TARTALOM

 VISSZA

 


Salus aegroti suprema lex est


Salus aegroti suprema lex est

| |
 

Bár a beteg joga és java lenne a legfőbb törvény az egészségügyi ellátásban, az Egészségbiztosítási Felügyelet (EbF) és a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (Begyka) tavalyi megszüntetése után máig nem állt fel a sokat ígért Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). Mindössze 50 napja maradt az ágazati vezetésnek az intézmény létrehozására, ám annak helyéről, feladatairól és működéséről még mindig csak találgatni lehet. Többek között ez is kiderült azon a csütörtöki konferencián, ahol az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosának 2011-es Egészségügyi Projektjét mutatták be a szakemberek.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalába érkező panaszok között nem kiugróan magas az egészségüggyel kapcsolatos beadványok száma. Tavaly, az összes, 8068 reklamáció között mindössze 244 észrevétel érkezett az állampolgároktól a gyógyítással kapcsolatosan. Mint Szabó Máté ombudsman elmondta, idén azért került a fókuszba az egészségügy, mert húsz évvel a rendszerváltás után úgy gondolták, már olyan szervezet működik, amelyen számon lehet kérni a működés szabályait, a protokollokat. Azonban az ombudsmani vizsgálatok rámutattak, szó sincs stabilitásról az ágazatban.

A Projekt keretében első sorban a speciális igényű betegek helyzetét vizsgálták, a hajléktalanok, gyermekek, pszichiátriai ellátottak kerültek a fókuszba. Szabó Máté szerint kutatásaik rámutattak arra, hogy az egészségügy szerves összeköttetésben áll az oktatással és a szociális ügyekkel, ezért valóban indokolt lehetett ezeket az ágazatokat a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) égisze alá gyűjteni. Éppen ezért kérte, de nem kaptak támogatást a Nefmitől az idei vizsgálatra.

„A minisztérium nem tudta támogatni a projektet, de én támogatom a minisztert” – ezzel a mondattal adta át a szót az ombudsman Réthelyi Miklós erőforrás miniszternek, aki a betegek helyzetéről és az orvoslás jövőjéről beszélt expozéjában. Elsőként azonban azt hangsúlyozta, a minisztérium állandó kapcsolatban van az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalával, az onnan érkező jelentésekből visszaolvashatják a tárca működésének lényeges elemeit.

Lehet, úgy tűnik, az egészségügyi ellátórendszer számos hibával működik, azonban az emberek egészségéért nem csak ez a felelős, hanem az állampolgár saját maga is, így a minisztérium is abba az irányba gondolkodik, hogyan lehetne arra ösztönözni személyenként mindenkit, hogy jobban vigyázzon egészségére, ezáltal kevesebb munkát adva az orvosoknak.

Előadása fő témájára térve elmondta, bár az orvoslás a technika fejlődésével, a különféle szakterületek specializálódásával alaposan átalakult a XX. század elejéhez viszonyítva, mára az orvos – a családorvosok kivételével – inkább a betegség, mint a beteg irányába fordul. Ezért kap különösen hangsúlyos szerepet a doktorokat segítő szakemberek munkája, akik magával a beteggel foglalkoznak. Ugyanakkor az orvosokat minden korban vissza kell vezetni az embert segítő, szolgáló alaphelyzethez, hiszen ez a legfőbb feladatuk.

Nem az egészségügy kritizálása, sokkal inkább a az emberi alapjogok érvényesülésének, a közösség hozzáállásának vizsgálata volt az idei egészségügyi projekt legfőbb célja. Ezt már Borza Beáta az Országgyűlési Biztos Hivatalának (OBH) főosztályvezetője mondta, aki a program főbb állomásait ismertette. Áprilisban született meg a betegjogokról szóló státuszjelentés. Júniusban a gyermekek jogai kerültek a vizsgálatok középpontjába, ennek kapcsán a védőnői hálózatról, a szülésről, születésről, a gyermekétkeztetésről, a gyermekpszichológiai ellátásról készültek beszámolók, míg végül a pszichiátriai betegek helyzetét elemezték az OBH munkatársai.
A főosztályvezető jelezte, az egészségügyhöz kapcsolható állampolgári panaszok száma 2010-ben 244 volt, az ugyanebben az évben összesített adatok szerint szociális témában 4065, míg gyermekjogokhoz kapcsolódóan 2548 jelzést vizsgáltak ki, összesen 8068 észrevétel érkezett hozzájuk.

Közvetlen és mosolygós hivatalként képzeli el az OBDK-t Trócsányi Sára, az OBH Adatvédelmi Biztos Irodájának főosztályvezetője. Az új központ célja a betegjogok érvényesítése, az egészségügyi dokumentáció védelme, a betegek és ellátók közötti egyensúly érvényesítése, ezért senkinek nem jó, hogy egyelőre még nincs – mondta a betegjogi szakjogász. A 2012. január 1-i felállításáról ugyan már született kormányhatározat, azonban a Központ működéséről, feladatairól egyelőre semmit nem tudni, pedig a jogalkotónak alig ötven napja maradt a megszervezésre.

A központ módszertani, szakmai támogatás nyújtása mellett a betegek hiteles tájékoztatásáról is gondoskodhatna, s megadhatná a betegjogi képviseleti rendszer hátterét, ugyanakkor feladat nem csak az országos, hanem valamennyi intézmény dokumentációjának átvétele, megőrzése.

Nem lenne helyes hatósági jogkörrel felruházni az OBDK-t, vélte Trócsányi Sára, ugyanis míg egy hatósági vizsgálatnak objektívnek és világosnak kell lennie, a betegjogi kérdésekben számtalan szubjektív tényező, s az egyén érzelmi habitusa is szerepet játszik, amelyet nem lehet jogszabályok közé szorítani. Azonban az előadást követő hozzászólalásokból kiderült, akadnak olyanok, akik nem értenének egyet azzal, hogy az OBDK hatósági jogkör nélkül működjön.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2011-11-11

Kulcsszavak

ombudsman, betegjog

Kapcsolódó anyagok

Az orvosok kötelezettségei, a betegek jogai a dualizmus korában hatályos egészségügyi jogszabályok alapján

Az idősotthonokban élő ellátottakra vonatkozó jogi ismeretek a gondozók és az ápolók körében

Alig van betegpanasz a gyógyszertárakban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nemzetközi Hypertonia Nap -- május 17

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2019 májusára (May Measurement Month 2017 – MMM17,) amely egy újabb figyelemfelhívás a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire, kellő időben történő felismerésére és megelőzésére. Az Egészségügyi Világszervezet ugyanakkor minden év május 17.-ére hirdeti meg a Hypertonia Világnapját, mely most kiegészül egy egész hónap vérnyomásmérési programjával, amely keretén belül felhívást intéz kortól és nemtől függetlenül mindenki számára, hogy ellenőriztesse, mérje meg saját, esetleg családtagjai illetve barátai vérnyomást.

Tovább


Az Európai Unió lakossága csaknem három Földnyi erőforrást használ el egy évben

Az idén május 10. az európai túlfogyasztás napja: ha mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már ezen a napon kimerülnének. A kontinensen lakók 2,8 Földnyi erőforrást használnak el évente - ismertették az erre vonatkozó kutatások eredményét.

Tovább


Etnoökológus: Tudós, döntéshozó, helyi ember együtt döntsön a Földről

Az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy egy minap közzétett átfogó ENSZ-jelentés előrevetíti: a következő évtizedekben a jelenlegi nyolcmillióból egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget a Földön. A dokumentumot 145 kutató három éven át készítette.

Tovább


A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

Először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsóállkapocs-csontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, melynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet.

Tovább


Salus aegroti suprema lex est