hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A béremelés árnyékos oldala


A béremelés árnyékos oldala

| |
 

Aki megkapta, annak „jól esett” a „nem jelentéktelen béremelés”, azonban sok orvos – nem csak az alapellátásban dolgozók – kimaradt ebből. Augusztus eleje óta monitorozza az ágazatban a fizetésemelés utáni helyzetet a Magyar Orvosi Kamara (MOK), az intenzív felmérés eredményeiről Éger István elnök számolt be szerdán délután, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Már korábban is felhívták a döntéshozók figyelmet a béremelés hiányosságaira, ezeket azonban mégsem orvosolták – mondta a kamara elnöke, elsőként kiemelve, hogy az ágazati szakdolgozókkal szemben nem épült be az emelés az alapbérbérbe, csupán illetménykiegészítést kaptak a kollégák, ami bármikor megvonható, így bizonytalanságot okoz.

Több járóbetegellátó intézet és kórház teljes kollektívája kiszorult a fizetésemelésből annak ellenére, hogy szektorsemleges béremelést ígért az államtitkárság. De elfeledkeztek arról a néhány háziorvosról is, akiket az önkormányzat közalkalmazottként foglalkoztat. Őket akkor is megillette volna a kiegészítés, ha az alapellátás az idén köztudottan kimaradt a béremelésből. Mellettük azok az orvosok sem könyvelhetnek el többletbevételt, akik vállalkozóként állnak szerződésben egészségügyi intézménnyel.

„Ez a béremelés nem szolgálja a migrációs potenciál csökkentését” – jelentette ki Éger István. Ezzel utalt az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nemrégiben nyilvánosságra hozott 2012. első féléves adataira, amelyek szerint továbbra is növekszik a külföldi munkavállalásban gondolkodó gyógyítók száma.

A béremelés elsődleges célja éppen az elvándorlási kedv csillapítása volt, a kamara álláspontja szerint ez azonban csak akkor érhető el, ha 2013. január 1-től, majd 2014-ben szintén legalább annyi pluszjuttatást kapnak az orvosok, mint augusztus elején. Azonban a Parlamentben nemrégiben elfogadott jövő évi költségvetésben nem különíthető el a Szócska Miklós által ígért, béremelésre szánt újabb 55 milliárd forint. Márpedig Éger szerint az ígért, tendenciózus emelésre szánt összeget jövőre már nem lehet „innen onnan összeszedegetni”.

Nem elégséges a jövő évi büdzséből az alapellátás működtetésére szánt 80 milliárd forint sem, ennek a két és félszeresére lenne szükség a MOK szerint ahhoz, hogy az ott dolgozó orvosok, védőnők és más szakemberek elláthassák feladataikat, és betölthessék kapuőri funkciójukat. Elodázhatatlan az ügyeleti díjak befagyasztásának feloldása is, ami komoly bércsökkenést jelent egyes kollégák számára.

Sürgetően és folyamatosan szorgalmazzuk az egészségügyért felelős államtitkársággal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a kormánnyal a párbeszédet – mondta Éger István a sajtótájékoztatón. Hozzátette, arról is szót kell ejteni a tárgyalásokon, hogy a betegellátás biztonságát veszélyezteti, hogy egyre több intézmény nem tud megfelelni a kötelező minimumfeltételeknek az emberi erőforrás hiánya miatt. A valós helyzet feltárása érdekében tovább folytatja a kamara az orvoshiányt vizsgáló, már korábban megkezdett felmérést, amelynek eredményeit ősszel hozzák nyilvánosságra.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-08-16

Kulcsszavak

béremelés, elvándorlás, minimumfeltétel, MOK

Kapcsolódó anyagok

Encephalitis lethargica

A radiokemoterápia - kérdések/válaszok

Dénes Tamás: El kell döntenünk, mennyire fontos a magyar társadalomnak az egészségügy

Az insula szerepe a parietofrontomedialis epilepsziás hálózatban. Egy sikeres műtéti beavatkozás hálózati magyarázata

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Európa erdeinek több mint fele eltűnt az elmúlt hatezer évben

Európa erdeinek több mint a fele eltűnt az elmúlt 6000 évben a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény és a fa tüzelőanyagként való hasznosítása miatt...

Tovább


Elhunyt Csák Máté humanista gondolkodó

Hetvenkilenc éves korában elhunyt Csák Máté, okleveles építészmérnök, festőművész, humanista gondolkodó, a magyar kortárs művészet támogatója és gyűjtője - közölte a család az MTI-vel csütörtökön.

Tovább


Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipart

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon.

Tovább


A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz fekete lyukat fedezték fel

A hatalmas fekete lyuk a Földtől 13 milliárd fényévnyire semmisíti meg a körülötte forgó anyagot, olyan messze, hogy a megfigyelők olyannak láthatják, amilyen az ősrobbanás után mindössze 690 millió évvel volt - írták a tudósok a Nature tudományos lap aktuális számában.

Tovább


A béremelés árnyékos oldala