TARTALOM

 VISSZA

 


A járványügyi biztonság záloga


A járványügyi biztonság záloga

| |
 

Azt mutatjuk meg elsőként a népegészségügyből, amiben sikeresek vagyunk – mondta dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azon a sajtótájékoztatón, ahol az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumát (NBL) mutatták be a sajtó képviselőinek. Az NBL Közép-Európában is egyedülálló, ahol ugyanazt a kórokozót egyaránt vizsgálják hagyományos és modern módszerekkel, így dr. Melles Márta, az OEK főigazgatója azt is elmondta, nemzetközi képzések megszervezését is tervezik.

Az NBL-ben minden kórokozó megtalálható, ami Magyarországon gondot okozhat – folytatta a főigazgató, hozzátéve, folyamatosan együttműködnek a külföldi referencialaborokkal is. A 2006-ban birtokba vett épületben egy éves próbaüzem után alakították ki azokat a különleges szabályokat, amelyeknek köszönhetően kizárt, hogy bármilyen fertőző anyag kikerüljön az épületből, így az elhivatott, fiatal gárda speciális és biztonságos körülmények között dolgozhat, nem veszélyeztetve a külső környezetet sem.


fotó: Thaler Tamás



A népegészségügyi mozgósítás évében láthatóvá tesszük az egészségügy rejtett kincseit, hiszen a járványok megelőzése a népegészségügyi intézményhálózat munkájának fontos eleme – mondta Szócska Miklós. A tbc legyőzésének hagyományaira építve alakították ki hazánkban az Európában is egyedülálló, 95-98 százalékos biztonságot eredményező védőoltási rendszert. A klímaváltozás, a kórokozók módosulása azonban új kihívásokat jelent az epidemiológia számára, ebben segít az NBL.

Az NBL bemutatása csupán a kezdete az egész éven átívelő mozgósításnak, hamarosan olyan, az egyén személyes felelősségét is fókuszba állító prevenciós programokkal jelentkeznek, amelyek a szív- és érrendszeri, onkológiai, vagy „megnyomorodást eredményező” mozgásszervi betegségeket állítja a figyelem középpontjába. A szakpolitikus azonban azt is hozzátette, hogy a megelőzés, az egészségvédelem a legegyszerűbb dolgokkal kezdődik, így például kezet kell mosni.


A legveszélyesebbeket is itt őrzik


Hazánkban egyre újabb, korábban ismeretlen kórokozók is megjelennek, ennek okaként a klímaváltozás mellett a globalizációt is megemlítette dr. Szabó Enikő helyettes tisztifőorvos, aki szerint még a turizmus is járványügyi kockázatokat hordozhat. Az NBL-ben azonban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást jelentő vírusok, baktériumok azonosítására, amely rendkívüli események, veszélyhelyzetek, így akár bioterrorizmus esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban.

A melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.

fotó: Thaler Tamás



Az OEK-ben, illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény – speciális kialakításánál fogva – alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére – akár kísérleti állatokban is –, valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok előállítására is képesek a szakemberek. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes kórokozók elleni kísérletekben is részt vett (pl. H5N1 madárinfluenza), és készen áll az új influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is.

A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője, hogy gyorsan terjednek, súlyos, esetenként magas halálozási aránnyal járó megbetegedéseket okoznak, és nem áll rendelkezésre ellenük terápia, vagy védekezési lehetőség – sorolta Melles Márta. Ebbe a körbe olyan vírusok tartoznak, mint a himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz, amelynek vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt továbbadó kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban, de azokban a környező országokban is várható, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő.

Tarcza Orsolya, eLitMed.hu
2013-05-15

Kulcsszavak

járványügy, megelőzés, népegészségügy

Kapcsolódó anyagok

Fertőző betegségek megelőzése immunizációval immunsérülést okozó kezelés, állapot mellett - Gyakorlati útmutató esetismertetések alapján

A rivaroxaban, az apixaban és a dabigatran hatékonysága és biztonságossága a warfarinhoz képest nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő, esendő betegek körében

A rivaroxaban globális, prospektív biztonságossági elemzése

Tisztelt Kollégák!

Időskori zavartság: mindennapos és általánosan elnézett szindróma

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


A digitális világ és az agy kapcsolata - programsorozat

A digitális világ és az agy kapcsolata lesz a fő témája az Agykutatás napjai elnevezésű programsorozatnak, amelyet kedden és szerdán rendeznek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának (TTK) lágymányosi campusán.

Tovább


A járványügyi biztonság záloga