hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A klinikusok elől is titkolják az adatokat?


A klinikusok elől is titkolják az adatokat?

| |
 

Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, tavaly tiltotta meg az akkor hivatalban lévő egészségügyért felelős államtitkár, Szócska Miklós a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) 2012-es eredményeinek nyilvánossá tételét, amelynek adatai a kórházi fertőzések és az ehhez köthető halálozások számának emelkedését mutatták. Az IME egészségügyi szaklap kétnapos II. Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferenciájának szerdai programján kiderült, a sajtónyilvánosságot akarták elkerülni.

Saját kutatásukat mutatta be a konferencián dr. Iványi Zsolt, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgató-helyettese, infekciókontroll (IC) vezetője saját vizsgálataik eredményeiről számolt be, amelyet tavaly január és december között levett légúti-, hasi eredetű-, véráram- és húgyúti minták alapján végeztek.

A pán- és multirezisztens kórokozók okozta nozokomiális infekciók (NI) elterjedése különös kihívást jelent a csökkent immunválasszal rendelkező, kritikus állapotú betegek ellátását végző intenzív terápiás osztályokon (ITO), ahol a gyakran alkalmazott széles-spektrumú antibiotikus terápia következtében gyakoribb az NI, emelkedett mortalitást és elhúzódó kórházi kezelést okozva. A probléma nem csak abban rejlik, hogy a választandó antibiotikum drága, vagy esetenként nem elérhető, hanem hátráltatja az idejében – szeptikus beteg esetén a felvételt követő első órában – megkezdett terápiát is. A kényszerből adagolt antibiotikum pedig további rezisztens törzsek kialakulásához vezet – hangzott el az előadásban.

Az ITO-kon ezért különösen nagy jelentősége van a megfelelően végzett IC-nek, amelynek nem csak az NI-k számának csökkentésében, hanem az időben megkezdett adekvát empirikus terápia kivitelezésében, és az antibiotikus politika tervezésében is szerepe van – foglalta össze a szakember.
Megjegyezte, hogy saját kutatásaik eredményeit szerették volna összevetni az országos helyzettel, ezért több ízben igyekeztek megszerezni az NNSR-be 2013-ban jelentett adatokat, azonban nem jutottak hozzá. Pedig, mint azt dr. Iványi Zsolt kiemelte, fontos lenne az országos és a lokális survillance egymást nem helyettesítő, egyidejű végzése.

Az NNSR tavalyi letiltására „az újságírók miatt volt szükség" – szólt hozzá az előadáshoz dr. Kurcz Andrea, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi Járványügyi Osztályának vezetője. Mint mondta, a 2012-es NNSR jelentést a kórházak belső használatra megkapták, az pedig egyelőre nem dőlt el, hogy a 2013-as NNSR-nek, amelyet a vonatkozó miniszteri rendelet szerint idén nyáron kellett volna nyilvánosságra hozni, mi lesz a sorsa. Mint Kurcz Andrea fogalmazott, elképzelhető, hogy ugyanúgy, mint tavaly, ezt is „nem nyilvános” felirattal kaphatják majd kézhez az intézmények, de az is lehetséges, hogy „változás lesz a rendszerben”. Hogy milyen, azt az osztályvezető asszony nem közölte.

Ahol másképp csinálják

A titkolózás annál is inkább érthetetlen, mert Angliában éppen a nyilvánosságnak, és a sajtóban közölt cikkeknek köszönhetően, társadalmi nyomásra kezdtek el kormányzati szinten foglalkozni az NI-kkel, olyannyira, hogy 2005-ben politikai kampánykérdéssé is vált az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések visszaszorítása. Az adatok mindenki – a klinikusok, a betegek és a sajtó – számára folyamatosan elérhetőek, azok közlését a „botrányok” idején sem tiltották le.

A szigetországban a komoly erőfeszítéseknek köszönhetően szignifikáns csökkenést értek el az NI-k számában az elmúlt 5-10 évben, ennek ellenére a kérdés nem került le a terítékről. Idén áprilisban Gillian Leng professzor, az ottani Országos Egészségfejlesztési Intézet (National Institute for Health and Care Excellence, NICE) igazgató helyettese a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy bár a legismertebb NI-k, a Meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) és a Clostridium difficile (CD) aránya jelentősen csökkent az elmúlt években, de az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések még mindig nagyon is valós veszélyt jelentenek a betegek, családtagjaik és az egészségügyi személyzet számára.

Angliában zéró toleranciát hirdettek a multirezisztens kórokozókkal és az MRSA-val szemben. Nem söpörték a szőnyeg alá a problémát, és a kórházi fertőzések számának csökkentése az egyik legfontosabb prioritás a kormányzat számára, nem csak szavakban, hanem tettekben is.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2014-10-15


Kulcsszavak

kórházi fertőzés, NNSR, antibiotikum, multirezisztens kórokozó

Kapcsolódó anyagok

Antibiotikumokkal szemben rezisztens baktériumok okozta kórházi fertőzések - nemzetközi és hazai trendek

Az antibiotikum-rezisztencia jelensége és következményei a családorvosi gyakorlatban

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Az invazív meningococcusfertőzés megelőzése, felismerése és első, területi ellátása

Nosocomialis infekció : ha nem tudunk róla, akkor nincs is?

Hozzászólások:

1.,   Pós Péter mondta   2014. Október 16., Csütörtök 13:08:02
Az elhallgatás hosszú távon a hazugság és a hamisítás legkárosabb fajtája.
Az egykori Szovjetunióban és az egész "béketáborban" beszélni sem lehetett a legfontosabb problémákról. Ennek egyik közismert példája volt a nemzetiségi és kisebbségi ellentétek, feszültségek elhallgatása. Az eredmények - remélhetőleg - közismertek...
Gondoljátok meg proletárok!

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább


A klinikusok elől is titkolják az adatokat?