hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A gyógyítók egészsége


A gyógyítók egészsége

| |
 

Nem magammal, a betegeimmel kell törődnöm – válaszolják a kollégák, amikor saját egészségükről van szó. Nem kérnek időben segítséget, nem konzultálnak állapotukról a kollégáikkal, és maguk sem mindig tartják be a terápiás szabályokat. Mindez a Semmelweis Alumni Iroda szervezésében, szombaton megrendezett konferencián derült ki, ahol a szakemberek több hazai és nemzetközi felmérés eredményeit ismertették, ugyanakkor segítséget is kínáltak az orvosoknak.

Katasztrofális az egészségügyiben dolgozók egészségi állapota, különösen a 35-45 éves korosztályban. Az ügyeletet is adó orvosnők körében gyakoriak a kardiovaszkuláris problémák és az alvászavarok, sok kolléga az egészségre káros anyagokkal érintkezik, és ahelyett, hogy szakorvostól kérnének segítséget, saját maguk igyekeznek javítani állapotukon, olykor helytelen öngyógyszerezéssel. Ugyanakkor a kiégés az, ami a legtöbb problémát okozza a gyógyítóknak – hangzott el dr. Győrffy Zsuzsanna, a Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet tanársegédjének előadásában. A kiégésszindróma azonban nem csak a kollégákat, hanem az ellátást és a betegbiztonságot is veszélyezteti, egy vizsgálat ugyanis rámutatott, ennek következtében a kórházi fertőzések és szövődmények száma szignifikánsan növekszik.

Kiégés- és stresszkezelés-tréninget vennének igénybe leginkább az egészségügyben dolgozók – legalábbis erre utal az Alumni Iroda honlapján elérhető online egészségfelmérő teszt kiértékelése. Az eredményekről beszámolva Juhász Irén projektmenedzser elmondta, 786 egészségügyben dolgozó töltötte ki a kérdőívet, többségük nő volt. Elég jónak ítélte saját egészségi állapotát 433 válaszadó, ám 300-an úgy ítélték meg, hogy jelen állapotuk rosszabb mint saját korosztályuké. A kitöltők közül már hatszázan jelentkeztek abba az egy éves pilot programba is, amelyet Egészségügyiek Egészségéért címen indított az Alumni Iroda a Népegészségtani Intézet támogatásával.

Az orvostanhallgatók között szép számmal akadnak túlsúlyosak, akad néhány elhízott, fizikai teljesítőképességüket tekintve pedig egy általános iskola 5-6. osztályában tanuló kisdiák szintjén vannak – összegezte dr. Kiss Kálmán, a SE Testnevelési és Sportközpontjának igazgatója annak a kutatásnak az eredményeit, amelyben orvostanhallgatók, műszaki egyetemen tanulók és a testnevelési karra járók testi felépítését és fizikai teljesítőképességét mérték fel. Az első és másodéves orvostanhallgatók közül 875 fő vett részt a vizsgálatban, közöttük 21 százalék volt túlsúlyos, 3,3 százalékuk elhízott, míg 37-en túl soványnak bizonyultak.

Hogyan tud hiteles tanácsot adni egy túlsúlyos, dohányzó orvos a betegének – tette fel a kérdést Kiss Kálmán, aki intézményi beavatkozást sürgetett az adatok ismeretében. A testnevelés presztízsének növelésében és a testnevelési programok reformjában látná a megoldást. Ugyanakkor arra kérte a gyakorló orvosokat, ne adjanak ok nélkül felmentést az orvostanhallgatóknak a testnevelés alól, mert ez az utolsó lehetőségük a diákoknak, hogy megismerkedjenek a testmozgással.

Mi magunk sem tartjuk be a helyes alkalmazásokat, éppen úgy, ahogyan a krónikus betegek 50-60 százaléka sem megfelelően szedi a gyógyszerét – mondta előadásában dr. Hankó Balázs az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára, felhívva a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban közel háromszázezren hunynak el emiatt évente. A nem megfelelő gyógyszerszedés következtében ötszáz milliárd dollárnyi többletkiadás terheli az világ egészségügyét, ezért a terápiás együttműködés javítása lenne a legfontosabb.

Az egészségre káros élelmiszerek megadóztatása, a transzzsírsavak tiltása, a bérek emelése, a képzés átalakítása – sorolta dr. Horváth Ildikó az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségpolitikai osztályvezetője az elmúlt évek intézkedéseit „Kormányzati lépések és tervek az egészségügyiekért” című előadásában. Kiemelte azt is, hogy bár az orvosok körében egyre csökken a dohányzók száma, ugyanakkor az egészségügyi középkáderek között még mindig rengetegen cigarettáznak.

A problémákat felismerve az orvosokat segítendő egyre több szervezet alakul hazánkban. A Humánia Kortárs Segítőcsoport kommunikációs készségfejlesztéssel a kiégés-megelőzésben igyekszik támogatást adni. Már az egyetemen is folyamodhatnak segítségért, a hallgatói tanácsadás keretében az egyetemisták 70-80 százalékát sikeresen támogatták. A Gyógyító Nőkért Alapítvány hazánkban elsőként kínál online tanácsadást, mint kiderült, az orvosok gyakran itt keresnek munkahelyüktől távol praktizáló kollégát egészségügyi problémájuk gyógyításához.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-11-19


Kulcsszavak

kiégés, megelőzés, tanácsadás, egészségkárosító magatartás

Kapcsolódó anyagok

Munkahelyi konfliktus és kiégés kapcsolata egészségügyi szakdolgozók körében

Lehetetlen elvárások előtt a háziorvosok?

Fizikai aktivitás a metabolikus szindróma elsődleges megelőzéseként

A pajzsmirigyhormon-hiány sokarcúsága

Hospice ellátásban és onkológián dolgozó ápolók halálhoz való viszonya, pszichoszomatikus és lelki állapota

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék

Szent Miklós korából származik egy neki tulajdonított csonttöredék - vetették fel az Oxford Egyetem kutatói radiokarbon-vizsgálatok segítségével.

Tovább


Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása

Megkezdődött a digitális nyelvstratégia kidolgozása - jelentette be a Magyar Nyelvstratégiai Intézet igazgatója a témával foglalkozó pénteki budapesti konferencián.

Tovább


Csaknem ötezer éve érkezett a pestis Európába az eurázsiai sztyeppéről

Már a késő újkőkor vége és a bronzkor kezdete között, 4800-3700 éve is jelen volt a pestis Európában - állapították meg német kutatók ősi maradványok vizsgálata során.

Tovább


A gyógyítók egészsége