hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A béremelés árnyékos oldala


A béremelés árnyékos oldala

| |
 

Aki megkapta, annak „jól esett” a „nem jelentéktelen béremelés”, azonban sok orvos – nem csak az alapellátásban dolgozók – kimaradt ebből. Augusztus eleje óta monitorozza az ágazatban a fizetésemelés utáni helyzetet a Magyar Orvosi Kamara (MOK), az intenzív felmérés eredményeiről Éger István elnök számolt be szerdán délután, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Már korábban is felhívták a döntéshozók figyelmet a béremelés hiányosságaira, ezeket azonban mégsem orvosolták – mondta a kamara elnöke, elsőként kiemelve, hogy az ágazati szakdolgozókkal szemben nem épült be az emelés az alapbérbérbe, csupán illetménykiegészítést kaptak a kollégák, ami bármikor megvonható, így bizonytalanságot okoz.

Több járóbetegellátó intézet és kórház teljes kollektívája kiszorult a fizetésemelésből annak ellenére, hogy szektorsemleges béremelést ígért az államtitkárság. De elfeledkeztek arról a néhány háziorvosról is, akiket az önkormányzat közalkalmazottként foglalkoztat. Őket akkor is megillette volna a kiegészítés, ha az alapellátás az idén köztudottan kimaradt a béremelésből. Mellettük azok az orvosok sem könyvelhetnek el többletbevételt, akik vállalkozóként állnak szerződésben egészségügyi intézménnyel.

„Ez a béremelés nem szolgálja a migrációs potenciál csökkentését” – jelentette ki Éger István. Ezzel utalt az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nemrégiben nyilvánosságra hozott 2012. első féléves adataira, amelyek szerint továbbra is növekszik a külföldi munkavállalásban gondolkodó gyógyítók száma.

A béremelés elsődleges célja éppen az elvándorlási kedv csillapítása volt, a kamara álláspontja szerint ez azonban csak akkor érhető el, ha 2013. január 1-től, majd 2014-ben szintén legalább annyi pluszjuttatást kapnak az orvosok, mint augusztus elején. Azonban a Parlamentben nemrégiben elfogadott jövő évi költségvetésben nem különíthető el a Szócska Miklós által ígért, béremelésre szánt újabb 55 milliárd forint. Márpedig Éger szerint az ígért, tendenciózus emelésre szánt összeget jövőre már nem lehet „innen onnan összeszedegetni”.

Nem elégséges a jövő évi büdzséből az alapellátás működtetésére szánt 80 milliárd forint sem, ennek a két és félszeresére lenne szükség a MOK szerint ahhoz, hogy az ott dolgozó orvosok, védőnők és más szakemberek elláthassák feladataikat, és betölthessék kapuőri funkciójukat. Elodázhatatlan az ügyeleti díjak befagyasztásának feloldása is, ami komoly bércsökkenést jelent egyes kollégák számára.

Sürgetően és folyamatosan szorgalmazzuk az egészségügyért felelős államtitkársággal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a kormánnyal a párbeszédet – mondta Éger István a sajtótájékoztatón. Hozzátette, arról is szót kell ejteni a tárgyalásokon, hogy a betegellátás biztonságát veszélyezteti, hogy egyre több intézmény nem tud megfelelni a kötelező minimumfeltételeknek az emberi erőforrás hiánya miatt. A valós helyzet feltárása érdekében tovább folytatja a kamara az orvoshiányt vizsgáló, már korábban megkezdett felmérést, amelynek eredményeit ősszel hozzák nyilvánosságra.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-08-16

Kulcsszavak

béremelés, elvándorlás, minimumfeltétel, MOK

Kapcsolódó anyagok

Cardiovascularis biztonságossági vizsgálatok SGLT-2-gátló antidiabetikumokkal 2-es típusú diabetesben

Évtizedek óta böjtöl az egészségügy

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság és a Hypertonia Világ Liga mozgalmat hirdetett 2017 májusára.

Tovább


Nem hálából csúszik a boríték

Fordulatot hozott a RESZASZ és a Szinapszis közvélemény kutató friss felmérése. Ebben nemcsak azt mondta ki a megkérdezett, csaknem ezer orvos, hogy hálapénzmentes egészségügyet szeretne, de végre elismerte: nem hálából, sokkal inkább félelemből és a jobb ellátás reményében csúszik a boríték.

Tovább


A Magyar Idegtudományi Társaság nyílt levele a CEU kapcsán

A CEU Kognitív Idegtudományi Tanszéke nem csak az ország vezető kognitív idegtudományi intézete, de nemzetközi összehasonlításban is a világ vezető intézetei közé tartozik.

Tovább


22. Májnap

Egynapos budapesti, akkreditált továbbképző konferencia háziorvosok, gasztroenterológusok és minden érdeklődő számára.

Tovább


A béremelés árnyékos oldala