TARTALOM

 VISSZA

 


A béremelés árnyékos oldala


A béremelés árnyékos oldala

| |
 

Aki megkapta, annak „jól esett” a „nem jelentéktelen béremelés”, azonban sok orvos – nem csak az alapellátásban dolgozók – kimaradt ebből. Augusztus eleje óta monitorozza az ágazatban a fizetésemelés utáni helyzetet a Magyar Orvosi Kamara (MOK), az intenzív felmérés eredményeiről Éger István elnök számolt be szerdán délután, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Már korábban is felhívták a döntéshozók figyelmet a béremelés hiányosságaira, ezeket azonban mégsem orvosolták – mondta a kamara elnöke, elsőként kiemelve, hogy az ágazati szakdolgozókkal szemben nem épült be az emelés az alapbérbérbe, csupán illetménykiegészítést kaptak a kollégák, ami bármikor megvonható, így bizonytalanságot okoz.

Több járóbetegellátó intézet és kórház teljes kollektívája kiszorult a fizetésemelésből annak ellenére, hogy szektorsemleges béremelést ígért az államtitkárság. De elfeledkeztek arról a néhány háziorvosról is, akiket az önkormányzat közalkalmazottként foglalkoztat. Őket akkor is megillette volna a kiegészítés, ha az alapellátás az idén köztudottan kimaradt a béremelésből. Mellettük azok az orvosok sem könyvelhetnek el többletbevételt, akik vállalkozóként állnak szerződésben egészségügyi intézménnyel.

„Ez a béremelés nem szolgálja a migrációs potenciál csökkentését” – jelentette ki Éger István. Ezzel utalt az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) nemrégiben nyilvánosságra hozott 2012. első féléves adataira, amelyek szerint továbbra is növekszik a külföldi munkavállalásban gondolkodó gyógyítók száma.

A béremelés elsődleges célja éppen az elvándorlási kedv csillapítása volt, a kamara álláspontja szerint ez azonban csak akkor érhető el, ha 2013. január 1-től, majd 2014-ben szintén legalább annyi pluszjuttatást kapnak az orvosok, mint augusztus elején. Azonban a Parlamentben nemrégiben elfogadott jövő évi költségvetésben nem különíthető el a Szócska Miklós által ígért, béremelésre szánt újabb 55 milliárd forint. Márpedig Éger szerint az ígért, tendenciózus emelésre szánt összeget jövőre már nem lehet „innen onnan összeszedegetni”.

Nem elégséges a jövő évi büdzséből az alapellátás működtetésére szánt 80 milliárd forint sem, ennek a két és félszeresére lenne szükség a MOK szerint ahhoz, hogy az ott dolgozó orvosok, védőnők és más szakemberek elláthassák feladataikat, és betölthessék kapuőri funkciójukat. Elodázhatatlan az ügyeleti díjak befagyasztásának feloldása is, ami komoly bércsökkenést jelent egyes kollégák számára.

Sürgetően és folyamatosan szorgalmazzuk az egészségügyért felelős államtitkársággal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a kormánnyal a párbeszédet – mondta Éger István a sajtótájékoztatón. Hozzátette, arról is szót kell ejteni a tárgyalásokon, hogy a betegellátás biztonságát veszélyezteti, hogy egyre több intézmény nem tud megfelelni a kötelező minimumfeltételeknek az emberi erőforrás hiánya miatt. A valós helyzet feltárása érdekében tovább folytatja a kamara az orvoshiányt vizsgáló, már korábban megkezdett felmérést, amelynek eredményeit ősszel hozzák nyilvánosságra.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya
2012-08-16

Kulcsszavak

béremelés, elvándorlás, minimumfeltétel, MOK

Kapcsolódó anyagok

Kérgi területek közti kapcsoltság és másodlagos generalizációra való hajlam

Dementiák farmakoterápiája

2-es típusú cukorbetegség: milyen szerepe van a családorvosnak a betegség kezelésében?

A sclerosis multiplex diagnosztikája: Összefoglaló a McDonald-kritériumok 2017-es felülvizsgálatáról

Az új antiepileptikumok alkalmazásának szempontjai felnőttkori epilepsziákban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


A digitális világ és az agy kapcsolata - programsorozat

A digitális világ és az agy kapcsolata lesz a fő témája az Agykutatás napjai elnevezésű programsorozatnak, amelyet kedden és szerdán rendeznek meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Karának (TTK) lágymányosi campusán.

Tovább


A béremelés árnyékos oldala