„Ha itt akarok maradni Magyarországon, tennem kell azért, hogy megszűnjön a hálapénz” – foglalta össze egy mondatban hitvallását dr. Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) frissen megválasztott elnöke, aki azt mondta, az elkövetkezendő években mindent el fognak követni azért, hogy felszámolják a hazai egészségügyben a paraszolvenciát, s elérjék egy olyan bértábla kialakítását, ami a gyakorlatban is lehetővé teszi a rendszer kifehérítését. Szerdai, budapesti sajtóbeszélgetésükön dr. Papp Magor leköszönő elnök az elmúlt öt év eredményeit foglalta össze, s hozzátette azt is, nem tervezi, hogy beszáll a nagypolitikába.

Dénes Tamás, az MRSZ új elnöke.

„Mintha az én gyerekem is lenne a Szövetség” – ezzel a mondattal nyitotta az elmúlt évek áttekintését Papp Magor, aki a széles nyilvánosság előtt érett szakorvossá és egyben vérbeli érdekképviselővé, igaz, az elmúlt évek reformtörekvései miatt jó terepet kínálkozott a fejlődéshez. Molnár Lajos, ex-egészségügyi miniszter ötlete, a fizetős szakorvosképzés tervei verték ki elsőként a biztosítékot a fiatal orvosoknál, ami addig példátlan összefogásra ösztönözte a medikusokat 2007-ben. Az akkori fellépés sikere döbbentette rá őket, hogy mégiscsak van befolyásuk az eseményekre, így amikor dr. Székely Tamás tárcavezetőként előállt a röghöz kötés ötletével 2009-ben, megszervezték az emlékezetes, kétezer fős fehérköpenyes demonstrációt, majd a szigorló medikusok felmondási akcióját. Ebben az időszakban készítették első reprezentatív felmérésüket az orvostanhallgatók, szakorvosjelöltek körében, amit azóta évente ismételnek meg, kikérve a fiatalok véleményét migrációról, a képzés minőségéről, vagy a korai kiégésről. Az idei felmérés szokásos kérdései mellett célzottan csoportosulnak a hálapénz köré is, az eredményeket várhatóan az év második felében hozzák nyilvánosságra, ígéreteik szerint a betegek nézeteit is megismerhetjük a paraszolvenciáról. A következő markáns fellépés ideje 2011-ben érkezett el, folytatta az értékelést Papp Magor. Akkor a béremelés érdekében a Szövetség felhívására több ezer orvos helyezte ügyvédi letétbe felmondólevelét, ma pedig már a kormány hitelességét meghatározó kérdés, hogy folytatódjon a bérek növelése az ágazatban – vélekedett a leköszönő elnök. Míg a rezidensek megélhetését a fizetésemeléssel, valamint a Markusovszky-ösztöndíjjal, és a hiányszakmában biztosított kiegészítésekkel érdemben sikerült javítani, eközben a szakorvosoknál komoly elmaradás tapasztalható a bérekben, amit szintén korrigálni kell, hogy a szakvizsga után se csökkenjen a havi jövedelem. A felmondólevelek ügyvédi letétbe helyezésének fontosságáról győzködte kollégáit két évvel ezelőtt Dénes Tamás a veszprémi kórházban, ahol korábban sebészeti, most pedig érsebészeti szakvizsgára készül. Bár saját bevallása szerint akkoriban még bírálta a Rezidens Szövetség ténykedését, ma már úgy látja, bölcs megállapodás született a béremelésről. Elnöksége alatt a hálapénz megszüntetése lesz tevékenységük fókuszában. Az új elnök szerint csupán a béremeléssel nem védhető ki a korrupció, amire a fiatal orvosok még sokkal érzékenyebbek. Hozzátette azt is, a már említett, új felmérésük szerint sokkal kisebb mértékű az a bértöbblet, amiért cserébe az orvosok már lemondanának a paraszolvenciáról, mint amennyit a politikusok, vagy a közvélemény gondol. Van még javítanivaló a szakképzésben A hálapénz a szakképzést is megfertőzi, igaz, utóbbira nagy veszélyt jelent a szakorvosok elvándorlása is, lassan nem lesz, aki a felnövekvő rezidensgenerációkat oktassa – vélekedett Dénes Tamás, hozzátéve, hogy a szakképzés – ahogy korábban is – továbbra is slágertéma marad a Szövetségben. Erről bővebben a Szövetség budapesti, képzésért felelős elnöke, dr. Kárpáti Keve belgyógyász szakorvosjelölt beszélt. Bár az oktatás színvonalának javításában ez elmúlt három évben több eredményt is elért a MRSZ, a szakmai fejlődés biztosításában, a szakorvosképzés minőségének javításában továbbra is vannak tennivalók. Szeretnék elérni, hogy valamennyi szakorvos, aki részt vesz az oktatásban, legyen osztályozható, a tanítványok által személyesen véleményezhető, és legyen mód tutort, mentort váltani a szakképzés ideje alatt. Törekvésük az, hogy a véleményezhetőség lehetősége a tanító szakorvosok szerződésébe is kerüljön bele. A tutorok és mentorok díjazása az utóbbi időben jelentősen emelkedett, ma már közel hatvanezer forintot kapnak az oktatók havonta, rezidensenként. Azonban Kárpáti Keve azt is elmondta, több intézményben ezek a honoráriumok annak ellenére sem jutnak el a címzettekhez, hogy az összeget az oktatóhelyek megkapják a költségvetésből. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2013-05-16