TARTALOM

 VISSZA

 


Ágazati béke, vagy elodázhatatlan összeomlás?


Ágazati béke, vagy elodázhatatlan összeomlás?

| |
 

Tavaly novemberben még senki nem hitte, ám az államtitkárság állta a szavát, és a megígért ágazati adósságcsökkentés és a pluszforrások valóban megjelentek az egészségügyben, bár úgy tűnik, a pénzhiány és a humánerőforrás krízis továbbra is jelentős gócpontok az ágazatban – derült ki a Figyelő című hetilap csütörtöki egészségügyi konferenciáján.

Az E-alap tavalyi relatív szuficitje, a kasszasöprés és a plusz 6 milliárd forint csökkentette az ágazat adósságát, a népegészségügyi termékadó és a baleseti adó plusz forrásai valóban megjelentek a rendszerben – konstatálta Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke.

Sokan kételkedtek abban, hogy a megyei és fővárosi fekvőbetegellátók állami átvétele megvalósul január elsejével, ám az államtitkárság erre is rácáfolt. Rácz Jenő szerint a folyamat valamennyi résztvevője belátta, ha lassítják az átalakítást, összeomlik az ellátórendszer. Azonban még így is fenyeget az összedőlés veszélye, hiszen ebben a rendszerben, ezt az ellátási csomagot a jelenlegi finanszírozás mellett nem lehet működtetni, ráadásul az alapellátási csomag szűkítése a várólistákat is rövidítené.

Kritikus pontok azonban vannak az átalakításban. Az intézmények 2012-es költségvetésébe nem tervezték be a kötelező minimálbéremelést, a bérkompenzációt, valamint a szakdolgozói bérminimumot sem. A gazdasági társaságként (GT) működő kórházak sorsa tisztázatlan, ezekre a Nemzetgazdasági Minisztérium „kimondta a halálos ítéletet” azzal, hogy nem kapják meg ugyanazokat a forrásokat, amelyeket az állami fekvőbetegellátók. Holott a GT-k is közfeladatot ellátó intézmények.

A minimumfeltételek jogszabálytervezete jelenleg csiszolás alatt áll, ennek azonban a szakmai elvárásokat ugyanakkor a lehetőségeket is tükröznie kellene. Amennyiben a finanszírozás a szakmai ellátási rendet nem tudja követni, az utóbbit kell átalakítani.
Bár a bértárgyalások megindulása miatt leállt a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) által gyűjtött felmondások élesítése, ám ugyanakkor 2011-ben 1200 orvos hagyta el Magyarországot – így tehát ez a probléma nem oldódott meg.

A térségi betegellátás kapcsán át kell értékelni a szabad orvosválasztás jogát, ami azonban Rácz Jenő szerint ma sincs meg. Mivel a beteg az őt ellátó kórházzal áll jogviszonyban, így orvosát nem, csak az intézményt választhatja meg, ahol igénybe veszi a gyógyítást.


Katasztrófahelyzetként értékelte a konferencián a humánerőforrás állapotát Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Véleményét egy januári felmérés eredményével támasztotta alá. Eszerint az ellátórendszerből hiányzik a patológusok fele, kórházanként 40-50 szakorvos szintén. Ha pedig a nyugdíj mellett dolgozó doktorok letennék a lantot, Észak-Magyarországon az alap- és járóbetegellátás teljes vertikuma megszűnne.

Az alapellátás amúgy is tragikus helyzetben van, lassan meghaladja a kétszázat a betöltetlen állások száma, a házi gyerekorvosok még kevesebben vannak, ahogyan a fogászati alapellátók is fogyatkoznak.

A bértárgyalások célja az orvosok itthon tartása lenne, de az államtitkárság által felvetített források, lehetőségek mentén ez a cél nem teljesíthető. A költségek pedig emelkednek, hiszen az orvosokat is terheli az iparűzési adó, az iparkamarai regisztrációs díj, a közfinanszírozott közellátást végzőknek még építményadót is fizetniük kell. Eközben a katasztrófatörvényben foglaltakat fenyegetésként élték meg az egészségügyben dolgozók.

Magyarországon egészségügyi politika van, nem egészségpolitika – összegezte Éger, aki szerint végzetes késésben van az államtitkárság, ráadásul a pénzhiány megszüntetésére javasolt alternatív forrásbevonás is csupán elcsépelt közhely, hiszen a rendszert már a végletekig kizsigerelték. Végül nem tartotta helyesnek az állami szerepvállalás gyorsítását sem, mert így nagy horderejű hibákat követhetnek el a struktúra átalakításában.


Harcol az itthon maradásért az a 2500 rezidens és szakorvos, aki eddig ügyvédi letétbe helyezte felmondólevelét a Rezidensszövetség felhívására. Ezt már Papp Magor, mondta, hozzátéve, azért adtak türelmi időt decemberben, mert érdekeltek az ellátórendszer működésében, s mert a miniszterelnök maga ígérte meg, hogy a népegészségügyi termékadó teljes összegét bérfejlesztésre fordítják. Ha van „a nyomorunk megváltoztatására” valós kormányzati akarat, annak komoly pszichológiai hatása lesz – ígérte az MRSZ elnöke, hozzátéve, hogy nem a Szövetség vezetőit, kell meggyőzni, hanem a kollégákat, „akik a bőröndön ülnek”. Mint mondta, litván és lengyel példák alapján látszik, hogy már 20 százalékos béremelés is 50-75 százalékkal csökkentheti az elvándorlást, amennyiben hosszútávon kínálnak megoldást az ágazat vezetői.

A nem bérjellegű problémák orvoslásában eddig is partnerre találtak az államtitkárságon, márciusig azonban még deklarálást várnak többek között az orvosképzés gyakorlati biztosítására, a manuális képzések módosítását a rezidensek 75 százaléka követeli. Meg kell határozni a szakképzés minőségbiztosítását, a lépcsőzetes kompetenciák kialakítását, és a szakorvosi életpályamodellt is annak érdekében, hogy a gyakorló orvosok Magyarországon gyógyítsanak.

Az egészségügyi innováció fontosságát hangsúlyozta előadásában Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója. Bár a diagnosztikai eszközök drágák, s a magyar egészségügy ódzkodik a kiadásoktól, ám például a fejleszteni kívánt egynapos sebészet alapfeltétele a korszerű technika. A szakember úgy vélte, a képalkotó diagnosztika segítheti a struktúra átalakítását, fejlesztésekkel csökkenthetők a későbbi kiadások. A diagnosztikai felszerelések számát tekintve Hazánk rosszabbul áll az európai országok átlagánál, ám a vizsgálatok számát tekintve jobbak vagyunk.

A konferencián az elhangzott előadások alapján konszenzusos megállapításokat tettek a résztvevők, amelyeket a kormánynak és a Parlament egészségügyi bizottságának is eljuttatnak. Ezek között szerepel, hogy az egészségügy helyzete nagyon rossz, ezért a Semmelweis Tervnek nem szabad felpuhulnia. Már az idén tudni kellene, mi történik a járóbetegellátással. Kérik, legyen az egészségügy döntéshozói, parlamenti szinten kimondva prioritás, dolgozzanak ki rövid és hosszú távú terveket a munkaerő itthon tartására. Javaslatokat várnak a kormánytól a magánforrások szabályozott bevonására az ágazatba, legalább addig, amíg az állam nem tud jelentős forrást biztosítani. Szeretnék megismerni a tárca innovációval kapcsolatos ötleteit is, hiszen ez létfontosságú az egészségügy számára. Végül a kormányzatnak döntenie kellene arról, hogy többletforrást biztosít, vagy visszalép a technikában, ugyanis a jelenlegi finanszírozás mellett a hivatalos protokollok nem tarthatóak be az egészségügyi intézményekben.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-02-23

Kapcsolódó anyagok

Húshorizontok dicsfényben

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Ágazati béke, vagy elodázhatatlan összeomlás?