TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyszerpiac jó terep az üzleti biztosítóknak


A gyógyszerpiac jó terep az üzleti biztosítóknak

| |
 

Felkészülten érkeztek a gyógyszergyártók a hétvégén megrendezett Magánpraxis 2013 konferenciára, legalábbis ami azokat az elképzeléseket illeti, hogy hol juthatnának szerephez az üzleti biztosítók az egészségügyi ágazatban. Míg néhány hónapja a biztosítótársaságok úgy vélték, hosszú távon is megmaradnak a „mosolygós nővérkét” kínáló kiegészítő biztosítások piacán, addig a gyártókkal egy asztalhoz ülve úgy tűnik: a gyógyszerpiac jó terepet kínál számukra.

Az egyre szűkülő közfinanszírozott gyógyszerpiac mára jócskán rontotta a lakosság hozzáférést, különösen az új készítményeket érik el nehezebben a betegek – mondta dr. Leitner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke. Bár az egészségpénztárakon keresztül jelentékeny a gyógyszerköltés, a lakosság túlnyomó része nem előtakarékoskodik. A legszegényebb rétegek – akik nagyobb valószínűséggel betegednek meg krónikus kórképekben – nehezen, vagy egyáltalán nem váltják ki gyógyszereiket.

Az elmúlt harminc évben számtalan betegség terápiáját változtatták meg az innovatív szerek, amelyekből a magyarok sokkal később részesednek, hiszen tizenkét év is eltelhet egy-egy új terápia befogadásáig. Bár a gyógyszer-finanszírozásban más európai országokban is voltak változások az elmúlt években, sokhelyütt a magánbiztosítások előretörésével igyekeztek orvosolni a romló hozzáférést. Így például Franciaországban húsz-harminc százalékos co-paymentet vezettek be számos terápiára, köztük gyógyszerekre és védőoltásokra.


Sok a költség, magas az ár


Az innovatív szerek többsége a kórházakon keresztül jut el a gyógyszerlistára, az intézmények igyekeznek bizonyítani a befogadás szükségességét az egészségügyi kormányzat felé – mondta dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár vezetője, aki szerint ez különösen a súlyos betegségekben nagy eredményt hozó terápiáknál feszítő probléma. Ám ezeket a gyógyszerkipróbálásokat a HBCS-n keresztül nem finanszírozzák, nincs hozzá megfelelő protokoll, és a betegdokumentáció átláthatósága is heterogén. Hozzátette azt is, az új hatóanyagok száma az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent.

Ezt erősített meg dr. Markovich György, az Astellas Pharma Kft. ügyvezető igazgatója is, szerinte az innovatív szerek magas árát többek között az okozza, hogy egyre kevesebb az új molekula, egyre szigorúbbak a klinikai vizsgálatok szabályai, és eladásnál az uniós minimálárat kell figyelembe venni, ami a gyenge forint mellett magas lehet. Ahogy más országokban, így hazánkban sem tudja a gyógyszerkassza a drága terápiákat finanszírozni, ugyanakkor a lakosság sem képes ezeket zsebből megfizetni. Így az innovatív szereket csak akkor fogják tudni a külföldi gyártók behozni Magyarországra, ha a biztosítók kidolgoznak egy olyan kiegészítő biztosítást, amely fedezi ezek költségeit.


Sok a költség, magas az ár


A haladást az innovatív szerek biztosítják, de a gyógyszeriparban megjelenő molekuláris antitestek, vagy a biológiai kezelések esetében több év múlva sem lehet akkora áresésre számítani, mint a generikumok esetében – hívta fel a figyelmet dr. Mázsár Péter, az EGIS Rt kereskedelmi igazgatója. A társadalom egészségtudatossága a térítési díjak növelésével egy darabig javítható, ám ha ez túlzott szintűvé válik, a betegek nem váltják ki a gyógyszereiket. De tíz, esetenként százmilliós terápiák költségeit senki nem tudja felvállalni. Javítani kell a betegegyüttműködést Leitner György szerint is, s ennek jutalmazására jó lehetőség nyílik a terápiákat esetleg finanszírozó biztosítóknál egy bonus-malus rendszer kialakításával.

Tele vagyok ötletekkel – mondta dr. Fekete Márta, az AEGON Magyarország Biztosító Zrt., vezető kockázatelbírálási orvosszakértője a konferencián, miután meghallgatta a gyógyszerpiac szereplőit. Míg az októberi beszélgetésen ő is úgy vélte, a szabályozás bizonytalanságai miatt nem tudnak kitörni a csupán kényelmi szolgáltatásokat kínáló kiegészítő biztosítások piacáról, addig most úgy fogalmazott, a nagyértékű diagnosztikák és gyógyszeres terápiák a „biztosítók piaca”. Hozzátette azonban azt is, hogy egy ilyen típusú kiegészítő biztosítás bevezetését nehezíti, hogy a közfinanszírozás folyamatosan változik, nem biztos, hogy öt év múlva elérhető ugyanaz a terápia, ami mag még igen, vagy éppen fordítva.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2013-01-28

Kulcsszavak

gyógyszerpiac, innovatív terápiák, gyógyszerfinanszírozás, magánbiztosítás

Kapcsolódó anyagok

Mitomycin C Kyowa 1x20mg injekció finanszírozás változása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


A gyógyszerpiac jó terep az üzleti biztosítóknak