TARTALOM

 VISSZA

 


A járványügyi biztonság záloga


A járványügyi biztonság záloga

| |
 

Azt mutatjuk meg elsőként a népegészségügyből, amiben sikeresek vagyunk – mondta dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azon a sajtótájékoztatón, ahol az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Biztonsági Laboratóriumát (NBL) mutatták be a sajtó képviselőinek. Az NBL Közép-Európában is egyedülálló, ahol ugyanazt a kórokozót egyaránt vizsgálják hagyományos és modern módszerekkel, így dr. Melles Márta, az OEK főigazgatója azt is elmondta, nemzetközi képzések megszervezését is tervezik.

Az NBL-ben minden kórokozó megtalálható, ami Magyarországon gondot okozhat – folytatta a főigazgató, hozzátéve, folyamatosan együttműködnek a külföldi referencialaborokkal is. A 2006-ban birtokba vett épületben egy éves próbaüzem után alakították ki azokat a különleges szabályokat, amelyeknek köszönhetően kizárt, hogy bármilyen fertőző anyag kikerüljön az épületből, így az elhivatott, fiatal gárda speciális és biztonságos körülmények között dolgozhat, nem veszélyeztetve a külső környezetet sem.


fotó: Thaler Tamás



A népegészségügyi mozgósítás évében láthatóvá tesszük az egészségügy rejtett kincseit, hiszen a járványok megelőzése a népegészségügyi intézményhálózat munkájának fontos eleme – mondta Szócska Miklós. A tbc legyőzésének hagyományaira építve alakították ki hazánkban az Európában is egyedülálló, 95-98 százalékos biztonságot eredményező védőoltási rendszert. A klímaváltozás, a kórokozók módosulása azonban új kihívásokat jelent az epidemiológia számára, ebben segít az NBL.

Az NBL bemutatása csupán a kezdete az egész éven átívelő mozgósításnak, hamarosan olyan, az egyén személyes felelősségét is fókuszba állító prevenciós programokkal jelentkeznek, amelyek a szív- és érrendszeri, onkológiai, vagy „megnyomorodást eredményező” mozgásszervi betegségeket állítja a figyelem középpontjába. A szakpolitikus azonban azt is hozzátette, hogy a megelőzés, az egészségvédelem a legegyszerűbb dolgokkal kezdődik, így például kezet kell mosni.


A legveszélyesebbeket is itt őrzik


Hazánkban egyre újabb, korábban ismeretlen kórokozók is megjelennek, ennek okaként a klímaváltozás mellett a globalizációt is megemlítette dr. Szabó Enikő helyettes tisztifőorvos, aki szerint még a turizmus is járványügyi kockázatokat hordozhat. Az NBL-ben azonban felkészültek az egészségügy számára is új kihívást jelentő vírusok, baktériumok azonosítására, amely rendkívüli események, veszélyhelyzetek, így akár bioterrorizmus esetén is biztosítja a gyors reagálást, amelyben a diagnosztika szerepe kulcsfontosságú. Mindezzel hazánk kapuőr szerepét is erősíti Európai Unióban.

A melegedő éghajlat hatására olyan kórokozók is megjelennek hazánkban, amelyek eddig csak a mediterrán, szubtrópusi vagy trópusi területeken fordultak elő. A legveszélyesebb vírusok egyikének, a Krími kongói vérzéses láznak és az azt terjesztő kullancsnak a magyarországi megjelenése is jó példa minderre. A globalizáció, az áruk szabad mozgása, a turizmus előretörése is számtalan járványügyi veszélyt rejt magában. Egyre emelkedő számban hurcolják be Európába a sárgalázhoz hasonló dengue lázat vagy a maláriát.

fotó: Thaler Tamás



Az OEK-ben, illetve a járványügyi csúcslaboratóriumban az elmúlt 10 évben kifejlesztették a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét. A létesítmény – speciális kialakításánál fogva – alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére – akár kísérleti állatokban is –, valamint biokémiai tesztek elvégzésére, gyógyszerekkel szembeni rezisztenciájuk meghatározására. Mind a bakteriális, mind a virális veszélyes kórokozók esetében saját készítésű, nemzetközi körvizsgálatokban igazolt diagnosztikumok előállítására is képesek a szakemberek. A diagnosztikumok előállítása mellett a laboratórium veszélyes kórokozók elleni kísérletekben is részt vett (pl. H5N1 madárinfluenza), és készen áll az új influenzavírus, a H7N9 vizsgálatára is.

A legmagasabb kockázati csoportba tartozó kórokozók közös jellemzője, hogy gyorsan terjednek, súlyos, esetenként magas halálozási aránnyal járó megbetegedéseket okoznak, és nem áll rendelkezésre ellenük terápia, vagy védekezési lehetőség – sorolta Melles Márta. Ebbe a körbe olyan vírusok tartoznak, mint a himlő, az Ebola vagy a Krími-kongói vérzéses láz, amelynek vírusa déli szomszédjainknál jelen van, az azt továbbadó kullancs elterjedési határvonala egyre északabbra tolódott, így a betegség felbukkanása nem csak hazánkban, de azokban a környező országokban is várható, ahol eddig a fertőzés nem fordult elő.

Tarcza Orsolya, eLitMed.hu
2013-05-15

Kulcsszavak

járványügy, megelőzés, népegészségügy

Kapcsolódó anyagok

A Hasnyálmirigyrák Világnapja - Lankadatlan éberség!

Népegészségügy - újrahangolva?

Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja 2010-2020-2030 (MÁESZ) eredményei 2010-2018, az első kilenc év

Fertőző betegségek megelőzése immunizációval immunsérülést okozó kezelés, állapot mellett - Gyakorlati útmutató esetismertetések alapján

A rivaroxaban, az apixaban és a dabigatran hatékonysága és biztonságossága a warfarinhoz képest nonvalvularis pitvarfibrillációban szenvedő, esendő betegek körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább


Koronavírus: az innovatív gyógyszergyártók európai közössége egyesült erővel csatlakozik a küzdelemhez

Az új koronavírus-járvány népegészségügyi és humanitárius jelentőségét figyelembe véve globális fellépést kíván mind a járványban már érintettek kezelése, a járvány megfékezése, és nem utolsósorban a jövőbeni járványok megelőzését tekintve. Ebben az erőfeszítésben aktív szereplőként kíván részt venni az innovatív gyógyszergyártók európai közössége.

Tovább


Elhunyt Bartha Jenő dr.

Dr. Bartha Jenő nyugalmazott egyetemi docens (SE Élettani Intézet) 2020.január 6.-án, életének 84. évében elhunyt.

Tovább


Az innovatív gyógyszergyártók üdvözlik az új terápiák társadalombiztosítási befogadását

Több terápiás területen összesen 26 új gyógyszerkészítmény, illetve indikáció támogatásba történő befogadásáról határozott az egészségügyi kormányzat – jelentette be pénteken Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) minisztere. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözli a Kormány döntését, és bízik benne, hogy a döntések és befogadások üteme a jövőben tovább gyorsul, és a készítmények az eljárások lebonyolítását követően minél hamarabb eljutnak a betegekhez.

Tovább


A járványügyi biztonság záloga