államtitkárságnak van, igazából nem a mi feladatunk, hogy bemutassuk a problémákat a kormánynak.

– Az elmúlt egy hét országjárásának vannak érezhető hatásai?

– Igen, bár maga az adminisztrációs folyamat kicsit lassabb, hiszen postán érkeznek meg a felmondások. De az aktivitás mindenképpen arra mutat, hogy van hatása a felhívásunknak, mozdul az orvostársadalom. Nem csak a rezidensek, hanem főorvosok, tapasztalt szakorvosok is nagy számban jönnek el a gyűlésekre, úgyhogy bizakodóak vagyunk. Elérkezett az idő, hogy összefogjunk.

– Nem lehetnének egy kicsit nagyobb türelemmel?

– Másfél éve türelmesen vár az ágazat. Az a baj, hogy még ígéretet sem kapunk, nincs kilátásban semmilyen érdemi változás. A tervek szerint például kiemelt szerepet szántak az alapellátásnak, ehhez képest a költségvetésből jövőre forintra ugyanannyi jut rá mint az idén. Egyértelmű, hogy a többletfeladatok ellenére ott is reálbércsökkenés lesz. Az alapellátásban egyébként 100 szakorvost képeznek ki évente, ebből negyven már a kezdetek kezdetén eltűnik, elkallódik, mert nem tudja megvenni a praxist, míg a kilépő idős kollégák megélhetési okokból nem adják el. A praxisalap létrehozása, ami éppen ezt a folyamatot segítette volna mindkét fél javára, szintén késik. Telik az idő, és veszítjük az embereket. Az egyéb közszférákkal ellentétben az egészségügy az a terület, ahol olyan mértékű a migráció, ami összedöntheti az ágazatot. Az orvosok arra kényszerülnek, hogy elmenjenek. Az akciónk lényege a figyelemfelhívás, mert úgy tűnik, e nélkül senki nem fogja észrevenni a problémákat, hanem csak az összeomlást.

– Szócska Miklós múlt héten úgy fogalmazott, nem tartja valószínűnek, hogy január elsején egyszerre 3000 orvos lépi át a határokat.

– Nem azt kérjük, hogy az orvosok menjenek külföldre, csak azt, hogy amennyiben szükséges, és továbbra sem történnek érdemi lépések, akkor függesszék fel a munkát. A felmondásnak megvan a törvényes rendje, ami azt jelenti, hogy januárban élesednek a felmondólevelek, februárban aktiválódnak, ennek következtében március 1-től bizonytalanná válik az ellátás. Az akció addig folytatódik, amíg az elvándorlást csökkentő intézkedések meg nem történnek. Viszont azt mindenkinek tudnia kell, hogy a tavaly végzettek fele már eltűnt a rendszerből. Ha ez a tendencia továbbra is megmarad, 2015-16-ban 700 új szakorvos helyett mindössze 200-300 lesz, s közben nyugdíjba megy a mai 50-60 éves orvoskar, akik a legtöbben vannak. A 2012-13-as évfolyamon a végzősök már nem látnak itthon semmiféle perspektívát. Ők hatodévben eleve külföldön töltik a gyakorlatot, arrafelé keresik a boldogulás lehetőségét.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-10-05


Kulcsszavak

rezidensszövetség, országjárás

Kapcsolódó anyagok

Kollegiális Vezetés -- az új Háziorvosi Szakfelügyelői Rendszer

Tízpárti egészségügyi vállalás született Magyarországon

Hozzászólások:

1.,   Bajtai Attila mondta   2011. Október 08., Szombat 12:31:18
78 éves nyugdíjas osztályvezető főorvos vagyok. Értünk ki és mikor emeli fel a szavát, hogy mi is megkaphassuk a velünk analóg, pl. skandináv országokban lévő nyugdíjasok javadalmazását??...

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább


Ágazatmentő országjárás