TARTALOM

 VISSZA

 


A rezidensek álma: szűnjön meg a hálapénz


A rezidensek álma: szűnjön meg a hálapénz

| |
 

„Ha itt akarok maradni Magyarországon, tennem kell azért, hogy megszűnjön a hálapénz” – foglalta össze egy mondatban hitvallását dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) frissen megválasztott elnöke, aki azt mondta, az elkövetkezendő években mindent el fognak követni azért, hogy felszámolják a hazai egészségügyben a paraszolvenciát, s elérjék egy olyan bértábla kialakítását, ami a gyakorlatban is lehetővé teszi a rendszer kifehérítését. Szerdai, budapesti sajtóbeszélgetésükön dr. Papp Magor leköszönő elnök az elmúlt öt év eredményeit foglalta össze, s hozzátette azt is, nem tervezi, hogy beszáll a nagypolitikába.

Dénes Tamás, az MRSZ új elnöke.



„Mintha az én gyerekem is lenne a Szövetség” – ezzel a mondattal nyitotta az elmúlt évek áttekintését Papp Magor, aki a széles nyilvánosság előtt érett szakorvossá és egyben vérbeli érdekképviselővé, igaz, az elmúlt évek reformtörekvései miatt jó terepet kínálkozott a fejlődéshez. Molnár Lajos, ex-egészségügyi miniszter ötlete, a fizetős szakorvosképzés tervei verték ki elsőként a biztosítékot a fiatal orvosoknál, ami addig példátlan összefogásra ösztönözte a medikusokat 2007-ben. Az akkori fellépés sikere döbbentette rá őket, hogy mégiscsak van befolyásuk az eseményekre, így amikor dr. Székely Tamás tárcavezetőként előállt a röghöz kötés ötletével 2009-ben, megszervezték az emlékezetes, kétezer fős fehérköpenyes demonstrációt, majd a szigorló medikusok felmondási akcióját.

Ebben az időszakban készítették első reprezentatív felmérésüket az orvostanhallgatók, szakorvosjelöltek körében, amit azóta évente ismételnek meg, kikérve a fiatalok véleményét migrációról, a képzés minőségéről, vagy a korai kiégésről. Az idei felmérés szokásos kérdései mellett célzottan csoportosulnak a hálapénz köré is, az eredményeket várhatóan az év második felében hozzák nyilvánosságra, ígéreteik szerint a betegek nézeteit is megismerhetjük a paraszolvenciáról.

A következő markáns fellépés ideje 2011-ben érkezett el, folytatta az értékelést Papp Magor. Akkor a béremelés érdekében a Szövetség felhívására több ezer orvos helyezte ügyvédi letétbe felmondólevelét, ma pedig már a kormány hitelességét meghatározó kérdés, hogy folytatódjon a bérek növelése az ágazatban – vélekedett a leköszönő elnök. Míg a rezidensek megélhetését a fizetésemeléssel, valamint a Markusovszky-ösztöndíjjal, és a hiányszakmában biztosított kiegészítésekkel érdemben sikerült javítani, eközben a szakorvosoknál komoly elmaradás tapasztalható a bérekben, amit szintén korrigálni kell, hogy a szakvizsga után se csökkenjen a havi jövedelem.

A felmondólevelek ügyvédi letétbe helyezésének fontosságáról győzködte kollégáit két évvel ezelőtt Dénes Tamás a veszprémi kórházban, ahol korábban sebészeti, most pedig érsebészeti szakvizsgára készül. Bár saját bevallása szerint akkoriban még bírálta a Rezidens Szövetség ténykedését, ma már úgy látja, bölcs megállapodás született a béremelésről. Elnöksége alatt a hálapénz megszüntetése lesz tevékenységük fókuszában. Az új elnök szerint csupán a béremeléssel nem védhető ki a korrupció, amire a fiatal orvosok még sokkal érzékenyebbek. Hozzátette azt is, a már említett, új felmérésük szerint sokkal kisebb mértékű az a bértöbblet, amiért cserébe az orvosok már lemondanának a paraszolvenciáról, mint amennyit a politikusok, vagy a közvélemény gondol.


Van még javítanivaló a szakképzésben


A hálapénz a szakképzést is megfertőzi, igaz, utóbbira nagy veszélyt jelent a szakorvosok elvándorlása is, lassan nem lesz, aki a felnövekvő rezidensgenerációkat oktassa – vélekedett Dénes Tamás, hozzátéve, hogy a szakképzés – ahogy korábban is – továbbra is slágertéma marad a Szövetségben. Erről bővebben a Szövetség budapesti, képzésért felelős elnöke, dr. Kárpáti Keve belgyógyász szakorvosjelölt beszélt.

Bár az oktatás színvonalának javításában ez elmúlt három évben több eredményt is elért a MRSZ, a szakmai fejlődés biztosításában, a szakorvosképzés minőségének javításában továbbra is vannak tennivalók. Szeretnék elérni, hogy valamennyi szakorvos, aki részt vesz az oktatásban, legyen osztályozható, a tanítványok által személyesen véleményezhető, és legyen mód tutort, mentort váltani a szakképzés ideje alatt. Törekvésük az, hogy a véleményezhetőség lehetősége a tanító szakorvosok szerződésébe is kerüljön bele.

A tutorok és mentorok díjazása az utóbbi időben jelentősen emelkedett, ma már közel hatvanezer forintot kapnak az oktatók havonta, rezidensenként. Azonban Kárpáti Keve azt is elmondta, több intézményben ezek a honoráriumok annak ellenére sem jutnak el a címzettekhez, hogy az összeget az oktatóhelyek megkapják a költségvetésből.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-05-16


Kulcsszavak

rezidens, szakképzés, hálapénz

Kapcsolódó anyagok

A szakminisztériumhoz került a szakképzés

Középiskolások ápolói pályaképe

Hozzászólások:

1.,   Matko Ida mondta   2013. Május 24., Péntek 08:04:46
Megint egy mellébeszélés.A hálapénz maga a megalkuvás.Ennek a jelenségnek a "felülről" való ilyen kommunikációja azt az üzenetet közvetíti, hogy megint elkezdik nyalogatni a jéghegy csúcsát és közbe felkiáltani, hogy jó úton vagyunk!Érdemben pedig semmi új. Azt, hogy akarják , az kevés.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


A rezidensek álma: szűnjön meg a hálapénz