TARTALOM

 VISSZA

 


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak

| |
 

Több lépcsőt kellett egyszerre ugranunk, de legalább nem estünk le – így kezdte előadást dr. Török Krisztina a Figyelő című hetilap XXV. Medicina konferenciáján, csütörtökön. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója azt is elmondta, az év végi kasszasöprésből a mostani adatok szerint 14 milliárd forint jut a kórházaknak, amelyből az elmaradt számláikat fogják rendezni.

A jövő év legnagyobb feladata a járóbeteg-ellátók állami tulajdonba vétele lesz a GYEMSZI számára, bár Török Krisztina szerint államosításból már idén is jól vizsgáztak, annak ellenére, hogy állandó létszámhiánnyal küzdenek az Intézetnél. Az idén, két körben átvett 116 intézmény, és a velük együtt több mint 1200 ingatlan ügyeit mindössze 63 ember koordinálja a GYEMSZI-ben.

Az egységesítés nagy feladat volt, amelynek hatásai két-három hónapos késéssel jutottak el az ellátórendszerhez, mára azonban már ott is a finomhangolásnál tartanak. A központosított közbeszerzések már idén megkezdődtek, a földgázbeszerzéseken 14 százalékos megtakarítást értek el, míg az áramtendereken 10 százalékos nyereséget prognosztizálnak – igaz, ez csak jövőre jelentkezhet valós többletként az ágazatban.
Nem csak az előre nem várt költségek kiegyenlítésére, hanem a jól teljesítő intézmények ösztönzésére is szolgál a GYEMSZI jövő éves, 2,5 milliárd forintos Vis Major kerete, amelynek egy részét a betegellátási indikátorok alapján osztanák szét – jelentette be Török Krisztina.


Államosítás pro és kontra


A helyi érdekek háttérbeszorítása, az integráció támogatása, a döntések hatékonyabb végrehajtása voltak az államosítás pozitív hozadékai, bár a struktúra átszervezése lehetett volna nagyobb mértékű – vélekedett előadásában Rácz Jenő. A magyar Kórházszövetség elnöke szerint a nagyléptékű és gyors átalakítás kisebb-nagyobb hibákkal is jár, amelyeket menet közben igyekeznek korrigálni. A változások neuralgikus pontjaként említette az államkincstári rendszer bevezetését, mint jelezte, kereskedelmi bankok esetén elképzelhetetlen volt, hogy december 20 és január 4 között leálljanak a kifizetések – ahogyan ez most a Kincstár bejelentette.

Nehezítette az átalakítást, hogy forrásokat ehhez nem biztosított a költségvetés, ugyanakkor 25-30 milliárdra becsülhető az az összeg, amelyet korábban az önkormányzatok biztosítottak saját intézményeik működéséhez, s amely az államosítás után kikerült a rendszerből. Az intézmények várhatóan 50 milliárd forintnyi adósságot visznek át a következő évre, s ha az ágazat 2013-as költségvetéséből levonjuk a béremelésre szánt összeget, és a tervezett, 5,5 százalékos inflációt, továbbra is forráshiányos az ellátórendszer, viszont a döntéshozókon előbb-utóbb számon fogják kérni az ígért, jelentős megtakarításokat, amelyek azonban nem lehet teljesíteni – figyelmeztetett Rácz Jenő.


Nem veszíthetünk több orvost


Továbbra sem prioritás az egészségügy a kormányzat számára, és úgy tűnik, csak ideig-óráig sikerül úrrá lenni a humán erőforrás krízisen – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a konferencián. A közfinanszírozott ellátásban 2800 hetven év feletti kolléga dolgozik, a háziorvosok között közel százan már nyolcvan évesek is elmúltak. „Tudomásul kell venni, hogy a magyar ellátórendszer számára nélkülözhetetlenek a nyugdíjas kollégák”, mint ahogyan az utánpótlásra is nagy szükség volna. Mint mondta: „orvost képezni drága, mert amit az orvos csinál, az is drága”, így nem csak a tanulás lehetőségét, de azután a megélhetést is biztosítani kell számukra.

A béremelés az orvosok esetében csak illetménykiegészítésként jelentkezett, s egyelőre még mindig nem sikerült elérni, hogy minden kolléga megkapja jogos juttatásait. A rezidensi és szakorvosi ösztöndíjprogramok bérfeszültségeket okoztak az ágazatban, és az államtitkárság reményeivel ellentétben nem csökkentették az intézkedések a migrációs kedvet. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai még időarányos csökkenést sem támasztanak alá, idén legalább annyi orvost veszíthetünk, mint tavaly.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-12-13


Kulcsszavak

HR-krízis, államosítás, béremelés

Kapcsolódó anyagok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szívbarát séták Veresegyházon

Négy év alatt több tucat ember életét menthették meg az „Út az Egészséghez” elnevezésű program eddigi túraösvényei, amelyeknek legújabb állomását Veresegyházon adták át.

Tovább


Bizonyítékot találtak a Wigner-kristály létezésére

Wigner Jenő egy nyolcvanéves jóslatát sikerült igazolniuk magyar és izraeli kutatóknak. A Nobel-díjas fizikus által megjósolt "Wigner-kristályt" (elektronok alkotta, különleges kvantumkristályt) egy szén nanocsőben figyelték meg.

Tovább


Tudomány és művészet a szentendrei MANK Galériában

A művészet eszközeivel hívja tudományos kalandozásra a közönséget a szentendrei MANK Galéria ArtScience címmel szerdán nyíló kiállítása.

Tovább


Átadták a Budapesti Szent Ferenc Kórház új szárnyát

A kórház jelenlegi befogadóképességét közel megkétszerező új épületet Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök áldotta meg. A fejlesztés finanszírozása jelentős részben kormányzati forrásból valósult meg, ami önkormányzati, rendi és magántámogatásokkal egészült ki. Ezzel átadásra került az Egészséges Budapestért Program fejlesztéséhez tartozó első új kórházépület.

Tovább


A kasszasöprésből 14 milliárd jut a kórházaknak