hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak

| |
 

Több lépcsőt kellett egyszerre ugranunk, de legalább nem estünk le – így kezdte előadást dr. Török Krisztina a Figyelő című hetilap XXV. Medicina konferenciáján, csütörtökön. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója azt is elmondta, az év végi kasszasöprésből a mostani adatok szerint 14 milliárd forint jut a kórházaknak, amelyből az elmaradt számláikat fogják rendezni.

A jövő év legnagyobb feladata a járóbeteg-ellátók állami tulajdonba vétele lesz a GYEMSZI számára, bár Török Krisztina szerint államosításból már idén is jól vizsgáztak, annak ellenére, hogy állandó létszámhiánnyal küzdenek az Intézetnél. Az idén, két körben átvett 116 intézmény, és a velük együtt több mint 1200 ingatlan ügyeit mindössze 63 ember koordinálja a GYEMSZI-ben.

Az egységesítés nagy feladat volt, amelynek hatásai két-három hónapos késéssel jutottak el az ellátórendszerhez, mára azonban már ott is a finomhangolásnál tartanak. A központosított közbeszerzések már idén megkezdődtek, a földgázbeszerzéseken 14 százalékos megtakarítást értek el, míg az áramtendereken 10 százalékos nyereséget prognosztizálnak – igaz, ez csak jövőre jelentkezhet valós többletként az ágazatban.
Nem csak az előre nem várt költségek kiegyenlítésére, hanem a jól teljesítő intézmények ösztönzésére is szolgál a GYEMSZI jövő éves, 2,5 milliárd forintos Vis Major kerete, amelynek egy részét a betegellátási indikátorok alapján osztanák szét – jelentette be Török Krisztina.


Államosítás pro és kontra


A helyi érdekek háttérbeszorítása, az integráció támogatása, a döntések hatékonyabb végrehajtása voltak az államosítás pozitív hozadékai, bár a struktúra átszervezése lehetett volna nagyobb mértékű – vélekedett előadásában Rácz Jenő. A magyar Kórházszövetség elnöke szerint a nagyléptékű és gyors átalakítás kisebb-nagyobb hibákkal is jár, amelyeket menet közben igyekeznek korrigálni. A változások neuralgikus pontjaként említette az államkincstári rendszer bevezetését, mint jelezte, kereskedelmi bankok esetén elképzelhetetlen volt, hogy december 20 és január 4 között leálljanak a kifizetések – ahogyan ez most a Kincstár bejelentette.

Nehezítette az átalakítást, hogy forrásokat ehhez nem biztosított a költségvetés, ugyanakkor 25-30 milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet korábban az önkormányzatok biztosítottak saját intézményeik működéséhez, s amely az államosítás után kikerült a rendszerből. Az intézmények várhatóan 50 milliárd forintnyi adósságot visznek át a következő évre, s ha az ágazat 2013-as költségvetéséből levonjuk a béremelésre szánt összeget, és a tervezett, 5,5 százalékos inflációt, továbbra is forráshiányos az ellátórendszer, viszont a döntéshozókon előbb-utóbb számon fogják kérni az ígért, jelentős megtakarításokat, amelyek azonban nem lehet teljesíteni – figyelmeztetett Rácz Jenő.


Nem veszíthetünk több orvost


Továbbra sem prioritás az egészségügy a kormányzat számára, és úgy tűnik, csak ideig-óráig sikerül úrrá lenni a humán erőforrás krízisen – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a konferencián. A közfinanszírozott ellátásban 2800 hetven év feletti kolléga dolgozik, a háziorvosok között közel százan már nyolcvan évesek is elmúltak. „Tudomásul kell venni, hogy a magyar ellátórendszer számára nélkülözhetetlenek a nyugdíjas kollégák”, mint ahogyan az utánpótlásra is nagy szükség volna. Mint mondta: „orvost képezni drága, mert amit az orvos csinál, az is drága”, így nem csak a tanulás lehetőségét, de azután a megélhetést is biztosítani kell számukra.

A béremelés az orvosok esetében csak illetménykiegészítésként jelentkezett, s egyelőre még mindig nem sikerült elérni, hogy minden kolléga megkapja jogos juttatásait. A rezidensi és szakorvosi ösztöndíjprogramok bérfeszültségeket okoztak az ágazatban, és az államtitkárság reményeivel ellentétben nem csökkentették az intézkedések a migrációs kedvet. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai még időarányos csökkenést sem támasztanak alá, idén legalább annyi orvost veszíthetünk, mint tavaly.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-13


Kulcsszavak

HR-krízis, államosítás, béremelés

Kapcsolódó anyagok

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak